Kertészeti lexikon

Kertészeti fogalmak ismeretek. lexikon A-Z

  • Parthenocarpia - magnélküliség

    Parthenocarpia, mag nélküli termésképződés. Ehető termés esetében a magnélküliségnek nagy gyakorlati jelentősége van. A parthenocarpia igen elterjedt a növényvilágban (alma, körte, szőlő, Mandarin, narancs, citrom, füge stb.).
  • Mezei tücsök

    - Réteken, legelőkön, háborítatlanabb füves útszegélyeken fordul elő. Művelt területeken jóval ritkább, mint a fekete tücsök.
  • Osztódó szövetek

    Osztódó szövetek (merisztémák) a fejlődésben levő növényi testrészek mindazon szövetei, amelyek sejtjeik osztódása és növekedése által elősegítik a test hosszanti gyarapodását, vastagodását, ill. új szervek keletkezését. E szövetek sejtjeire jellemző, hogy vékonyfalúak, bőséges plazmatartalmúak, nagy sejtmagvúak, s a szomszédos sejtekhez többnyire szorosan kapcsolódnak
  • Redhaven őszibarack

    Származás és elterjedés. S. Johnston a Halehaven és Kalhaven keresztezésével South Havenben (Michigan, USA) állította elő, 1940-től kezdődően a világ valamennyi őszibarack-termesztő országában elterjedt.
  • Sáskák

    Sáskák (Acrididae) az Egyenesszárnyú rovarok rendjének mezőgazdaságilag legfontosabb családja. Négy szárnyuk van. Az első pár keményebb, mint a hátsó s az utóbbi számára fedőül szolgál. Hallószervük az első potrohszelvény két oldalán foglal helyet.
  • Kisugárzási fagy

    Kisugárzási fagy (radiációs fagy) a fagyponton túlterjedő olyan éjszakai lehűlés, amelyet derült időben, szélcsendben és száraz levegőben a talajfelszín igen erős hőkisugárzása okoz.
  • Levélatka

    levélatka (Phyllocoptes) kizárólag fásodott szárú növények levelein élnek. A fajok egy része a levél színét, mások a fonákot szívogatják, de ellephetik a levéllemez mindkét oldalát is. Nagyobb populációjuk esetén a megtámadott levelek
  • Nappali lepkék

        lepkék - Nappali lepkék (Rhopalocera) csoportja a lepkék (Lepidoptera) rendjébe tartozó közepes vagy nagy termetű lepkék, nappal repülnek és a virágokat látogatják. Csápjuk jellegzetes bunkós csáp
  • Poloskák

    - Poloskák Hemiptera alrendje a szipókás rovarok rendjébe tartozik. Lapostestűek, némelyeknek kiszélesedő nyakpajzsa van, szívó szájszervük ízelt szipóka.
  • Parakambium

    Parakambium (paraosztódószövet, phellogen) a másodlagos bőrszövet-rendszert (peridermát) létrehozó másodlagos osztódószövet, amely többnyire két irányban fűzi le az új sejteket. Kifelé szorosan záródó pataszövetet és helyenként lazán összefüggő, ún. töltősejteket hoz
  • Tereprendezés

    - Általános értelemben olyan földmunka, mely a terep többnyire szabálytalan felületét valamely műszaki vagy mezőgazdasági cél érdekében tervszerűen szabályos felületté alakítja.
  • Paraszövet

    A paraszövet rendszerint három szövettájra tagolódik, kívül többrétegű, holt sejtekből álló paraszövet,alatta egy-két soros osztódó szövet: a parakambium, ezen belül a paraalapszövet: a phelloderma építi fel.
  • Dárda alakú

    - Dárdahegyre hasonlító, háromszög alakú levéllemez, a levényéllel hegyes szöget bezáró, lefelé irányuló két hegyes levélvállal.
  • Saláta levéltetű

    Saláta levéltetű téli gazdanövénye a ribiszke. A tavasszal megjelenő kolóniák szívásának hatására a levelek enyhén görbülnek, de sohasem színeződnek el különbség a levélpirosító ribiszke-levéltetűtől
  • Hordóíz

    - Hordóíz jelentkezik a borban akkor, ha hosszabb ideig üresen álló fahordóba kerül a bor s a hordó kellő ápolásban vagy előkészítésben (gőzölés, szódás kezelés, forrázás stb.) nem részesült.
  • Pajzstetvek

    Általában pajzzsal borított testfelületű, alig néhány mm nagyságú, szívó szájszervű rovarok. A növényeket szívogatásukkal gyengítik és pusztulásukat okozhatják. A pajzstetvek egy- vagy többnemzedékesek ..
  • Erdei-rozsdagombák

      gombák, élősködők - Erdei rozsdagombák. A fák törzsén, ágain daganatokat, hajtásain csavarodást, torzulást, a tű- és lombleveleken pedig foltosodást, elhalást okoznak.