Lép

Lép (méh.) a mézelő méh viaszépítménye.
A munkásméh potrohának hasán, a viasztükrön kiizzadt és apró, kis viaszpikkelyek formájában megszilárdult viaszból építik. Függőleges közfalon csúcsos fenekükkel egymásba ékelődő, kétoldalt ellentétes irányba néző, szabályos hatszögletű sejtekből, cellákból áll.

A sejtek lehetnek: 1. munkás-, 2. here-, 3. a kettő közötti átmeneti- és 4. a Lép szélét a lakás falához, v. a keretléchez rögzítő szabálytalan kötősejtek.
A lépek sejtjeiben nevelkedik a fiasítás, oda raktározzák a méhek a mézet és a virágport.

A szabálytalan átmeneti- és kötősejtekbe csak mézet raknak.
A mézsejtet néha 40 mm-re is megnyújtják a méhek (hizlalt lép).
Egy dm2 munkáslép két oldalán 800-840 munkássejt, a heretelepen kb. 530 heresejt van.

A fiasításos munkáslép vastagsága átlagosan 25-26 mm, a herelépé 30-31 mm; két szomszédos munkáslép közfalainak egymástól való távolsága (gerinctávolság) átlag 35 mm, a herelépeké 40 mm.

A méhek által szabadon épített új munkáslép súlya dm2 -enként 8 g, a herelépé 11-11,5 g. A frissen épült, fiasításra még nem használt (szűz) lép fehér, v, kissé sárgás színű; a fiasítástól fokozatosan sötétebbé, a visszamaradó bábingektől nehezebbé, közfala pedig vastagabbá válik.

15-20 nemzedék kikelése után a lép egészen fekete lesz, sejtjeinek a térfogata pedig erösen csökken (kb. 10%-kal).
Természetesen a belőle kikelő méhek is egyre kisebbekké válnak. Már ezért is kívánatos a gyakori lépújítás, a kiöregedett lépek kicserélése.
Egészségügyi szempontból is fontos ez, mert a lépen idővel mind több és több betegségokozó csíra telepedhetik meg.

A fészek lépjeit lehetőleg 3-4 évenként meg kell újítani. Gyakori lépújítással viasztermelésünket is lényegesen növelhetjük.

A Lépek építését műléppel könnyíthetjük meg a méhcsaládnak. Szükséges a műlép azért is, hogy kaptárainkban túl ne tengjenek a herelépek. Az új raj és a fiatal anyás család az első évben kezdetben szabadon is munkáslépeket épít, később azonban mindinkább hajlamosa herelépek építésére.

Egy-egy család fészkében bőven elég, ha az összes lépfelületnek 5%-a herelép. Csak a herenevelésre kiszemelt tenyész-családokban kívánatos ennél több.Hizlalt Lép. A mézkamrában használatos, a természetes gerinctávolságúnál szélesebb keretbe épült munkáslép; vastagsága 40-50 mm.
Előnyei: 1, kevesebb keret és műlép szükséges, 2, az anya nem tudja bepetézni (néha azonban a méhek megkurtítják a sejtek falait, hogy az anya petézni tudjon beléjük), 3. a fiasításra nem használt Lép-et a moly nem támadja meg és 4, a méz nem színeződik bennük. Hátránya, hogy a fészekbe nem helyezhető át és hogy kiépíttetése körülményes.
A méhek annál szívesebben és szabályosabban hizlalják meg a lépet, minél alacsonyabb a keret. Ezért a hizlalt Lép-et, leginkább a félkeretes mézkamrás rakodó Kaptárakban alkalmazzák. Nagy keretekbe és oldalsó mézkamrába nem ajánlható.

Lép - Pallas lexikon

Lép a méhlakban felülről lefelé, közös válaszfallal épült, sejtekből álló viasztábla, mely a méz és himpor, valamint a fiasítás befogadására szolgál.

A lép részint kisebb hatszögletü sejtekből áll, melyekbe a méhek mézet s himport gyüjtenek és fiasítanak, részint nagyobbakból, melyekben mézen kivül csakis herefiasítás foglal helyet.

Ha a méhek maguk építik ki (műlépek nélkül), eleintén csak apróbb sejteket építenek (tiszta építmény), utóbb azonban heresejtek építésére térnek át. Ifjú királynő mellett a méhek az első évben főleg tiszta építményen buzgólkodnak, ha azonban már munkás méh s heresejteket tartalmazó lépeik építése iránt, sőt anyátlan népek kizárólag csak ilyeneket építenek.

A modern méhészeknek a műlépek alkalmazása bizonyos mérvig tetszésétől függ, hogy milyen fajta sejtü lépeket építtessen. Ahol a heresejtek a munkásméhsejtekkel érintkeznek, helyenkint rendelten alaku átmeneti sejtek képződnek, melyek ha kisebbek, nem vétetnek használatba, különben mézgyüjtésre szolgálnak.
A lépek szélén ragasztósejtek találhatók. Időnkint a méhek a lép szélén lecsüngő, makkalakú sejteket építenek, melyek a királynő nevelésére szolgálnak (anyabölcsők), sőt ha a petéttoljó a rajzási előkészületek közben elpusztult volna, maguk nevelnek egy erre alkalmas megtermékenyült petéből királynőt, mely esetben a lép felületén a környező sejtek megsemmisítésével építenek a királynővé fejlesztendő pótanyabölcsőt.

A fiasításra szolgáló lépek egyenlő vastagok s csak alsó végeiken keskenyednek el. A méhek a lépekben átjárókul itt-ott lyukakat hagynak. az egymástól való távolság (lépköz) 10 mm., a röplyukhoz való irányuk pedig vagy teljesen párhuzamos (meleg építmény), vagy kissé rézsutos (félig meleg), vagy végül merőleges (hideg). Ezen elrendezés meleg vidékeken a célszerübb, az u. n. meleg építmény pedig hidegebb tájakon.