Karalábé

• Frissítve: 2023-09-27     Zöldségek termesztése  Karantén

Karalábé (Brassica oleracea var. gongyloides L., Cruciferae).
Kétéves növény. A hajtástengely alapi része vaskos gumóvá duzzadt, rajta találhatók a hosszú nyeles tőlevelek, amelyek sokkal ritkábban állnak, mint a káposzta szárán.

A növény magassága általában 30 cm, szélessége fél méter is lehet. A gumó, a levél, a levélnyél színe nagyon változó: fehér, fehéres-zöld, kékes Ibolya stb. A levél fajtától függően lehet: épszélű, kissé hullámos, kicsi és rövidnyeles, de lehet hosszúnyeles, tagolt lemezú is.

A gumó alakja szintén nagyon változó. (Gömbölyű, lapított gömb, hosszúkás, almaalak stb.) A másodéves vegetatív és reproduktív szervek alakulása hasonló a Káposztafélékhez. Ezermagsúlya 3-4 g. 5-6 évig csírázó-képes. A karalábé egyik legelterjedtebb káposztaféle. Étrendünkben kora tavasztól késő őszig szerepel.

Föld feletti gumószerűen megvastagodott száráért termesztik, amely leves- és főzelékkészítésre egyaránt alkalmas. Jelentós C-vitamintartalma (90-120 mg/100 g) miatt igen értékes növény.

Fényigénye a fejeskáposztáéval megegyezik. A hideg iránt különösen fiatalkorban, a gumóképződés kezdetén érzékeny, s ha ilyenkor huzamosabb ideig 6 C° alá süllyed a hőmérséklet, a növények magszárba mennek. Nagy vízigénye miatt a korai fajtákat csapadékszegény tavaszi hónapokban gyakran kell öntözni. Vízellátási zavarok a gumók idő előtti fásodását idézik elő. Tápanyagigénye is nagyobb a fejeskáposztáénál. Jó táperőben levő és különösen káliumban gazdag talajt kíván.

Nitrogén fejtrágyázással a koraiság fokozható (a gumófejlődés viszont zsengébb lesz).
Főnövényként ritkábban, inkább csak mint elő-, utó- és köztesterményt termesztik. (Rövid tenyészidejű és aránylag kis tenyészterületű.)

Köztesként rendszerint fejéskáposzta és karfiol között termesztik. A karalábé jó előtermény. Előtte sikeresen termeszthető a zöldborsó, a saláta, a zöldbab.
Tavaszi ültetése esetén alapvető talajelókészító munkája az őszi mélyszántás.

Karalábé Vetése, ápolása

Különböző időpontokban vethető. A korai karalábé fajtákat febr. végén, langyoságyba (és melegágyba) vetik. A palántákat márc.-ápr.-ban 4-5 hetes korban ültetik ki. A hosszú tenyészidejű fajtákat máj. végén, jún. elején vetik. A vetés az egyenletes áruellátás érdekében jún. végéig megismételhető.

A korai és kései fajták tenyészterülete eltérő; a koraiaké 25-30 X 25, a késeieké 30-40 X 40 cm. Palántanevelésnél feltétlenül szem előtt kell tartani, hogy a karalábépalánták érzékenyek a hidegre.

Ápolási munkái: talajporhanyítás, öntözés és fejtrágyázás. Ha a gumók a tyúktojás nagyságot elérték (koraiak), értékesíthetők. A korai fajták kifejlődésének ideje egy-két hónap, míg a késeieké 3-4 hónap. A korai fajták szedésének kezdete máj. végére, jún. elejére esik. A hosszú tenyészidejű fajtákat okt.—nov. hónapban—a teljes gumókifejlődés után szedik.

Karalábé hajtatása

Hazánkban igen elterjedt zöldségféle a karalábé, mivel nem igényel magas Hőmérsékletet és egy melegágyi ablak alatt sok növény nevelhető fel. Előnye még, hogy köztesként is jól termeszthető. Üvegházi termesztés esetén egyik legjobb előtermény.

Salátával sikeresen termeszthető, de uborka és paradicsom közteseként is jó. Melegágyban általában salátával egyszerre hajtatják. Magja már nov. végén vethető. Túlnyomó részben a napfény hiánya miatt dec.-ben vetik. A szaporítóládákat a jó csírázás biztosítása céljából 18-20 °c-os helyiségbe viszik. A palánták áttűzdelésére 1-2 lombleveles korban kerül sor. Vetésétól számított 4-6 hét múlva 20-25 X 15-20 cm-es sor- és tőtávolságra állandó helyre ültetik.

Karalábé ápolási munkái

Talajporhanyítás, öntözés, tápanyagutánpótlás.
A hajtatóház, ill. melegágy hőmérséklete 10-12 C° legyen. Kiültetés előtti fejtrágyázása néhány napos koraiságot eredményez. Ősszel is hajtatható. Erre a célra fűtés nélküli házakat v. süllyesztett melegágyakat használnak fel. Magvetés aug. 10-15. Palánta-kiültetés ideje szept. vége, okt. eleje. Értékesítése dec. végén, jan. elején megkezdhető.

Magtermesztése

Agrotechnikája általában megegyezik a fejeskáposztáéval. Sor- és tőtávolsága 40-50 X 25-30 cm. Virágzati szára ritkán ágas. Kevesebb magot terem, mint a fejes-káposzta.
Betegségei és kártevői:

Élettani betegségei általában a nitrogén, foszfor, mész, kálium hiánya v. az ún. nyomelemek: vas, mangán, bór, réz, cink stb. hiányára vezethetők viszsza. Gombabetegségei és állati kártevói: ua. mint a fejeskáposztáé.