Kelkáposzta termesztés

Kelkáposzta (Brassica oleracea var. sabauda L., Cruciferae). Kétéves növény, szára a fejeskáposzta száránál rövidebb. Levelei hólyagosak, bodrosak. Szélük ép v, kissé bemetszett.

A levelek lazán simulnak egymáshoz és megnyúlt alakú fejet alakítanak ki.

Ezermagsúlya 3 g. Csírázóképességét 4-5 évig tartja meg.

Igénytelenebb és nagyobb tápértékű, mint a fejeskáposzta.

Téli eltartásra és savanyításra nem alkalmas. Leveleit, sőt az egész egyéves növényt használják fel ételek ízesítésére.

Hazánkban kisebb területen termesztik, mint a fejeskáposztát.

A kelkáposzta a szárazságot és a hideget elég jól bírja, ennélfogva termesztése biztonságosabb, mint a fejeskáposztáé.

Talajelőkészítés, trágyázás

vetésforgóban elfoglalt helye megegyezik a fejeskáposztávval. Üvegalatti magvetéssel szaporítják. Korai termesztés esetén melegágyban vagy langyos-ágyban előnevelt palántákról termesztik.

A magvetés ideje febr. vége, 5-6 leveles korában ültetik ki (ápr. közepe).

Sor-és tőtávolsága 30 x 30 cm. Ebben az esetben az 1 kh-ra számítható magszükséglete 160 g.

A korai kelkáposzta az öntözést meghálálja. Egy kh várható termése 69-100 q. A kései Kelkáposzta-fajtákat száraz és öntözéses kultúrában termesztik.

Ha nem öntözik, akkor magját ápr. végén vetik el szabadföldi palántaágyba. Öntözés esetén szintén szabadföldi palántaágyba vetnek, de egy hónappal későbben, máj. végén. Egy kh-ra 80 g magot számítanak.

A palántákat 5-6 leveles korban ültetik ki, 50 x 50 cm-es sor- és tőtávolságra. A fagyokra kevésbé érzékeny, ezért egészen későn - a fejeskáposzta után - takarítják be.

Egy kh várható termése 80-120 q. Téli tárolása nagyon könnyű, mert ekével vont barázdába fektetve és földdel takarva jól áttelelhető, ill. fagymentes napokon bármikor felszedhető.

Az ország déli részén, Mohács környékén áttelelő kelkáposzta termesztéssel is foglalkoznak.

Erre a célra az Adventi fajtát használják. A magot már nyár végén (aug. 10-30) elvetik. Állandó helyre okt, második felében ültetik ki.

Tavasszal, a felmelegedés mértékével párhuzamosan a kiültetett növények erős növekedésnek indulnak.

Az Adventi kelkáposzta fajta (Mohács környékén) már máj. első, de legkésőbb máj. második felében fogyasztható árut ad.

A magnyerés céljára kiválasztott maghozók átteleltetése a leírt módon történik. Nálunk nagyobb mértékben kelkáposzta magot nem termesztenek. Ha mégis sor kerül rá, akkor a fejeskáposztánál említettek szerint kell eljárni.

Kelkáposzta fajták.

A rövid tenyészidejű (45-80 nap) fajták: Tavasz hírnöke (Vorbote), Ulmi korai (Kapucinus korai, Bécsi kapucinus).

A középhosszú tenyészidejű (100-110 nap) fajták: Vasfej, Adventi.

A hosszú tenyészidejű (110-130 nap) fajták: Vertus.

Fontosabb nemesítési célkitűzések
A fajta tenyészidejének megfelelően javítani a fejek nagyságán, tömöttségén, a levélerezet minőségén és főleg a termés átlagos tisztasúly %-án.

A rövid tenyészidejű korai fajtáknál a hidegtűrést, a másodvetésként termelt kései fajtáknál a tárolhatóságot, a kora tavaszi fogyasztásra a télre kipalántázandó fajtáknál pedig a hidegtűrést és a télállóságot kell javítani.

A nemesítés és magtermesztés módszere hasonló a fejeskáposztáéhoz.

Betegségei és kártevői

Az élettani betegségek általában a nitrogén, foszfor, mész,
magnézium, kálium hiánya v. az ún. nyomelemek: vas, mangán, bór, réz, cink, molibdén v. ezek valamelyikének hiányára vezethetők vissza.

Vírusos betegsége: a karfiol mozaik betegsége ( Marmor cruciferarum). Gombabetegségek: káposzta .

Zöldségtermesztés >>>

    Mustár termesztés     Retek     Sóska     Tojásgyümölcs     Torma

Kelkáposzta

    vilmos körte     virágosodás     florina alma     katlan alakú korona     liliomfa


Kapcsolódó oldalak