Aberratio,
formaeltérés Abiotikus károsítók Abiotikus
tényezők Ablaktálás, összenövesztés Abortus Abszolút
alkohol Acaena - Tüskésdiócska Adszorbeált
anionok Adszorbeált bázisok Adszorpció Adszorpciós
komplexus Aerobacter baktériumok Aerob
légzés Aesculus (vadgesztenye,
bokrétafa Agyag Ajak Akarinózis
levélfodrosodás Akác, Akácfa Akácmoly Alakfa Alak,
forma Alany Alany
előkészítése Alanyfajták tulajdonságai Alcsalád Aleuron Alexander
őszibarack Alfaj Alföldi
borvidék Álhajtás, álszár Alisma
(hídőr) Alkalmazkodás Alkalmi
élősködők Alkaloidok, Alkaloidák Alkonypír,
hajnalpír Állevél Almailonca Alma
levéltetű Almamoly Almasav Almatermés Álörv Altalaj Általános
légkörzés Általános növénytermesztés Áltermés Álterméscsoport Álvirág Alvó
rügy Aminosavak Ammónia Amorf
anyagok Analógia Ananászfélék Anemone
alakú, Szellőrózsa alakú Ánizs Antagonizmus Antibiotikum Anyarozs Apomixis Aranyos
téliaraszoló Aranyszemű fátyolka Araszolók Arány Arborétum Architektonikus
kert Areola Aromás Árvacsalán Árvácska Ásványi
sók Ászkák Aszmag Ászok Aszparaginsav Asszimiláció Asszociáció Aszúbor Aszú
szőlő Átalakulással fejlődés Átellenes Átfedő Áthidaló
oltás Atkák Átnőtt Atomszerkezet Atrazin Auxinok A-vitamin
Alföldi borvidék, Badacsonyi
borvidék, Balatonfüred-csopaki
borvidék, Soproni borvidék,
Tokai borvidék, | Alföldi borvidék Alföldi
borvidék. Főképpen Bács-Kiskun megye és részint Heves, Pest, Szolnok megye
szőlőtermesztésre kijelölt immúnis homoktatajú területét foglalja magában. Legnagyobb
kiterjedésű borvidékünk, területe 166 000 kh (1959.). E borvidék jelentősége különösen
a fiíoxera-vészt követő rekonstrukciós időkben (XIX. sz. vége és XX. sz. eleje)
lépett előtérbe. Az Alföldi
borvidék talaja legnagyobbrészt filoxérának ellenálló (imimunis) futóhomok,
amelynek humusztartalma alig van. Ritkábban találunk réti homok, öntéshomok
és homokos mezőségi talajokat, amelyeknek vízgazdálkodási viszonyai jobbak és
nagyobb a humusztartalmuk is. A meteorológiai körülmények (hőösszeg, napfénytartam)
a szőlőtermesztésnek kedveznek. Elterjedtebb szőlőfajták:
Kadarka (44,8%), Kövidinka (18,8%) Ezerjó (4,7%), Olaszrizling (3,8%), Izsáki
sárfehér (3,4%), továbbá Mézesfehér, Piros Szlankamenka stb.
A szőlőket,
főképpen a Kadarkát túlnyomóan karó nélküli, ún. gyalog-műveléssel tartják fenn,
s a fejművelésű tőkéket csercsapos metszésben részesítik. E borvidék nagyüzemi
szőlőgazdaságai már a múltban is nagy szerepet játszottak borgazdálkodásunkban.
A szocialista nagyüzemek a belföldi fogyasztásra és exportra céltudatosan kiegyenlített,
termésre törekszenek. Az alföldi borok
lágyak, olykor túl lágyak, kellemes ízű, inkább gyors fogyasztásra való asztali
borok, amelyek főképpen fiatal korukban kellemesek. Legnagyobb értékük friss,
üde jellegükben van. Jó évjáratokban a borok
nagy része a pecsenyebor minőségét is eléri. A Kadarka szőlőből vagy vörös
vagy sillerbort készítenek. A Kadarka bora igen kellemes, illatos, fűszeres, olykor
nem eléggé sötétvörös a színe és fanyar. Az Alföldi
borvidék É-i részén inkább fehér, D-i részén inkább vörös bort
termelnek. A D-i részek jobb hő- és talajviszonyai a vörösbor-termelésnek
jobban kedveznek. Kiemelkedő fehérbor-termőhelyek: Jászberény, Kecskemét, Csengőd,
Kiskunhalas. Kitűnő Kadarka-borok teremnek Soltvadkerten, Kiskőrösön, Kecskeméten,
Hajóson, Vaskúton, Kunbaján, Szeged környékén és általában az A. D-i részén. A
Kadarka szőlőfajta elterjedtségét s közkedveltségét jellemzi az, hogy az 1958.
évi Bp.-i nemzetközi borverseny alföldi versenyborainak 60%-a a Kadarkából származott.
Az Alföldi borvidék borai rendszerint 10-12% alkoholt, 4-5%0 titrálható savat
és 18-22 g/l cukormentes extraktot tartalmaznak.
Kertészeti
lexikon >>
| | | | | alföldi borvidék,
vörösbor, fehérbor, kadarka, ezerjó, olaszrizling, kövidinka, mézesfehér, borok,
szőlők, borvidék, asztali borok | | | | | | | Alföldi borvidék |
Margitsziget.
Hazánk egyik legrégibb természetes parkja, ill. vadaskertje. A Duna óbudai szakaszán
fekvő sziget. Területe 160 kh, hosszúsága két és fél kilóméter, legnagyobb szélessége
500 méter. A tenger színe felett 100 m magasan fekszik... -------- Datura
(maszlag, Solanaceae). Nagy termetű, kórós, nyárutói gyom, gyógy, ill. dísznövények.
A Datura stramonium, mérges maszlag, 30-120 cm hosszú, vastag, csöves szára felső
részében ágas... -------- Embrió. Hajtásos
növényeknél a zigótából fejlődő ivartalan (sporofiton) nemzedék fejletlen alakja,
mely a harasztoknál az előtelepen alakul ki... -------- Juniperus
(boróka, Cupressaceae). Örökzöld, kétlaki fák v. cserjék. A levelek többnyire
hármasával örvökben v. szórtan állnak, a fiatal növényeken rendszerint tűszerűek,
szúrósak, idősebb korban pikkely alakúak...
|