Klorózis

Klorózis (sárgaság). Növényeink élettani megbetegedése; közvetlen oka a zöld növényi részek zöld festékanyagának hiányos képződése, ami elsősorban a Mg-hiány (a Mg a klorofillmolekula alkotórésze), továbbá a Fe, Mn, Cu, sőt a N-vegyületek elégtelen volta is.

Klorózishoz hasonló jelenséget v. részleges klorózist idézhet elő még élettani rendellenesség, magas talajvíz, hideggel kapcsolatos borús idő, rovarkártevők, kórokozók, pl. vírusok is.

Gyümölcsösben legtöbbször meszes talajon fordul elő, ezért sokszor a mészbőség hatásának tulajdonítják, holott valójában a talajban levő mész csak a Fe és a Mn felvételét gátolja (aktív, kétvegyértékű, könnyen felvehető Fe és inaktív, három-vegyértékű, nehezen felvehető Fe).

Okozhatja még magas talajvíz, levegőtlen talaj, hűvös és borús időjárás, fagyott, nyúlrágott beteg törzs is.
A klorózis a gyümölcsösben a talaj javításával gyógyítható. Gondoskodni kell a talaj szellőzéséről, a humusztartalom fokozásáról, hogy a fák kiterjedtebb gyökérzetet fejleszthessenek.

A szőlőben ugyancsak a mésztől eredő klorózis a leggyakoribb. A különböző szőlőfajták, ill. alanyok a talaj mésztartalmára nem egyformán érzékenyek. Meszes talajba csak nagy mésztűrő-képességű alanyú szőlőt lehet telepíteni. Ha a klorózis évről, évre ismétlődik, öröklött sárgaságról beszélünk.

Klorózis

Lexikon címszavak - K