Almamoly

• 2023-09-24  Almasav

Almamoly (Cydia [Carpocapsa] pomonella L.) az almatermesztés világszerte legismertebb és egyik legnagyobb korlátozója.

Lepkéje kéregbarna, alkonyati állat, hernyója halványpiros.

A fák kérge alatt, a talaj felső rétegében és a gyümölcstárolók védettebb helyein telel át és almavirágzás után rajzik.

Évente két nemzedéke van, nagyobb kárt mindig a második almamoly nemzedék tesz. A két nemzedék tökéletesen nem választható el egymástól.

Egy-egy nőstény 200-250 tojást rakhat a gyümölcsre és a levélzetre.

A 8-10 nap múlva kibúvó lárvák a gyümölcsbe furakodnak, 20-28 nap alatt érik el teljes fejlettségüket. Egy-egy hernyó 2-3 almát is károsít.

Az almamoly almán kívül a körtében, dióban, szilvában, barackban, mogyoró ban, mandulában, cseresznyében, naspolyában él. Megtalálták még a narancson, rózsán galagonyán és görögdinnyén is.

Természetes ellenségei közül legjelentősebbek a Madarak (Picidae, Sittidae, Paridae). Számos parazitája ismert, de ezeknek nincs nagyobb jelentőségük.

Védekezésként június közepétől hernyófogó öveket tanácsos helyezni a fára, s azokat rendszeresen 7-10 naponként cserélni, továbbá megfelelő kémiai szerekkel permetezni.

Szárazabb klímájú vidékeken, 7-8 permetezés nélkül almamoly tól mentes almát nem lehet termeszteni.

A permetezések céljaira régebben arzént, napjainkban pedig DDT és parathion tartalmú készítményeket alkalmaznak. Az első permetezést akkor kell végezni, amikor az alma mogyoró vagy kisdiónyi.

Ettől az időponttól kezdve kéthetenként kell permetezni úgy, hogy az első lárvanemzedék ellen három, a második ellen négy-öt permetezést adjunk.

Hazánkban a nyugati részeken és a magasabb hegyvidéki gyümölcsösökben 4-5 permetezés is elegendő. Mészarzenátból 0,5-0,7 % permetlé kell bordóiléhez v. mészkénléhez keverten, DDT tartalmúból 0,4-0,6% (Pernit), parathion tartalmúból 0,6% (Wofatox Spritzpulver 30.) szükséges.

Almamoly - Pallas lexikon

(Carpocapsa pomonana H. a. m. Grapholitha pomonella L. állat).

Az apró lepkék (Microlepidoptéra) és pedig a levélsodrók (Tortricidae) családjába tartozik. Majdnem az egész földgömbön el van terjedve és az almának férgesedését okozza.
A pille kifeszített szárnyvégei 20-21 mm.-nyire vannak egymástól. A felső szárnyak szine szürke, hullámos barna sávokkal és néhány aranyos zománcu vonallal.

Júniusban és juliusban jelenik meg és petéit egyenkint rakja a kis éretlen almára vagy körtére.

A kikelő álca (almakukac, almaféreg) először körüljárja az almát, itt-ott beleharap a felületes sejtszövetekbe, végre belefutja magát a gyümölcs közepébe és a magházat emészti fel.

A befutás helye beheged, úgy, hogy agyideig semmi sem árulja el az alma férgességét. Később, ha ürüléke szaporodik, egy kifelé rágott csatornán át tolja ki a levegőre; de néha, különösen ha nagyobb a gyümölcs, csak akkor rág lyukat kifelé, ha be akar bábozódni.

A hernyó fiatal korában fehér, később husvörös, feje és nyaka barna. Négy-öt hétig tart fejlődése (augusztusban és szeptemberben), és ha egészen felnőtt, elhagyja az almát és valamely rejtekhelyet keres, ahol kis szövetben bebábozódhassék. Többnyire a fa törzsöke felé igyekszik, és annak kéregrepedései közt választ magának helyet.

A gyümölcsös kamrákban kibuvó példányok a gerendák és állványok repedései, zugai közt hozódnak meg.

Az almamoly helyenkint annyira elhatalmasodik, hogy az almatermelést ugyszólván lehetetlenné teszi. A férges alma idő előtt érik és félnagyságban hull le a fáról.

A védekezés nálunk Európában eddig arra szorítkozott, hogy a hernyókat és bábokat semmisítették meg. Erre a célra a következőket ajánlják:

Az almafák alá a gyümölcshullás idején sertéseket kell hajtani, és a lehulló almát s körtét naponként föletetni velük, mielőtt a hernyó a gyümölcsből kimászna.

2. A fa törzsöke körül többféle magasságban rongyot és szalmát kell körülkötni, hogy közte a bebábozódás végett fölfelé mászó hernyók meghozódhassanak.

Az ilyen kötéseket később el kell égetni, esetleg a rongyokat csak forró vizben fertőteleníteni, a kötés alatt levő kéregrészt pedig valami rovarellenes szerrel (p. antracén-olajjal) jól bemázolni.

3, A gyümölcsös kamrákban mindazokat a helyeket, hová az almamoly hernyói behozódhattak, a tél folytán karbolsavas vizzel, vagy petroleummal bemázolni.

Természetes, hogy ezek az eljárások csak akkor vezetnek sikerre, ha a szomszédságban vagy nincsenek almafák, vagy pedig a szomszédok is ugyanezt az irtó eljárást alkalmazzák, mert különben a hanyag szomszéd kertjéből átrepülő pillék ma int csak inficiálnák almáinkat.

Majdnem egész Észak-Amerikában a zápor az arzénsót lemosta. A kisérletek azt mutatják, hogy még az igen gyenge arzénsó-adagokkal is meri menthető a termés nagy része.

Alma termésű gyümölcsök