Jerikói rózsa

Jerikói rózsa vagy szüz Mária rózsája (növ.), most az Anastatica L., apró, egynyári, keresztesvirágú fű, egyetlenegy faja (Anastatica hierochuntica) Egyiptom, Sziria és Arábia homokos mezein nő.

Gyakran török házalók árulják. Ez a növénynek összegomolyodott száraz szára és ága, de a vizben vagy a nedves levegőn szétterjed, ez az a csekély érdek, amiért mint csodálatosat árulják.

Máskülönben sem nem rózsa alak, sem nem jerikói.
Egy tőből a földön mindenfelé szétterülő számos szárat bocsát, levele apró, lapátalakú, az alsók épszélüek, a felsők fogasak.

Fürtjét apró pirosas virágok alkotják, táskagyümölcse hasas, kétmagú.

A nedvszivó jerikói rózsáról mindenféle mende-mondát beszélnek, a szentföld zarándokai azt hiresztelik, hogy karácsony éjjelén ujra kinyilik, de csak akkor, ha kálvinista nincs a házban.

Ahol Jerikói rózsa van, abba a házba a mennykő se csap. A középkor orvoslatában, az álomfejtésben és kártyavetésben nevezetes szerep jutott neki.

Vele jövendöltek a sóvárgott családi gyarapodásra. Nálunk hihetőleg a törökökkel ide került Euclidium Syriacum ilyen természetü. Jerikói rózsa-nak nevezik nálunk a Lonicera Caprifoliumot (l. Lonc) is.