Kétéltűek, gőtefélék békák

Kétéltűek (Amphibia) a gerincesek egyik osztálya.

  • 1. rend: Farkos kétéltűek (Urodela). Családjai: Barlangi gőtefélék (Proteidae), Szalamandrafélék (Salamandridae).
  • 2. rend: Békák (Apura). Családjai: Nyelvetlen békafélék ( Pipidae), Karmos békafélék (Xenopodidae), Korongnyelvű békafélék (Discoglossidae), Ásóbéka-félék ( Pelobatidae), Varasbéka-félék ( Bufonidae), Levelibéka-félék (Hylidae), Rövidfejű békafélék ( Brachycephalidae), Igazi békafélék (Ranidae), Famászó békafélék (Dendrobatidae).
  • 3. rend: Lábatlan kétéltűek (Gymnophiona). Családja: Féreggőte-félék (Caeciliidae).
    Közös jellemvonásuk a gerinces állatoknál egyedülálló kétéltűség (amfibiozis).
    A petéből kikelő lárvák (ebihal) kopoltyúval lélegeznek s vízben élnek.

A kifejlődött kétéltűek pedig már szárazföldi állat módjára tüdővel lélegeznek, vizek partján, víz közelében, páradús levegőjű erdőkben tanyáznak. Bőrük teljesen csupasz, nyálkát termelő mirigyekben gazdag. Némely faj bőrében védelmet szolgáló mérgezó anyagot termeló mirigy is található (pl. a varangyoknál).

A kétéltűek évente többször vedlenek. Változó test Hőmérsékletűek. Csontos, szilárd belső vázuk van. Végtagjaik a test tologatására (farkos kétéltűeknél), v. ugró mozgásra (békáknál) alkalmasak.

Emésztőcsatornájuk rövid. Szájnyílásuk nagy. Hegyes, kúpos, ránőtt fogaik rágásra nem alkalmasak, csak a táplálék megragadását, fogvatartását szolgálják. Nyelvük rendszerint jól kiölthető.

Véredényrendszerük kettős: kis és nagy vérkörból áll. Központja a két pitvarból és egy kamrából álló szív. A kamrában az oxigénes és széndioxidos vér tehát keveredik. A bőr fokozott vérellátása teszi lehetővé a bőrlégzést. A szárazföldi kétéltűek tüdővel, a lárvák és az állandóan vízben élő kétéltűek pedig kopoltyúval lélegzenek.

A kétéltűek tüdeje piros, egyszerű, kissé rekeszelt zacskó.
Kiválasztószerveik kezdetleges ősvesék, húgyhólyagjuk van. Váltivarú állatok, külső megtermékenyítés után petéik átalakulással fejlődnek.

Idegrendszer

Idegrendszerük a halakénál tökéletesebb, előagyuk fejlettebb. Távollátásra képes látószervük van.
Hallószervükkel jól hallanak, mert középső fülük, dobhártyájuk és egy hallócsontocskájuk is van, belső fülük pedig fejlett.

Szaglószerv

Szaglószervük a páros orrüregben helyezkedik el. Tapintószervük elszórva a test felületén található. Vízben éló lárváiknak a halakéhoz hasonló áramlásérző-szervük is van. Nagy a regenerációs képességük, különösen lárvakorban.

Életmód

Életmódjuk tekintetében a kifejlett kétéltűeknél vízben, szárazföldön, fán élő és földben turkáló fajokról beszélhetünk. Mind ragadozók, főképp rovarokra, csigákra, férgekre vadásznak, de halikrát, kisebb halivadékot, sót kisebb Madarakat és emlősöket is pusztíthatnak. Van olyan kétéltű is, amelyik saját faját pusztítja.
Lárváik vízinövényekkel és apró gerinctelen állatokkal táplálkoznak. A telet megmerevedve földbe v. iszapba furakodva töltik.


Kapcsolódó oldalak