Szőlő bogyó

A szőlőbogyó a szőlő termése. Nagysága 5-50 mm-ig terjed. A Bogyó lapított gömbölyű, megnyúlt gömbölyű, ovális-, vízcsepp, tojásdad, fordított tojásdad, hengeres, halhólyag alakú lehet; színe a zöld, a sárga, a piros és a kék különböző árnyalataiban váltakozhat.

Szőlő bogyó részei: a bőrszövet, a héj, a hús és a mag. A szőlő bogyó 8-12%-a héj, 3-5%-a mag, 81-86%-a hús. A héjban vannak a szín-, illat- és cseranyagok. A héj átlagosan 1%, kék fajtáknál 2-3% csersavat tartalmaz. A hús állománya lehet leveses v. kemény ropogós, ebben van a szőlőcukor (15-25%), különböző savak (5-120/00-es borkősav, Almasav, Citromsav stb.) és ásványi sók.

A bogyóhús többnyire színtelen, csak a festőszőlőkön színeződik éréskor sötétvörösre. A szőlőbogyó lehet magvatlan v. magvas. Az utóbbi esetben 1-4, olykor 5-6 mag is lehet benne.

Fontosabb fizikai tulajdonságai:

I. Nyomási ellenállósága. Ezt a szőlőbogyóra ható, g-ban kifejezett azon legkisebb nyomóerővel mérjük, amely már megrepeszti a bogyóhéjat. A különböző szőlőfajták bogyói 200-3000 g megterhelést bírnak el.

2. Rugalmassága. Ennek határát a szőlőbogyó hossztengelyére merőlegesen ható azon maximális nyomás fejezi ki, amelynek megszűnése után a bogyó eredeti alakját még képes visszanyerni. A rugalmasságot a nyomási ellenállóságmérő műszer segítségével, a nyomás irányában bekövetkező bogyóátmérő-csökkenéssel mérjük, s mm-ben fejezzük ki.

3. Szakítási ellenállósága. Ez az a g-ban kifejezett legkisebb erő, amely a bogyókocsánynak a bogyótól való elszakításához szükséges. A szőlőfajták bogyóinak szakítási ellenállósága 100-600 g között változik.

4. Vitamintartalma. A szőlőbogyó A, B1 vitamin, B2-vitamint, esetleg nagyon kis mennyiségű C-vitamint is tartalmaz. A must is valószínűleg ezeket a vitaminokat tartalmazza.

A borban jelentékeny mennyiségben van B1-vitamin, fehér borokban 0,075-0,090 mg/l, vörös borokban 0,200-0,225 mg/l; B2-vitaminból 0,06 mg/l-t tartalmaz.