Bor Borok Borvidékek

Frissítve: 2018-11-10

  • Alföldi borvidék. Főképpen Bács-Kiskun megye és részint Heves, Pest, Szolnok megye szőlőtermesztésre kijelölt immúnis homoktatajú területét foglalja magában.
    Legnagyobb kiterjedésű borvidékünk, területe 166 000 kh (1959.). E borvidék jelentősége különösen a fiíoxera-vészt követő rekonstrukciós időkben (XIX. sz. vége és XX. sz. eleje) lépett előtérbe.
  • Aszúbor
    Az Aszúbor a természetes édenborok legkiválóbb fajtája. Termeléséhez kivételes talaj, fekvés és klímaviszonyok, jól aszúsodó szőlőfajták, kitűnő beéredés és a szőlőbogyók túlérése (aszúsodás, - nemesrothadás) szükségesek.
    Az Aszúbor fejlődése és érése 4-6 évig, sőt tovább is tart.
  • Badacsonyi borvidék
    Badacsonyi borvidék. A borvidék magában foglalja Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Kisapáti, Nemesgulács Raposka, Révfülöp, Szigliget községeknek, továbbá Káptalantóti község Hegymegi és Tótierdő, Kővágóörs község Ecseri dűlőjének, Tapolca község Szentgyörgyhegyen levő dűlőjének ás Zánka község Öreghegy dűlőjének szőlőtermesztésre kijelölt területeit.
  • Balatonfüred-csopaki borvidék
    Balatonfüred-csopaki borvidék. Ez a borvidék az új bortörvény megjelenéséig a badacsony-balatonfüred-csopaki borvidékhez tartozott. A termelési körülmények különbözősége indokolttá tette a Balatonfüred-csopaki borvidék elkülönítését.
  • Bor
    Szorosabb értelemben csakis a szőllőnek kierjedt levéből készült szeszes ital nevezhető bornak; tágabb értelemben azonban a gyümölcsnedvek kierjedése által nyert szeszes italt is bornak nevezzük (alma, körte, cseresznye, ribiszke, köszmétebor stb).
    A szőllő csak akkor használandó a borkészítésre, ha az teljesen megérett, ami a szőllőfajta, a vidék, a hegy fekvése az időjárás szerint különböző időkben következik be.
  • Borászat
    Borászat (önológia, oenologia) azon ismeretek rendszere, amely a bor készítése, kezelése, fejlődése és stabilizációja során végbemenő biológiai, kémiai és fizikai folyamatokat, valamint az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat és technológiai eljárásokat foglalja magában.
  • Borbírálat
    A Borbírálat a bor színét, tisztaságát, egészséges v. hibás, beteg voltát, illatát, zamatát, harmóniáját, fejlettségét stb. ítéli meg.
  • Borecet
    Étkezés céljára szolgáló ecetsav, amelyet 10% körüli szesztartalmú borból erjesztéssel állítanak elő.
    Az erjesztéshez tiszta tenyészetű borecet-baktériumok, sok levegő, 25-30 C° Hőmérséklet és alkalmas berendezés szükséges.
  • Csemegebor
    Csemegebor (dessert bor v. likőrbor). Összetételében különbözik a közönséges boroktól; a Csemegebor-ok általában nagyobb ex-
    trakt-tartalmúak, rendszerint édesek, alkoholtartalmuk nagy,
    többnyire jellegzetes ízűek, zamatúak.
  • Malaga bor
    Andalúziában (Spanyolország) Malagától Antequeráig terjedő körzetben a Pedro Ximenes, Mantua, Rome szőlőfajtákból készül a Malaga bor. A mustot 1/3-ára besűrítik és friss must hozzáadásával eredeti térfogatára kiegészítik.
  • Mézbor
    mézbor a méz vizes oldatából erjesztéssel készült szeszes ital. Természetes lágy víz (eső, patak, folyó) szükséges hozzá. A mézből átlag 48,3 % alkohol képződik. Ezt tudva, tetszés szerinti erősségű Mézbor készíthatő. 80 liter víz és 20 kg mézből pl. kb. 10 %-os bor lesz. A mustot felforralják, habját leszedik, tiszta faedénybe (hordóba) töltik. Kihűlése után 100 g konyhasót, 50 g borkősavas káliumot, 50 g foszforsavas nátront; a fehér borba 8-10, a vörös borba 20-25 g tannint tesznek. Mindezeket néhány liter mustban feloldva keverik a többihez.
  • Móri borvidék
    A magában foglalja Fejér megyéből Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám és Söréd községeknek szőlőtermesztésre kijelölt területeit. Kiterjedése 1900 kh.
    A Móri borvidék klímáját a Vértes-hegység igen kedvezően befolyásolja.
  • Pezsgőbor
    Pezsgőbor (Vin de Champagne, e. vert dö sampány) olyan szénsavdús bor, melyben a szénsav a könnyű, vékony, üde, savanyú, előzően kikezelt alapborhoz hozzáadott cukorból alkoholos erjedés útján képződött s melyet a borban visszafojtottak.
  • Ribiszkebor
    A ribiszke kipréselt levéből készített gyümölcsbor. Nagy savtartalma miatt a préslevet 1 : 1 arányban vízzel hígítják, majd literenként 20-30 dkg kevés lében feloldott cukrot adnak hozzá. Ecetesedés elkerülése végett jobb fajélesztővel beoltani és kotyogóval zárt hordóban vagy üvegballonban erjeszteni. Helyes kezeléssel 14-16 térf.-%-os bort kaphatunk.
  • Somlói borvidék
    A Somlói borvidék magába foglalja Veszprém megyéből Somlóvásárhelynek és három községnek (Doba, Somlójenő és Somlószőllős) szőlőtermelésre kijelölt területeit. Területe 760 kh. A dimbes-dombos vidékből kiemelkedő vulkanikus Somlóhegy (435 m) lejtőin terül el ez a nagy multú minőségi borvidék.
  • Soproni borvidék
    A Soproni borvidék magában foglalja Győr-Sopron megyéből Sopron városának, Balf, Fertőtoboz, Fertőrákos, Kópháza és Magyarfalva községeknek szőlőtermesztésre alkalmas területeit. Kiterjedése 2280 kh. A borvidék központja Sopron. Szőlőkultúráját a XVIII. században bevándorolt németek fejlesztették.
  • Szalmabor
    A Szalmabor úgy készül, hogy az érett szőlőfürtöket a tőkéről leszedik. A fürtöket szellős helyen állványokra, nádból vagy leginkább szalmából készült cserényekre rakják s azokon tartják mindaddig, míg a szőlőbogyók a száradás és fonnyadás következtében jól összetöppednek.
    A száradás következtében a bogyók víztartalmuk egy részét elvesztik, cukortartalmuk koncentrálódik.
  • Tokaji borvidék
    Tokaji borvidék (tokaji, hegyaljai borvidék.
    szőlői a Zempléni hegysor (Eperjes-Tokaji hegylánc) legdélibb részén levő vulkánkúpok napsütésnek kitett lejtőin terülnek el. Első helyet a Furmint foglalja el (70%), amelyik aszúsodásra és nemes rothadásra a leginkább hajlamos: a Hárslevelű (25%) a Furmint erősebb savait, keménységét előnyösen mérsékeli, ámbár kevésbé aszúsodik.

  • Tokaji borok
    Tokaji borok (hegyaljai borok) a Tokajhegyalja zárt borvidék hegyi szőlőiben termett Furmint, Hárslevelű és Muskotály szőlőfajták valamelyikéböl vagy ezek keverékéből készített fajborok. Leghíresebb az aszú és a szamorodni, amelyek kedvező időjárás esetén a kései szüret következtében tőkén aszúsodott (töppedt v. nemesen rothadt) szőlőbogyók több-kevesebb felhasználásának köszönhetik jellegüket és hírnevüket.
  • Törkölybor
    Törkölybor (csigerbor, csinger, lőre). A kisajtolt friss szőlő- törkölyre vizet vagy cukoroldatot (Petiotozás) öntünk, két-három napig állni hagyjuk, majd kisajtoljuk és erjesztjük.
    A törkölybor készítés alapját az a mustmennyiség (33-45%) képezi, ami a kisajtolt törköly szilárd részeire tapad.
  • Ürmös bor
    Ürmös bor (vermutbor). Több-kevesebb cukrot tartalmazó édes csemegebor, amelynek a borhoz hozzáadott ürömtől (Artemisia absinthium) és egyéb fűszerkeveréktől származóan sajátságos íze, illata és zamata van.
  • Zavaros bor
    Zavaros bor. A fogyasztásra kerülő bor egyik értékmérője a tisztaság, mert általában véve csak a tiszta bornak van tiszta íze. A zavarosságnak különböző megnyilvánulásai lehetnek.
    Így lehet a bor homályos, fátyolos, poros, törött, opalizáló, üledékes stb.
    A zavarosodás oka lehet biológiai természetű, amely mikróbák ténykedésére vezethető vissza (erjedés, utóerjedés, biológiai savbomlás, seprőbomlás, nyúlósodás).