Lisztes répabarkó

lisztes répabarkó

Lisztes répabarkó ( Bothynodere [Cleomus] punctiventria Germ.).
Cukor-, takarmány- és céklarépa tavaszi kártevője. Az éppen csírázó v. néhány leveles növényt szinte a föld színéig lerágja. Ez a kártevő különösen száraz, meleg tavaszok sorozata után szaporodik el.

A bogár 11-17 mm hosszú. Alapszíne fekete, de a rajta levő szürke v. vörhenyes pikkelyek miatt föld színű. A szárnyfedőkön egy V-alakú csupasz folt és egy-egy fehéres dudor látható. A meggörbült testú, lábatlan fehér lárva a gyökerek megrágásával szintén súlyos kárt okozhat.

Rendszerint a kifejlett bogár telel a répaföldben, 15-40 cm mélységben. Tavasszal, amikor a talaj Hőmérséklete 8-10 C°-ot eléri, elóbújnak az éhes bogarak és először gyalogolva, majd amikor a levegő hőmérséklete eléri a 18-20 C°-ot, repülve keresik a répaföldeket. Az érési táplálkozás után, mely 2-5 hétig tart, kezdődik a tojásrakás.

A nősténybogarak a répatőhöz közel rakják tojásaikat. A lárvák a gyökéren táplálkoznak és a nyár második felében alakulnak bábbá, majd bogárrá, de a bogarak csak a következő tavasszal jelentkeznek a föld felszínén. A répákon kívül a libatopféléket, így a fehér libatopot is szívesen fogyasztja.

A bogarat viszont a vetési varjú, a seregély, valamint a fácán és a fogoly is pusztítja. A bogarak közül különösen a sutabogarak az ellenségei. csapadékos időszakokban a bábot és a bogarat rovarölő gombák is pusztítják.

Lisztes répabarkó