Zöldtrágyázás

Frissítve: 2023-12-22   Lexikon címszavak Z, Zöldtrágyázás

Zöldtrágyázás. Lényege és jelentősége. A Zöldtrágyázás céljából vetett növény alászántásával a talajba visszük a növény szerves anyagát és ásványi tápanyag-tartalmát, amely a szerves vegyületek elbomlása folyamán fokozatosan szabadul fel és válik felvehetővé.

A zöldtrágyázás -nak mint humuszgyarapító eljárásnak elsősorban a gyenge termékenységű homoktalajokon és a szikeseken van jelentősége. Ezeken a területeken, de másutt is, ahol kevés az állatállomány, a Zöldtrágyázás a szerves trágyázás legegyszerűbb módja. Az alászántott zöldtömeg - a gyökérzettel együtt - egyenletesen oszlik el a termőrétegben.

A zöldtrágyának leggyakrabban használt pillangósok nitrogénben is gazdagítják a talajt.
A sűrűn vetett zöldtrágya növények elnyomják a gyomokat. Futóhomokon mérséklik a széleróziót. Zöldtrágyának használható bármely gazd. növényünk, ha zöld állapotban, ill. még mielőtt a magját beérlelte volna, teljes tömegében alászántjuk.

A zöldtrágyák a szerves trágyák közé tartoznak. Zöldtrágyázásra elsősorban a nagy zöldtömeget adó, erőteljes fejlődésű növények alkalmasak. Ezek közül is elsősorban a pillangós virágúak nitrogénmegkötő képességük folytán.

A pillangósok közül leggyakrabban használt zöldtrágyanövények: Csillagfürt. Három fajtája közül igénytelenségénél fogva a sárga virágú a savanyú homokok legfontosabb zöldtrágya-növénye.
A meszet nem bírja. Kevésbé érzékeny a mészre a kék virágú és még kevésbé a fehér virágú. Főnövényként és tarlónövényként vetik.

Somkóró. Főleg a kétéves változatát termesztik. A meszes homokok zöldtrágya-növénye, de elég neki, ha az altalajban meszet talál Megterem kötöttebb talajokon is. Erőteljes, mélye ehatoló gyökérzete van.
A szöszös-bükköny meszes és savanyú talajokon egyaránt megterem. Sivár homokon és termősziken is díszlik. Áttelelő vetéssel termesztjük; ugyanígy a bíborherét és a pannonbükkönyt is.

A lóbab a kötött, nedves talajok kiváló zöldtrágya-növénye. Számításba jöhet még a homoki borsó, a szeradella, a nyúlszapuka, a lednek. A nem pillangósok közül a legkiválóbb zöldtrágya-növény a napraforgó. Igénytelen, szárazságtűrő.

Nagyon jól megfelel tarlóvetésre. A nem nagy sótartalmú szikeseken is megterem. A rozs a legsoványabb homokok jó zöldtrágya-növénye.

A fehér mustár előnye rövid tenyészideje. Tarlóba vethető augusztus végén. Még ősszel alászántható. Zöldtrágya-növényként vetik még a repcét (áttelelő vetéssel), a fodros levelű takarmánymályvát (közé vagy alávetéssel).
A nem pillangósok használata esetén N-műtrágya-kiegészítés szükséges.

Zöldtrágya növények a vetésforgóban

Ha a zöldtrágyát nem főterményként termesztjük, a döntő szempont, hogy az elővetemény időben lekerüljön. így homoktalajon jól megfelelnek az ott vethető őszi takarmány keverékek, valamint a rozs (különösen zöldtakarmánynak).

Utóveteménynek laza talajon legjobb a burgonya, zab, rozs; kötött talajon a cukor- és takarmányrépa, zab, búza, kevésbé az árpa (sörárpa nem jó).

A somkórót sűrű takarmánynövény vagy kapás kövesse, előtörő hajtásait elnyomjuk vagy kikapáljuk. Zöldtrágyás vetésforgókkal kimagasló eredményeket ért el Westsik Vilmos.
Zöldtrágyázás főnövény vetéssel. Ez a legbiztosabb és legnagyobb zöld tömeget adó zöldtrágya-termelési módszer. Hátránya, hogy így egy év termését elveszítjük. Ezért kevésbé alkalmazzák.

Futóhomokon és egyéb szélsőséges talajokon viszont célszerű eljárás, mert a főnövényként elvetett zöldtrágya haszna megéri azt az áldozatot, amelyet az egyébként csekély termésről való lemondás jelent. így főleg a csillagfürtöt vetjük.
zöldtrágyázás tarlóvetéssel.

A Zöldtrágyázásnak az a módja, amikor a zöldtrágya növényt valamely korán lekerülő gazdasági növény tarlójába vetik. Gyakran használt módszer, mert így nincs terméskiesés. Az őszi takarmánykeverékek után máj.-jún.-ban, a Gabonafélék után jún. júl.-ban vethetünk.

A június végi, júliusi vetés csak csapadékosabb vidéken vagy egy esetlegesen csapadékosabb nyáron, ill. jó víztartó képességű talajon eredményes.

Tarlóvetésre legjobb a csillagfürt, a nem pillangósok közül a napraforgó. Megemlíthetjük itt még a fehérmustár alkalmazását.

Zöldtrágyázás áttelelő vetéssel

Az erre alkalmas zöldtrágya-növényt ez esetben nyár végén v, kora ősszel vetjük el és a következő tavasszal április végén, májusban (esetleg még tél beállta előtt, pl. a repcét) - szántjuk alá. így nyár végén vetjük a repcét, szöszösbükkönyös keveréket, bíborherét, kora ősszel a pannonbükkönyt. Utánuk rövid tenyészidejű kukoricát vethetünk.

Zöldtrágyázás közé vagy alávetéssel

A zöldtrágya-növényt ez esetben őszi v. tavaszi gabonába vetjük tavasszal. Ha a kalászos sűrű, elnyomja a zöldtrágya-növényt. Egyébként az a gabona betakarítása után erőteljes fejlődésnek indul és őszre megfelelő zöldtömeget ad. Legtöbbször a somkórót vetjük ezzel a módszerrel. Csapadékosabb vidéken - ha somkórót nem vethetnénk - a szeradella, a fodros levelű takarmánymályva, a vöröshere és a korcshere is alkalmazható.

Zöldtrágya növények vetése

Talajelökészítés. Ha főnövényként tavasszal vetünk zöldtrágya-növényt, a talajelőkészítése ugyanúgy végezzük, mint minden más növény alá (őszi mélyszántás, simítózás, fogasolás stb.).
A futóhomokot ez esetben is csak tavasszal szántjuk.

Ha tarlóvetést végzünk, a tarlót az elővetemény lekerülte után nyomban sekélyen törjük fel. Utána hengerezzünk, hogy ne maradjanak üregek a talajban. Futóhomokon az uralkodó szélirányra keresztben gyűrűshengerezzünk. Ha nagyon száraz a talaj, a vetés előtt várjunk még egy kiadós esőt. Tarlóvetés esetén vetés után is hengerezzünk.

Vetés. A zöldtrágya-növényeket általában gabona-sortávolságra, sorba vetjük, mert nem a magtermés a cél, hanem a zöldtömeg.

Így talajárnyékoló és gyomelnyomó hatása is jobb lesz. A csillagfürt főnövényként a III-IV, hóban, tarlónövényként az V. hótól VIII. 15-ig vethető (fehérből 100-120, sárgából és kékből 70-80 kg/kh).

A somkórót márciusban vetjük a tavaszi árpával v, az őszi gabonába (18-20 kg/kh). A lóbabot kora tavasszal 80-120 kg vetőmag-mennyiséggel vetjük el. A homoki borsót a III. hóban (70-80 kg-ot 20-30 kg zabbal, árpával mint támasztónövénnyel), a szöszös-bükkönyt a VIII. hó végén, a IX, hóban őszi gabona támasztónövénnyel.

Napraforgóból 30-40 kg-ot vetünk, a III-IV. hóban v, tarlóba a VII. hóban. A fehérmustárt és a repcét a VIII. hó végén vetjük 10-15, ill. 8-10 kg/kh vetőmagmennyiséggel.

Zöldtrágya növények alászántása

A zöldtrágya-növényeket akkor kell alászántani, amikor a legnagyobb zöldtömeget adják. A pillangósokat általában a virágzás végén, magkötés. elején, a nem pillangósokat java-virágzásban szántjuk alá.

A tarlóba vetett növények nem mindig jutnak el a virágzásig. Ez esetben késő ősszel szántjuk alá őket. Ugyanakkor szántjuk alá a kétéves somkórót, ha az első évben használjuk zöldtrágyának, amikor még nem virágzik. Futóhomokon a zöldtrágya-növényeket - különösen a tarlóvetésűeket - hagyjuk télire lábon és csak kora tavasszal szántsuk alá.

Az alászántás módja.
A zöldtrágya növényeket középmélyen minél tökéletesebben forgassuk a talajba. A magasra nőtt növényeket előzetesen a szántás irányában hengerezzük le, v, akasszunk nehéz láncot az ekére. Külföldön jól bevált erre a célra a bordás zúzó henger.

A leszántás után is hengerezzük meg a talajt, hogy az üregeket összenyomva elősegítsük a zöldtrágya korhadását. Leszántás után a következő vetésig legalább 1-1/2 hónapnak kell eltelnie.

Zöldtrágyázás műtrágya kiegészítéssel. Ily módon jelentékenyen fokozhatjuk a Z. hatását. Ha nem pillangós növényeket használunk, aláforgatásukkor adagoljunk 80-100 kg/kh pétisót.

Tápanyagokban szegény homokon vetésük előtt is célszerű a műtrágyázás. Pillangósok esetében K és P műtrágyák használata lesz eredményes, de ezeket célszerű már a zöldtrágya- növény vetése előtt kiszórni. Ha tarlóba vetjük a pillangóst, a műtrágyák nagyobb részét adjuk az elővetemény alá. N-szegény talajon a pillangós vetése előtt is hasznos lehet némi pétisó adagolása.

Hatása. A zöldtrágya-növények már termelésük idején éreztetik kedvező hatásukat, mert a megfigyelések szerint (Kreybig) az általuk jól árnyékolt talajban elszaporodnak a hasznos talajbaktériumok.

A zöldtrágya alászántása után - különösen meleg időben és homokon - a kezdeti heves bomlási folyamatok és a baktériumok rendkívül élénk szaporodása következtében bizonyos visszahatás tapasztalható, ha nem várunk legalább néhány hetet a vetéssel.

A visszahatás műtrágyázással mérsékelhető. A zöldtrágyázás kedvező hatása a talajra az első évben a legerőteljesebb. Homokon a hatás két-három évig, kötött talajon 3-4 évig tart. Kísérletek folynak, hogy a zöldtrágya mélyre juttatásával az Egerszegi-féle réteges homokjavításhoz hasonlóan Zöldtrágyázással is tartós hatást érjünk el. Ez azonban már a talajjavítás fogalomkörébe tartozik