Kapor

Kapor (Anethum graveolens) Dél-Európából származó közismert, egyéves fűszernövény. Fiatal levélzetét és szárát ételek, savanyúságok ízesítésére használják. A zöld növény 0,3-0,5%, érett termése (magva) 2-3,5% Illóolajat (Anethi oleum) tartalmaz, mindkettőből illóolajat is gyártanak.

Az illóolaj fő alkotó része a carvon, ez adja az olaj jellegzetes zamatát, fűszeres ízét.
A konzervipar ízesítőként alkalmazza. Különösebb talajigénye nincs.

Állandó helyre vetik (8-10 kg/kh) 40-50 cm sortávolságra. A zöld növényhozam 40-50 mázsa/kh, ennek megfelelően 15-20 kg illóolaj. Magtermése 4-6 mázsa/kh. Házikertekben elvadulva gyomnövényként is előfordul.

Kapor - Pallas lexikon

Kapor (növ., Anethum L., uborkafű), ernyős fű, egy faja, az A. graveolens L., egynyári, 0,6-1,25 m. magas, deresszinü. Levele 2-3-szor szárnyalt, sallangja fonálforma. Ernyője és ernyőcskéje gallértalan, virága sárga, termése tojásdad, 4 mm. hosszú.

Európa déli résszén és K.-Indiában terem, konyhakertben mindenütt termesztik, gyakran el is vadul.

Akárminő földben és helyen megterem; célszerü a spárga ágyába vagy a répa, Hagyma vagy más vetemény közé vetni.

Ilyen helyen, a leszóródott magvakból a Kapor évenként kikel, csirázó képessége 2 évig tart.

Zöld részét, virágát vagy a terméses ernyőjét uborka- és káposzta-savanyításhoz használják, leves és saláta fűszere, vagy ártást főznek belőle.

Magva fűszeresszagú, hevítő; desztillálva halaványsárga éteres, nagyon áthatószagú, édesescsipős olaj (oleum aethereum anethi) lesz belőle.

Fajsúlya 0,881, vizben nehezen, de alkoholban és éterben könnyen oldódik, s a maggal együtt vizelethajtó szernek használják.

Az indiai Kapor (A. Sowa DC.) bengáliai, magvát K.-Indiában orvosságnak és fűszernek használják. Állítólag csak a közönséges Kapor fajtája. Zöldségfélék ismertetése >>>