Korhadás élő fákon

Frissítve: 2018-11-10

A farontó (xylophag) gombák már az élő fákat megfertőzhetik, s azok károsodását ill. pusztulását okozzák.

A korhadás élő fákon megindulhat a gyökereken és a tőkén (ill. gyökérnyakon), a hajtásokon (csúcskorhadás), leggyakrabban a törzsön.

A korhadás mélysége szerint van belső- v. bélkorhadás és külső- v. periferiális korhadás. A kórfolyamatokat a fertőző és élősködő ill. korhadéklakó gombák idézik elő, amelyek micéliuma a megtámadott farészekben és szövetekben korhaszt.

A korhadás élő fákon három szakaszban játszódik le.

Először a sejtekbe hatoló gombahifák tömörüléseket képeznek és átlyuggatják a sejtfalakat.

Később a faszövetben bomlás indul meg, s különbözó elszíneződés jelentkezik. Ismertebb elszíneződések: a) fehér korhadás, amikor a beteg faszövetek fakóbbak az egészségesnél;
b) vörös v. barna korhadás és
c) tarka korhadás, amikor szürkésbarna alapon fehér cellulózfoltok és lemezek támadnak a fában.

Végül az elszíneződés és korhadás nyomán a beteg szövetek élesen elhatárolódnak az egészséges állománytól.

Védekezés: a rovarrágta, villámsújtotta, fagysebes, száraz stb. fákat távolítsuk el a még egészséges erdőállományból; ne tűrjünk sebzéseket, ill. a sebeket kezeljük. A farontó gombák termőtestét vágjuk ki és semmisítsük meg. egyeljünk az erdőhigiénia betartására.

Aesculus vadgesztenye, bokrétafa fák
Akácfa fák
Díszfák a kertben
Epifita fák ágain élő ...
Ernyővirágzat fák, lágyszárú növények
Fák átültetése
Korhadás élő fákon
Utcai sorfák

Korhadás élő fákon

Kertészeti lexikon ABC szerint