Zöldségfélék Zöldségek - Fényigénye Vízigénye
- 2019-01-30 Lexikon címszavak - T, Gyümölcs, Zöldségtermesztés, Zöldség vetőmagok, Kertdoktor vetőmagok, Fűszernövény vetőmag
Zöldségfélék zöldségek, zöldségfajok, konyhakerti növények, főzelékfélék.
A termesztett növények e gyüjtőnévvel, jelölt csoportjába a legkülönbözőbb családok növényei tartoznak.
A felhasznált növényi részek alapján a következő csoportosítás szokásos:
1. - Káposztafélék: fejeskáposzta, vöröskáposzta, karfiol stb.
2. - Gyök-gumósok: sárgarépa, petrezselyem, zeller stb.
3.
- Burgonyafélék (Csucsorfélék): paradicsom,
paprika, tojásgyümölcs, burgonya.
4. - Tökfélék: sárgadinnye, görögdinnye,
uborka, spárgatök, sütőtök, laskatök.
5. - Hüvelyesek: borsó, bab, Földimogyoró.
6. - Hagymafélék: vörös-, fok-, póréHagyma
stb.
7. - Csemegekukorica.
8. - Levélzöldségek: fejessaláta,
spenót stb.
9. Évelő Zöldségfélék: spárga,
sóska, torma stb.
10. Csiperke gomba.
Zöldségfélék Zöldségek fényigénye
A Zöldségfélék fényigénye alapján csoportosíthatók hosszú vagy rövidnappalos, erős vagy gyenge fényigényű -ekre.
A hazai zöldségfélék reproduktív szerveiket hosszúnappalos
körülmények között fejlesztik ki leggyorsabban, tehát mind hosszúnappalosak.
Csak a fogyasztásra kerülő vegetatív részek kifejlesztésére, ill. megtartására kell
egyeseknek rövid, másoknak hosszú nappali megvilágítás. A hajtató saláta pl. kései
vetésben fejesedés nélkül magszárba megy, a kínai kel tavaszi vetés esetén fej
nélkül magszárat fejleszt, nyár végi vetésnél fejet képez, de magszárat nem stb.
A zöldségek általában intenzív fényigényűek. A paradicsom, paprika gyenge fényben november-február között nem virágzik. A hajtató saláta a fényben szegény hónapokban nem fejesedik. A zöldségek fényigényének ismerete különösen a hajtatásban fontos.Zöldségfélék hőigénye fajonként, fejlődési szakaszonként és a külső körülményektől függően más és más. A Zöldségek hőigény alapján két csoportba oszthatók:
1. Melegigényesek: általában 20 C° felett fejlődnek optimálisan. 0
C° alatt elfagynak: paradicsom, paprika, kobakosok, bab, földimogyoró, csemegekukorica.
2. Hidegtűrők: 13-19 C° között fejlődnek optimálisan és néhány fok
hideget károsodás nélkül kibírnak: Káposztafélék,
gyök-és gumós zöldségnövények, borsó, hagymafélék, levélzöldségek. A vetési, ill.
ültetési időpontot legtöbbször a hidegtűrő-képesség
határozza meg (májusi fagyok, korai fagyok).
Zöldségek vízigénye
Zöldségek vízigénye gyökerük
vízfelvevő és levélzetük párologtató képességétől függ.
A vízfelvétel és vízfelhasználás szerint a zöldségfélék négy csoportba oszthatók: 1. Jó
vízfelvevő és a vizet intenzíven fogyasztó növények. Jellemzőjük: erős, sűrű,
mélyen lehatoló gyökér és fejlett levélzet pl. cékla. Öntözést meghálálják.
2. Jó vízfelvevő és vizet gazdaságosan felhasználó növények. Ezek a párologtatást csökkenteni tudják. Ilyen növények: sárgarépa, petrezselyem, paradicsom. Ezek öntözést általában nem kívánnak.
3. Rossz vízfelvevő és a vizet intenzíven fogyasztó növények. Gyökérrendszerük kicsi, levelük sok vizet párologtat. Ebbe a csoportba tartoznak a káposztafélék, uborka, paprika, saláta stb.
4. Gyenge vízfelvevő és a vizet korlátozott mennyiségben fogyasztó növények. Ezeknek a gyökérrendszere ritka, lassú növésű és rövid. Ilyen a hagyma.
Kapcsolódó oldalak