Homokkő

Homokkő úgy keletkezik, hogy a homokszemcséket valami ragasztóanyag (kovasav, szénsavas mész, márga, vashidroxid) összeköti. Túlnyomó része kvarc, de emellett egyéb ásvány- és kőzettörmelékeket is tartalmaz.

Legnehezebben mállik el, ha a ragasztóanyag kovasav, legkönnyebben, ha a homokszemcséket szénsavas mész köti össze.

Az elmállása után homok keletkezik.
A kemény homokkövet építőanyagul is használják.

Homokkő - Pallas lexikon

Homokkő oly törmelék-kőzet, mely homokszemeknek tömörüléséből állott elő, valamely ragasztó vagy kötőanyag hozzájárulásával. A szemek tulnyomóan quarc-szemek, rendesen több-kevesebb csillámlemezekkel.

A kötő- vagy ragasztó anyag lehet kristályos vagy amorf kovasav, vagy mész, agyag, esetleg vasoxid.

A homokkővet alkotó szemek nagysága igen változó, de borsó nagyságúnál nagyobbak nem lehetnek, mert ilyenkor már nem Homokkő, hanem konglomerát az illető törmelékkőzet.

A szemek nagysága szerint szokás megkülönböztetni durva szemü Homokkő-vet és finom szemü Homokkő-vet. Ritkább esetekben a quarcszemek csupa kristályok, mely esetben kristályos Homokkő-ről szólunk (Vogézekben, Feketeerdő, Anglia és É.-Amerika).
Van eset rá, hogy a Homokkő üveges, t. i. ha valamely eruptiv kőzet, nevezetesen bazalt tört rajta keresztül és az érintkezési helyeken metamorfizálta a homokkövet; különösen a ragasztó anyag szokott ilyenkor megüvegesedni.

Ugyanaz a jelenség tapasztalható a kohókhoz alkalmazott homokköveken, melyek hosszabb ideig igen magas hőfokot állottak ki. Úgy a szilárd törmelék kőzetté összeálló szemek ásványminősége, valamint a ragasztó anyag vagyis cement minősége szerint szokás a homokkövet megkülönböztetni.
Ha csak egyszerűen homokkőről szólunk a közéletben, valamint a tudományban, úgy mindig quarv-homokkövet értünk alatta.

Ha sok benne a csillám, akkor csillám-H. (mikropszammit), némelykor palásszerkezetü, az ilyen csillámos homokkövet homokkő-palának is mondják; ha zöld glaukonit-szemek járulnak a quarc-szemekhez és az egész kőzetet többé-kevésbé zöldre festik: glaukonit-homokkő,; ha a quarc meg a csillám mellett jelentékeny mennyiségü földpát van jelen, akkor földpátos H. v. arkoza (földpát-pszammit) a neve.

A ragasztó anyag minősége szerint van: anyagos Homokkő, márgás H., meszes homokkő, dolomitos homokkő, kovás homokkő, vasas homokkő, a kötőanyag vasoxid vagy vasoxidhidrát agyaggal vagy mésszel; bitumenes H., bitumenes agyag vagy mész a cementje, sőt aszfalt is lehet; kaolinos H., kaolin ragasztó anyaggal, mely esetben a kaolint belőle kicsapolják és porcellángyártásra használják.
A ragasztó anyag mennyiségének változása szerint más kőzetekbe képeznek átmenetet.

Ha sok benne az agyagos cement, akkor közel állhatnak az agyaghoz; ha a mészkő sok, a mészkőhöz; ha a márga nagyon felszaporodik, a márgához, stb. Ellenben, ha nagyon kevés a ragasztó anyag, akkor a szemek könnyen szétesnek és homokká lesznek. Különben akármilyen Homokkő ha elmállik, homokká lesz.
Könnyebben mállanak és esnek szét az agyagos, márgás és meszes homokkövek; nehezebben azok, ahol kovasav v. vasoxid a kötőanyag.

A legtöbb Homokkő jól mutat rétegzést, gyakran repedések, hasadékok szelik át és erősen váladékos, valóságos oszlopokká alakul (szász Svájc stb.). Elég gyakori a gömbös elválás is a homokkőben. Így nálunk egyebek közt Kolozsvár mellett a Feleki-hegyen óriási homokkő gömbök ismeretesek.

Nincsen szisztéma, melynek anyagát Homokkő ne alkotná, olyan elterjedt kőzet, rendesen palás agyaggal, agyagpalával, márgával, mészkővel stb. váltakoznak.

Elégszer kőszénnek meg ólom- és rézérceknek is hordozói. Némelyik foltos és pedig rendesen vas- és mangán-vegyületektől, az ilyen neve foltos Homokkő vagy tigris-homokkő.

A homokkövet még azon szisztéma, emelet vagy pedig a magába zárt jellemző kövületek szerint, sőt a termőhely szerint is szokás elnevezni. Igy van Keuper-H., kréta-H., liasz-H., spirifera-H., Potsdam-H. stb.
Egész hegységeket alkotnak, nálunk p. a K.-Kárpátok vagy Erdős-Kárpátokban nagy mennyiségben mint kárpáti Homokkő.

Igen jó anyag építőkőnek; a durva szemü quarc Homokkövek kitünő malomkövek, a finom szemüek igen jó köszörü-kövek, sőt szobrokat, sirköveket is faragnak belőle.

Homokkő