Kertművészet, kertészet

Kertművészet a kertészet eszközeivel az emberi tartózkodás céljára művészileg formált tér alkotása.

A kert akkor művészi értékű, ha tartalmi vonásai a növényt, mint természeti elemet és a létesítményt rendeltetésének megfelelően belőlük adódó formába önti, az esztétika szabályai szerint kiválogatott jellemző elemeket kerek egységbe foglalja. Jellemzők lehetnek azok az elemek és vonások, amelyek a valóságot, az adott hely természeti viszonyait és a kert használatának körülményeit fejezik ki.

A kertművészet feladatának természete szerint a művészeti ágak közül elsősorban az építőművészettel rokon, de a közös vonások ellenére jelentékeny különbség választja el őket.

Mindkettő használati célra rendelt tereket alkot, formál, szép arányok szerint, de míg az építészet élettelen anyagokat dolgoz fel, a Kertművészet anyaga él, igényes és változik.

Formálása ennek megfelelően csak bizonyos mértékig lehetséges, s a művészeti alkotás folyamán főként csak az alkalmas elemek megfelelő megválasztására szorítkozhat.

Az építészetben az elgondolást főként statikai adottságok korlátozzák, a kertművészet területén más természeti törvények (ökológiai, növényszociológiai) okoznak megkötéseket.

Az építőművészeti alkotást szinte mindig a maga különállásában ítéljük meg; a kert sohasem szakad el természeti környezetétől, mindig a környező természet egy része marad. Ha technikai eszközökkel esetleg attól eltávolítjuk, elveszíti kertjellegét, s dekorációvá változik.

Kertészet - Pallas lexikon

Kertészet különböző növényeknek kertekben és kertszerüleg mívelt területeken való tenyésztése, kertek berendezése és fentartása l. kert.

Története az emberiség történetével egy idős; kezdetben csak táplálékul szolgáló növényeket és gyümölcsöt termesztettek, és csak később, a nemesebb ízlés és a szép iránt való érzék fejlődésével tértek át a dísznövények tenyésztésére és ápolására.

A történelemben a Kertészet első feljegyzett nyomait Egyiptomban találuk meg, ahol a Kertészet már az ókorban a fejlődésnek igen magas fokán állott, mert fejlesztéséről maguk az uralkodók gondoskodtak, különösen a fáraók alatt, akik szigoru törvényekkel és utasításokkal kényszerítették a népet rendszeresebb földmívelésre, aminek természetesen a kertészet re is nagy hatása volt.

A Nilustól nagyszerü csatornákat építettek a földek és kertek öntözésére, mi által a Nilus völgyét ugyszólván egy nagy kertté alakították át. Eleintén természetesen Egyiptomban is csak hasznos növényeket termesztettek, különösen zöldségféléket, hagymát, retket, uborkát, dinnyét, továbbá gyümölcsöt, mint. datolyát, fügét, gránátalmát és szőllőt.

Khinában és Japánban is magas fokon állt a Kertészet már az ókorban is, de elzárkózottságuk miatt Európára nem lehetett befolyásuk egészen a mult századig, amidőn az első kamélia került onnan hozzánk.
Egyiptom kertészetének azonban nagy befolyása volt Róma és Görögország kertészetére.

A rómaiak fénykorában a konyhakerti termények előállításán kivül a díszkertészetre is nagy gondot fordítottak s már akkor voltak külön konyhakertjeik, gyümölcsöseik és díszkertjeik, mely utóbbiakban nem kis ügyességet fejtettek ki a különböző mesterséges fa- és cserje-csoportok és alakok előállításában.

A római birodalom terjedésével É-felé, természetesen a kertészet terjedése is arra felé vette útját s a római birodalom bukása után nemcsak hogy ezzel együtt el nem enyészett, hanem inkább folyton fejlődött.

Különösen Nagy Károly volt nagy támogatója és fejlesztője. A keresztes háborúknak is nagy hatása volt Európában a Kertészet fejlődésére; a keresztes vitézek különféle hasznos és szép növényt hoztak magukkal a Keletről.

Magyarországban a kertészet történetének szálai első királyaink korába nyúlnak vissza; már az Árpádok alatt voltak nálunk figyelemre méltó királyi kertek s hogy első királyaink maguk is előmozdították a Kertészet fejlődését, kitünik a többi közt abból iss, hogy IV. Béla király zólyomi kertjei nyolc felügyelőjének Hont vármegyében 1256. nagy földbirtokokat ajándékozott. Róbert Károly, Nagy Lajos és Zsigmond királyok, de különösen Mátyás király alatt a díszkertek gyorsan terjedtek és fejlődtek; Mátyás király budai díszkertjei, visegrádi gyümölcsösei és tatai kertje hiresek voltak s bámulat tárgyát képezték.

Természetes, hogy a királyok példáját a gazdag főurak is követték. Mátyás király halála után, mint sok egyéb, a Kertészet is hanyatlásnak indult. Csakis az országnak ama vidékein lehetett akkor még szép kerteket látni, amelyeket a törökök kevésbbé háborgattak, mint a Nádasdy- és Rákóczi-birtokokon, Kolozsvárt, Sárospatakon, Pozsony, Sopron és Moson vármegyékben.

Mária Terézia idejében ismét nagyobb lendületnek indult a Kertészet, különösen a műkertészet, Bécsben az udvarnál megfordult főurak itthon is igyekeztek környezetüket szebbé és kellemesebbé tenni.

Jó példával jártak elől Esterházy, Grassalkovics, Széchenyi Ferenc, majd Festetich György, a hires Georgikon megalapítója; utánuk indult a középnemesség is, úgy hogy csakhamar minden portának megvolt a maga kisebb-nagyobb kertje. A múlt század végén, de különösen e század elején ismét hanyatlásnak indult nálunk a Kertészet s már csak itt-ott akadtak egyes lelkes kedvelői és fejlesztői.

Ezek közé tartozott első sorban József nádor, aki akkor alapította Magyaroszágnak most is legszebb kertjeit, az alcsuthit, margitszigetit és kisjenőit; példáját főuraink közül többen követték s szép parkokat és kerteket rendeztek be maguknak, különösen a Forray, Batthyányi, Károlyi és Pálffy grófok.

Nagyobb, általánosabb lendületet azonban kertészetünk csak mintegy három évtizeddel ezelőtt vett ismét, amikor a virág- és kertkedvelés újra általánossá vált, ugy hogy az utóbbi időben itt-ott a fejlődésnek oly magas fokára emelkedett, hogy a külföldi mellett is megállja helyét.

Szép parkok, nagyobbszerü kertek, különösen a dunántuli vármegyékben: Somogy, Zala, Vas, Sopron, Baranya, Veszprém; a dunáninneniekben Pozsony, Bács, Pest, Nyitra vmegyékben, továbbá Borsod, Abaúj, Gömör, Bihar, Zemplén és Szatmár vmegyékben, valamint a Maros-Duna közti vmegyékben vannak.

Erdély sem nélkülözi a szép parkokat. Egyes nagyobb városaink is nagy gondot fordítanak és sokat költenek szép parkok fentartására; a vidéki városok közül főkép Pozsony és Temesvár.

Hogy a fővárosban a műkerészet nem fejlődhetik ki oly arányokban, amilyenekben maga a város fejlődik, annak oka az, hogy itt minden rendelkezésre álló szabad teret beépítenek, sőt még magát a Városligetet is megfosztják parkjellegétől. Az a néhány kis terület, az egy Erzsébet-teret kivéve, melyet a főváros magas házai között itt-ott még meghagytak, nemcsak hogy parknak, de még valamire való kertnek sem alkalmas.

El kell azonban ismerni, hogy az, amit kertészeti szempontból ily kis területeken felmutatni lehet, a fővárosban is méltán leköti a figyelmet.

Ha a Kertészet különböző ágainak fejlődését a különböző országokban összehasonlítjuk, azt találuk, hogy Angolországban és Belgiumban a cserepes növény van leginkább kifejlődve; Franciaországot a finom gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a gyümölcs- és díszfák és rózsák tenyésztése terén illeti az elsőség; Hollandia virághagymáiról hires, Németországban a magtenyésztés fejlődött ki nagy mértékben s a piaci virágok és növények előállítása is figyelemre méltó.

A nevezett országokban főkép a fő- és nagyobb városok haladnak elől; Angolországban London, Belgiumban Brüsszel, Gent, Hollandiában Haarlem, Franciaországban Páris, Orleans, Angers, Ausztriában Bécs, Prága. Nálunk Budapest, Pozsony, Temesvár; bizonyos gyümölcs, nevezetesen sárga barackra nézve Kecskemét, Nagy-Kőrös stb. Budapest kertészei szép dísz- és piaci növényeket nevelnek; szép lendületnek indult itt a konyhakertészet is, mely a külföldi terményeket már nemcsak hogy majdnem egészen kiszorította, hanem kertészeink jelentékeny mennyiségü növényt és konyhakerti terményt ki is szállítanak, úgy hogy kereskedelmi kertészetünk örvendetes fejlődést mutat.


Kapcsolódó oldalak