Kertészeti lexikon

Szállítószövet-rendszer

Frissítve: 2019-09-10       Szalmabor     Szamárbogáncs     Szamóca atka     Szamóca bimbólikasztó     Szamóca eszelény     Szamóca fonálféreg

Szállítószövet-rendszer. A hajtásos növényekben a szállítószövetek szállítószövet-rendszert alkotnak.
Sokféle sejtből állnak, amelyekre jellemző, hogy a szállítás irányában megnyúltak, a szállítás irányára merőleges falak viszont vékonyak, sokszor átlyuggatottak, sőt a szállítás megkönnyítése érdekében fel is szívódnak.
A gyökér által felvett szervetlen tápanyagokat vízben oldott állapotban a farész szállítja a levelek felé, az asszimiláció útján keletkezett szerves tápanyagokat, az asszimilátákat a háncsrész szállítja a levelekből lefelé a felhasználás helyére.

A szállítószövet-rendszerbe sorolhatók a tejnedvet szállító elemek is. A farész (xylem, hadrom, vazális rész) a következő elemekből áll:1. Tracheidák. Hosszúra nyúlt, kihegyezett, egymásba ékelődő sejtek, amelyeknek fala vermes vastagodású. A fenyőfélék fája csak tracheidákból áll. A vastagfalú, szűk üregű tracheidákat rosttracheidáknak nevezzük.

2. Tracheák v. faedények. Hosszúra nyúlt sejtek egyesüléséből jönnek létre úgy, hogy a harántválaszfal felszívódik. Faluk rendszerint csavarvonalasan, gyűrűsen v. gödrösen vastagodott. A zárvatermők fájára jellemzőek.

3. Faparenchima. A farész élő része, amelynek sejtjei plazmát tartalmaznak. Hosszúkás sejtsorokban található, szerepe szállításon kívül a raktározás.

4. Farost v. libriform rost. Egyenletesen vastagodott falú, szilárdításra szolgáló sejtek, amelyek a kétszikűek fájában olykor kötegekben fordulnak elő.
Az élő, gödörkés sejtfalvastagodású elemeket pótlórostoknak nevezzük. A farész rendszerint néhány év után beszünteti szállító tevékenységét és a növény szilárdítását szolgálja.A háncsrész (phloem, leptoni, kribrális rész) a következő elemekből áll:
1. Rostasejtek. Élő, hosszúra nyúlt sejtek, hálózatosan vastagodott harántfalakkal. A vékony részeken át plazmafonalak (plazmodezmák) húzódnak, amelyek az anyagszállítást lehetővé teszik. Alacsonyabb rendű növények háncsában fordulnak elő.
2. Rostacsövek. Több sejt összeolvadásából jönnek létre úgy, hogy a köztük levő harántfal kilyukad, perforálódik és így rostalemezzé alakul. A zárvatermők háncsára jellemző.

3. Kísérősejtek. A rostacsövek mellett, ezek anyasejtjének hosszanti irányú osztódásából létrejött, keskenyebb sejtek.
4. Háncsparenchima. Vékony falú, élő, a szállítás mellett raktározó szerepű sejtek.
5. Kambiform sejtek. A háncsnak olyan élő elemei, amelyek a kambiumsejt alakját végig megtartják.
6. Háncsrost. Igen hosszúra megnyúlt, vastagodott falú sejtek, amelyek az ún, keményháncsot alkotják és a gyakorlatban is jelentős rostokat szolgáltatják.

A szállítószövet-rendszer a szár tenyészőkúpjában levő prokambiumból veszi eredetét. Keletkezhet külön nyalábokban v. pedig úgy, hogy a prokambium keresztmetszetben gyűrűben hozza létre a szállítószövet-rendszer elemeit és ilyenkor hengerpalásthoz hasonló alakulású.
A tejnedv a test belsejében rendszerint szöveteket nem alkotó, hanem elszórtan, v. sorokban elhelyezkedő egysejtű tejcsövekben, v. több sejt egyesüléséből létrejött tejedényekben található.

Szállítószövet-rendszer


Kapcsolódó oldalak