Lexikon címszavak M

Méhfélék

Méhfélék (Apidae), a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe tartozó rovarcsalád. Testüket néhány kivételtől eltekintve ritkás v, sűrű, sokszor többszínű szőrbunda, néha pikkely v, molyhosszőr borítja.

A potrohot több esetben feltűnő szalagok v. szőrfoltok díszítik. Néhány majdnem csupasz testű faj potroha fekete, fémfényű, kékeszöld v, ritkán vörös. A nőstények csápja 12, a hímeké 13 ízből áll. Alsó ajkuk szipókává alakult, amelyeknek legfontosabb része a cső alakú nyelv. Ezzel szürcsölik fel a nektárt.

A nyelv nyugalmi helyzetben a fej alatt visszahajtva fekszik. A szőrözetre tapadt virágport a 3. lábfejtő belső oldalán levő szőrkefével söprik össze.

A nőstények fullánkosak, potrohszelvényeik száma 6, a hímeké 7. Legtöbbjük magánosan él.

A házi- v. mézelő méh és a dongóméh népes családot alkot. Egy-egy család az anyából (fejlett ivarszervű nőstény), a herékből (hímek) és a dolgozókból (fejletlen ivarszervű nőstények) áll. Lárváikat méhtejjel (pempő), mézzel és virágporral etetik. Mindannyian nektárral és virágporral táplálkoznak.

A virágok látogatása közben a testükre tapadt virágport átviszik a következő virág bibéjére, s így közvetítik a megporzást. Ezzel a növények legnagyobb részének magképződését, ill. a növények fennmaradását biztosítják. Ezért rendkívül nagy a gazdasági jelentőségük. A méhfélék a sarkvidékek kivételével az egész földön elterjedtek.

Hazánk területéről 15 nembe tartozó 109 fajuk és 205 változatuk ismeretes. Legfontosabb a mézelő méh (Apis mellifica), amelyet az ember háziállatként tenyészt, továbbá a dongó- v. poszméhek (Bombus), amelyeknek a lóhere és a lucerna megporzásában van nagy szerepük.

Méhfélék