Ételek
takarékosan
Levesek Gombás
ételek Tojás
receptek Zöldséges
ételek Csirke
receptek Halételek Vadételek Mártások
Marhahúsos
ételek Saláták Sertéshús
receptek Sütemények Gyümölcsös
édességek Meleg
tészták Köretek Sós
sütemények
Szobanövények
|
Vizi vízparti, tavi
mocsári növények, hínárok - Kerti tó Réti
füzény - Lythrum salicaria
A víz
a kertben legalább olyan karakteres elem, mint a sziklakert. Látványa felüdít,
megnyugtat, sík felülete hatásos kontrasztot ad a környékére ültetett évelők feltörő
növekedésével, vagy a szomorú fák függőlegesen lecsüngő ág és hajtásrendszerével. Nemcsak
a víz, de a benne és a környékén élő, ültetett vízi
vízparti évelők is karakteres hangulatteremtők. Számos értékes évelő -
vizi és mocsári növény áll rendelkezésünkre a nedves nyirkos talajon élőktől kezdve
a sekélyebb vagy mélyebb vízek lakóiig. A leginkább természetes, természethű hatást
akkor érjük el, ha vízi, mocsári, parti növénytársulások stilizált képét igyekszünk
kialakítani.
Kerti tó fotók
Ezen oldalainkon csak növényismertetéseket láthatnak olvasóink! - vásárolni
az áruházas oldalainkon tudnak.
Víz felszínén úszó növények
Vizisaláta
- Pistia stratoides Moszatpáfrány
- Azolla Kolokán
- Stratoides aloides Vizijácint
- Eichornia crassipes Rence
- Uticularia vulgaris
10-40 cm mély
vízborítást igénylő vizi és mocsári növények | Tavi
kagyló Unio
pictorum
Páncélzatának hossza 7-15 cm, vastagsága 3-4 cm. Szaporodása
a halakhoz kötődik. Kezdetben a kagyló lárvája a halak kopolytyújában fejődik,
majd az úszóra tapadva fejlődik tovább. A vízet szűri ... egy 20 nm-es kis
tóba kb. 10-15 db-ot ajánlanak a forgalmazók. A hírtelen hőmérséklet változásra
kényes. Először a kinti hőmérséklettel azonos hőfokú vízbe helyezzük el, és csak
ezután tegyük a tóba, vagy akváriumba. | Átokhínár Elodea
canadensis
Vízben
úszó - oxigéntermelő vízmélység: 40 - 100 cm
hossz 60 - 200 cm Víz alatti növekedésű, bozontos, néha kuszán, gabalyodva
növő vizinövény. Sötétzöld levelű vízben úszó hínár. Hajtásai a vízfelszín
felé törők. Fehér apró virágai június-szeptemberben nyílnak.
Átokhínár - Pallas lexikon
(növ.. Elodea Rich.,Udora
Nutt, Apalanthe et Egeria Planch., Anacharis Rich., vízdög), a békatutajfélék
génusza, 10 fajjal Amerikában. Virága pároséltü, kétlaki vagy poligám, 1-3-ként
egy-egy hüvelyben, s egyszikű létére a kelyhet és szirmot utánozza. Himvirágának
t. i. tojásdad kehelynemű, továbbá csaknem kerek, egész hosszas-tojásdad, sziromnemü
lepelsallangja van, ezenfelül még vagy van fonálnemü csöve vagy nincs; hímje 3-9.
Pároséltü virágának leple olyan mint a hímes virágé, csakhogy kisebb, 3 vagy 6
hímes, szálas-hosszukás magrejtővel, három fordított nyílalaku, nyeletlen, s a
lepel torkához függesztett piros bibével. Termő virága olyan mint a páros
éltü, de hímje nincs vagy a helyén 3-szálas alhím van. Gyümölcse hosszukás, csaknem
háromélü, kevésmagú. Európában csak egy becsempészett, de szomorú nevezetességre
vergődött faja van az Elodea Canadensis Rich. et Mich. Angol- és Németország,
Belgium stb. belvizeinek valóságos átka és csapása lett, s viselkedését és fogadtatását
legtalálóbban jelzi a -Wasserpest-, Hydra vegetabilis, átokhinár, vizdög elnevezése.
A balatoni hináron kivül alig van szaporább növény a föld kerekségén. Ez
az oka, hogy Európa északibb részén a figyelmet csakhamar magára, vonta, s a vizi
közlekedésnek meggyült a baja vele. Szára gyenge, ágas, törékeny fonálnemü,
dúslevelü, a vizzel hullámzó; az iszapba fogódzkodó hosszú gyökérszálakat bocsát.
Szálas-lándsás. tompa levele aprócskán fürészelt, s egymástól szabályos távolságban
háromtagu örveket alkot. Virága mintegy 5 cm. hosszu nyélen a levél tövéből
ered, gyenge karminpiros szinü. Amely hímvirágnak nincs csöve, virágzáskor az
anyatőről - mint a Vallisneriáé - leszakad, s a viz szinén szabadon úszik, de
a csöves himvirág széle is a viz fölé emelkedik, s a termékenyülés itt esik meg.
Leginkább a lassú, iszapos vagy homokos medrü, álló v. csendesen folyó vizet szereti,
a kákás és nádas helyet kerüli.
Az átokhinár Észak-Amerikából 1836. került
Nagy-Britanniába: Legelőször az irek földjén Warringtown mellett, 1841. a skótok
földjén Berwickshire-ben, 1847. Angolország közép részein virágozva is látták.
Valószinüleg vizi növényekhez, talán a Nymphoea odorata gyökereihez tapadva
hurcolódott át az Ujvilágból. Alkalmatlankodását csak az ötvenes évek elején kezdi
éreztetni. Európa északnyugati belvizeit rettentő mértékben árasztja el. A
csatornákat eltorlaszolja, a zsilipek nyitását és lezárását, valamint a hajózást
és más vizi közlekedést gátolja, fürdéskor és halászás közben alkalmatlan, sőt
rendkivül nagy masszájával a vizek lefolyását is megakadályozza, az eltakarítása
nagy költségbe került, főleg 1850-60 közt küzdöttek vele. Az Átokhínár-nak Európában
s hazánkban csak a kétlaki alak nősténye él, ritkán virágzik, hím példák nélkül,
tehát szüzen nem köthet; s magról nem szaporodhatik. Azonban könnyen törik,
s a legkisebb darabkája is majd gyökeret bocsát és a fenékhez erősíti magát majd
egy termövirág, oldalsarjakat ereszt, s mind a kettőből hamar új Á. keletkezik.
Az Átokhínár-nak alakbeli és biologiai ismerete még kissé hézagos. Az Átokhínár
kártevőségének nagyításával, úgy látszik, túlságig mentek, de az is meglehet,
hogy roppant szaporasága után mintegy kimerülve, bizonyos fokú hanyatlás állott
be, vagy terjeszkedését és pusztítását korlátok közé szoritották. Mostanában
az Átokhínár ártalmával inkább hallgatnak és sehol sem terjed oly gyorsan és hatalmasan,
amint régebben mesélték. Sőt a mostani tapasztalás az ellenkezőt is bizonyítja.
Ha t. i. az Átokhínár a sekély vízben, csatornákban stb. alkalmatlan lehet
is, valamint a tavak eredeti vegetációját s fiziognomiai képét jelentékenyen meg
is birja változtatni mindamellett az Á. pusztításától való borzadalom meglehetős
alaptalan, sőt egyáltalában nem a leghaszontalanabb növény a világon. A vizi madár
eszi.
A hattyú is szereti, sőt az Átokhínár-tól a tavat is rövid idő mulva
megtisztítja. A hal szeret közte tanyázni, sűrü párnái közt a halikra, a hal
meg a rák kikelése zavartalan marad. Ahol sok terem, trágyázónak, sőt takarmánynak
is felhasználható. Gőzkazánban a kéregképződést akadályozza. Igen figyelemreméltó
az a sajátsága, hogy a vizeket jótékonyan dezinficiálja. A víz, amelyben az
Átokhínár él, kristálytisztaságú és szagtalan, ezt a piócatenyésztők figyelmébe
ajánljuk. Aquariumba is célszerü. Azt is tapasztalták, hogy ahol a tenyészésére
szükséges anyagot elhasználta, magától is elpusztúl. Az Átokhínár hazánkban
még mindig ritkaság s hinár természetü létére sem hallatszott ellene semmi panasz.
A Balatonban nem nő. 1882. év nyarán a Muránál, Kis-Barkóc határában egy holt
ér langyos tiszta vizében leltem. Azóta Pozsony, Budapest és Soroksár határában,
valamint a Csepel-szigeten is felütötte a tanyáját, de a mi viszonyaink, úgy tapasztaljuk,
a németországi vizek eme pestisének nem nagyon kedvezhetnek, mert kártevő módjára
éppen nem szaporodik, sőt egyes helyekről (Soroksár) el is pusztul. Nevezetes
azonban, hogy Európában idáig Budapest és Mura-Szombat (Kis-Barkóc) e nomád növénynek
légdélkeletibb termőhe-lye. Európán és Amerikán kivül már Tasmániában (1862),
a Ganges mentén (1873) s Ujzélandon is (1880) észlelték. A lehetőség megvan, hogy
az Átokhínár a vizi madár lábához tapadt sárral is terjed.
|
| Oxigéntermelő |
Hippurus vulgaris Vízbe
süllyeszthető - oxigéntermelő
Vízmélység:
10 - 120 cm A tó aljára tehető. Viszonylag gyorsan növö hajtásai
15-20 cm-re kinőnek a vízből. A kis halak szeretik a víz alatti száraiból
fejlődő "őserdőt", - megbújnak a sűrű szárak között. Télálló |
Tündérhínár Cabomba
Vízben úszó - oxigéntermelő vízmélység:
40 - 100 cm magasság: 60 - 80 cm Olajzöld, néha vörösesbarna vízben,
vagy vízen úszó hajtásainak végén rózsaszín, fehér vagy sárgás virágok jelennek
meg. Akváriumokban is alkalmazzák. |
 | Tócsagaz |
Ceratophyllum
demersum Vízben úszó - oxigéntermelő
vízmélység:
40 - 100 cm Víz alatti bokros-bozontos növekedésű, gyökértelen, olajzöld,
majdnem fekete levélszínű vizinövény. Ágai 2-4 méter hosszúak, Az apró hím
és nőivarú virágai külön, de ugyanazon a növényen jelennek meg. A hím ivarú virágok
párosával, a nőivarúak magányosan helyezkednek el. |
| | | | vizinövények,
vizinövény, vizinovenyek, mocsári növények, hínár fajták, kert,
hínár hínárok, tó tavi növények, kerti
tó, kerti tavi virágok, tavi vizinövények, virágkáka, tavi kagyló
| | | |
| | |
Vizi vízparti, tavi mocsári növények, hínárok - Kerti
tó |
A kertészet kínálatát
webáruház oldalainkon tekinthetik meg.
Megközelíthető Tatabánya
felől Tatabányától kb. 35 km. Az 1. sz.
főúton haladva Győr irányában Komárom vége felé. A
Koppánymonostori elágazásnál lévő vasúti átkelőhely után 150 m-re az út bal oldalán.
Győr felől Az
1.sz. főúton Komárom felé kb.35 km. Komáromba érve a városhatárt jelző
táblától 500 méterre, az út jobb oldalán. Az
M1-es autópályáról Komáromba
érve a körforgalomnál balra kanyarodva kb. 2 Km. Győr irányába, a főút
bal oldalán. - Kapcsolat
- | |