Dimorf, Kétalakú

↑   Diploid

Kétalakú: leginkább levelek, például vizinövények leveleinek jellemzésére használják, ahol a víz szintén úszó vagy a vízből kiemelkedő levelek teljesen más alakúak lehetnek, mint az alámerült levelek. Ilyen a békalencsefélék (Hydrocharitaceae) családjába tartozó Ottelia ovalifolia.

Dimorfizmus - Pallas lexikon

Dimorfizmus vagy kétálakuság az állatoknál általában akkor van, ha a himek és nőstények nemcsak az ivarszervek tekintetéből, hanem külsőlog is, testformában, nagyságban, szinben stb. különböznek egymástól s e tekintetben a különböző állatfajoknál igen sokféle eltérést találunk.

A szarvasoknál például a nőstényeknek agancsaik nincsenek. A Madarak himei rendesen élénkebb, rikítóbb szinüek, szépen énekelnek, mig a tojók egyszerübb szinüek és nem énekelnek. A pókok és számos alsóbbrendü élősködő ráknak, valamint sok féregnek himjei általában annyira különböznek a nőstényektől, hogy alig tarthatók együvétartozóknak, különösen feltünően kisebbek a nőstényeknél.

Általában jellemző a himekre az, hogy védekezésre, támadásra, harcra, a nöstény megölelésére, elbájolására szolgáló különböző szerveik vannak.

Legváltozatosabb kétalakuságot különben a rovarokon észlelhetünk, amelyeknél a következő kétalakuságot különböztethetjük meg:

• 1. lvari Dimorfizmus, mikor a himek és nőstények jóformán bizonyos külső szerveikben különböznek egymástól, mint p. a himeknél előforduló ölelő szervekben stb.
• 2. Osztó Dimorfizmus, mikor vagy a himek, vagy a nőstények kétfélék, s ha a himek kétfélék, akkor andro Dimorfizmus- nak, ha pedig a nőstények kétfélék, akkor gynaekodimorphismusnak nevezik.
• 3. Tápszerbeli Dimorfizmus, előfordulhat ugy a himeknél, valamint a nőstényeknél, amikor a különböző táplálék élvezése következtében ezek eltérő szinezetet nyernek.
• 4. Évszaki Dimorfizmus, mikor a himek és nőstények az év különböző szakaiban egymástól elütő szinüek és szervezetüek.
• 5. Társadalmi Dimorfizmus, a társaséletü rovaroknál fordul elő s lényege abban áll, hogy a társaság különböző ivaru egyénei valamennyien eltérő szervezetüek, mint p. a méheknél a királyné, a herék és dolgozók.

Dimorfizmus a botanikában.

A dimorf növénynek kétféle individuuma, illetőleg virága van. Az egyik individuumnak csupa olyan virága van, amelyben a bibeszál hosszú s a himgömbök lentebb vannak, a másikon meg csak olyan virágok vannak, melyeknek kurta a bibeszála, a himje pedig oly magasban van, mint a bibe, de természetesen más virágban.

A bogár a bibe beporzását mindenkor annak a más virágnak himporával végzi, amelyben már előbb bujkált s a melynek himgömbje a másik virág bibéjével egymagasságú, vagyis két virágnak egymagasságbeli ivarszervei hatnak egymásra. Darwin kisérleteiből tudjuk, hogy a magbőség akkor lesz a legnagyobb, ha a keresztező termékenyítést a bogarak, szellő stb. segítik elő.

Noha bizonyos, hogy egy virág himpora ugyanannak a virágnak petéjét termékenyítvén, vagyis az önöntermékenyítésből is lesz csirázó mag, sót a kleistogam virágok csakis az önön termékenyítésbél magvaznak, de az is bizonyos, hogy gyakran akkor van a legtöbb és legjobb csirázó mag, s hogy akkor az uj növény egész erőteljes és ellenálló, ha a termékenyülés ngyanazon faj más-más individuumainak virágai kereszteződésével esik meg, amit a Dimorfizmus is nagyon előmozdít.

A dimorf virágok közt, ha történetesen eltérő termékenyítés lett volna, a mag kevés, az utód satnyább v. basztard jellemü.

Dimorfizmus ásványtani szempontból némely anyagnak azon tulajdonsága, hogy egyazon összetétel mellett kétféle szimmetriáju, v. más-más kristályrendszerbeli alakokban kristályosodik. Egyazon anyagnak, bizonyos kémiai összetételnek, meghatározott szimmetriáju alak felel meg, azaz kristályai egyazon kristályrendszerek alakjai.

A Dimorfizmus kivétel ezen törvény alól, mert egy és ugyanazon összetételü anyag kétféle kristályrendszerben kristályosodik. A vasszulfid (Fe S2) pl. szabályos s rombos rendszerben kristályosodik; első esetben ásványtani neve pirit, a második esetben markazit. A szénsavas mész (Ca CO3) mint mészpát (calcit) a hatszöges kristályrendszerben, mint aragonit a rombos rendszerben kristályosodik. A szén, mint gyémánt szabályos, mint grafit hatszöges rendszerbeli; a kénnek rombos s egyhajlásu rendszerbeli kristályai ismeretesek.