Kitaibel Pál

Kitaibel Pál (1757-1817) világhírű botanikus, a magyar flórakutatás egyik úttörője. Bejárta egész Magyarországot és hatalmas növénygyűjteményt állított össze. Kutatásait elsősorban Buda és Pest környékén kezdte.

Első nagyobb kutató útja 1792-ben az Adriai-tenger partjára vezetett. Tudományos munkamódszerére és felfogására jellemző, hogy formálisan nem követte Linnét, csak a lényegben volt követője. Kutató és gyűjtő útjai eredményeként adta ki főművét: Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungariae címmel (1802-1812).

Botanikai munkásságán kívül kémiával is foglalkozott. Ő a tellur felfedezője.
Nagy szakértője volt a hazai ásványvizeknek. Ezekről szóló jegyzetei, tanulmányai halála után összegyűjtve Hydrographica Hungariae címmel jelentek meg.

Kitaibel Pál

Lexikon címszavak - K