Oltás oltási módok oltás folyamata - héj alá oltás koronába oltás fás oltás, oltóvessző

Kertészet - Wiandt Díszfaiskola Bt. - Növényismertetés oldalak virágzó cserjék évelő virágok fenyő fajták bambuszok tavi növények díszfák, kerti tanácsok, fotók növényekről, kertészeti linkek fórumok.
Custom Search
 

Ismertetések, Leírások

 

Online Kertészeti Áruház

Cserjék, bokrok
Díszfák
Évelő növények
Szobanövények
Kerti tanácsok
Rózsák - Fenyők
Fűszernövények
Páfrányok
Gyümölcsfák
Bogyós növények
Vízinövények
Bambuszok
Díszfüvek
Zöldségek
Kertészeti linkek
Tuja videó
Fotók, képek
Arborétumok
Árnyékliliomok
Kertészeti lexikon
Receptek

webáruház

Oltás, oltási módok, oltás folyamata


Oltás oltási módok oltás folyamata héj alá oltás koronába oltás

A szabadföldi oltást a faiskolák ritkábban alkalmazzák, mint a szemzést, mivel kivitelezése lassabb és nagyobb kézügyességet is igényel.
Akkor lehet rá szükség, ha az adott növény szemzésről nem vagy csak gyengén ered, vagy pedig akkor, ha az előállítást gyorsítani kívánjuk a szemnél lényegesen nagyobb és erősebb oltócsap felhasználásával.
A leggyakrabban a gömb koronájú fajtákat szaporítják (koronába) oltással. Ezeket ugyanis, ha szemezzük, legalább két szemet kell betenni egymással ellentétes oldalon, ami pedig már majdnem annyi (ha nem több) idő, mintha oltanánk.
A többrügyes oltócsapból viszont eleve szimmetrikus korona indul.

A szabadban végezhető oltásmódok közül a héj alá oltás terjedt el általánosan, esetenként azonban jó eredménnyel alkalmazható a kecskelábékezés (pl. Cerasus) is. Természetesen egyéb oltásmódok is eredményesek lehetnek.

A héj alá oltás során a vastagabb alany héjrésze alá helyezzük az oltóvesszőt, illetve oltóvesszőket. Koronába oltáskor célszerű, ha a törzs már megfelelő törzskörméretű (pl. Acer). Iskolázott fákra is olthatunk koronába fajtákat, elsősorban gömböket (pl. Fraxinus ornus 'Mecsek', Acer platanoides 'Globosum') vagy csüngő koronát nevelő fajtákat.
A héj alá oltáskor az alany már nedvkeringésben legyen, az oltóvessző pedig nyugalmi állapotban. A díszfák jó eredménnyel olthatók ezzel a módszerrel április elejétől május elejéig. Néhány fajnál (pl. Acer, Morus) akkor is olthatunk, ha az alany már kilombosodott, bár az erősen kihajtott részek levágása energiaveszteség az alany számára.
Későn fakad a Sophora és a Robinia, ezeket csak május elején, közepén tudjuk oltani. Az oltást végezhetjük gyökémyakba és megfelelő törzsmagasság esetén koronába is.

Az oltóvesszők szedése, tárolása

Az oltóvesszők fagymentes időben egész télen szedhetők. A fagyérzékeny fajok vesszőit az erősebb fagyok előtt gyűjtsük be (pl. Hibiscus fajták). Minél később szedjük meg az oltóvesszőket, azaz a mélynyugalmi időszak végén, annál gyorsabban hajtanak ki. A korai szedésű (december) oltóvesszőket tudjuk legtovább nyugalmi állapotban tartani és tárolni, viszont minimális a víztartalékuk, amit az oltáskor figyelembe kell vennünk.
Az oltóvesszőket 0- +2 °C körüli hőmérsékleten tárolhatjuk, nyirkos közegben (homok, fűrészpor). Az oltóvesszők fóliazsákban is tarthatók oly módon, hogy a zsák aljába gombaölő szerrel kezelt fűrészport helyezünk a rothadás, penészedés ellen.
Különösen ügyeljünk arra, hogy tavasz felé az oltóvesszőket hűvösön tartsuk. Amelyik vessző hajtani kezd és a rügye fakad, nem alkalmas oltásra annak ellenére, hogy az oltás után gyorsan kihajt, mert azt követően egy-két hét múlva hirtelen elszárad.
A túl erős, vastag vesszők általában nem megfelelőek oltásra. E célra olyan, középerős vesszőrészeket válasszunk, amelyeken hajtásrügyek vannak.
Oltáshoz általában egyéves vesszőket használunk, de néhány növényhez (pl. Betula, Fagus) kétéves oltóvessző kell.
Az oltóvesszők szedéstől oltásig kevés vizet veszítenek, mert kicsi a párologtatásuk. Ha a vessző fonnyadt, héja ráncos, a vágási felületet újítsuk meg, és szabadban, nyirkos földbe sekélyen elfektetve 2-3 napig vermeljük. Oltásra akkor használható, ha ez idő alatt a héja kisimult.
A megbarnult kambiumú, illetve háncsú vagy megfeketedett rügyalapú oltóvesszők nem alkalmasak oltásra.



Az oltás folyamata

A legfontosabb szabadföldi oltásmódokközül itt csak a leggyakrabban alkalmazott héj alá oltást írjuk le részletesen.

Az alanyt ollóval vagy fűrésszel az oltás magasságában vízszintesen úgy vágjuk el, hogy a metszlap sima legyen. Főleg a fűrésszel való előkészítéskor ügyeljünk arra, hogy az alany ne repedjen be. A törzsről a törzserősítőket korábban, de legkésőbb oltáskor távolítsuk el. Az oltást közvetlenül a nódusz felett végezzük.
Az érett, nyugalmi állapotban levő, erőteljes oltóvesszőket 3-5 rügyes oltócsapokra daraboljuk fel közvetlenül oltáskor.
Ennél többrügyes csapot ott alkalmazunk, ahol már az első évben koronát akarunk nevelni.
A feldarabolt vesszőket célszerű koronába oltáskor nyakba akasztható dobozba helyezni és jutával takarni.

A koronába oltáshoz a törzset magunk elé lehajtjuk, a hónunk alá vesszük, és elkészítjük a háncsrészen a bevágást.
Megvágjuk az oltóvesszőt oly módon, hogy legalább két rügy maradjon rajta. A metszlap hossza az alsó rüggyel szembeni oldalról indulva az oltóvessző vastagságának legalább ötszöröse legyen. Az oltóvesszőt a felnyitott héjrész alá toljuk, a metszlap felső széléig. Az oltóvesszőn a metszlapot egy vágással kell elkészítenünk, hogy az sima és ne homorú vagy domború legyen. Az oltás eredményessége érdekében két oltócsapot is szoktunk egymással szemben az alanyba helyezni. Az oltást azonnal kötözzük. Kötözésre használhatunk műanyag zsineget, műanyag rafiát. A kötözés szorossága olyan legyen, hogy az alanyból szinte kicsorduljon a nedv.
A koronába oltásnál ügyeljünk az azonos oltási magasságra.
Ezt célszerű oltás előtt az alanyok törzsén bejelölni.
A vastag törzseket nem szabad lehúzni, mert oltáskor, áprilisban már lében vannak, és ha huzamosabb ideig tart az oltás, kard alakban meggörbül a törzs. Ilyenkor azonnal az ellenkező irányba vissza kell hajlítani a törzset. Az ilyen törzseket vontatott pótkocsiról vagy állványról célszerűbb oltani.
Az oltás eredményessége nagymértékben függ az oltás viaszolásától (paraffinnal vagy oltóviasszal).
Alacsony olvadáspontú paraffint használjunk, amelyet kellő hőfokra melegítve, ecsettel kenjünk az oltási helyre és az oltócsapokra. Az alany háncsrésze és az oltóvessző között az oltás nem lehet levegős. Az oltás után a kenést azonnal többször ismételjük meg. A túl meleg paraffin éget, a hidegen kent pedig a dermedés során törik, repedezik.
Az oltások vizsgálatakor a metszlapok hosszát és illesztését, a kötözés helyességét és szorosságát, valamint a kenés minőségét kell ellenőriznünk.
A fás oltások tökéletes eredéséhez hosszabb idő szükséges, mint a szemzé-séhez. Tovább vannak kitéve az időjárás viszontagságainak, a száraz szeleknek. Az esetleges sikertelenséget az oltóvessző kiszáradása alapján három hét múlva már megállapíthatjuk, a teljes összeforradáshoz azonban 30-60 nap szükséges.
Az oltásokról a kötözőanyagot csak akkor szabad eltávolítani, ha az oltásforradás már tökéletes. Ellenkező esetben a szél nagy kárt okozhat, kitöri a nemest.
A szemzett és oltott növények további nevelési munkái a díszfák, díszcserjék szabadföldi nevelésével foglalkozó fejezetekben találhatók.

T-szemzés >>>

Chipszemzés >>>


<<< vissza Tanácsok-tippek

A kertészet kínálatából

Oltás



Ingyenes hírlevél, tuja.hu legújabb ajánlatai, virágok cserjék fenyők évelő növények tavi növények akciós árai, kedvezményes vásárlás új fajták érkezése

Áfonya vásárlás
T-szemzés
Chipszemzés
Laskagomba csíra faanyagra
Shii take gomba
Fagyal
Fagyal vásárlás
Fagytűrő banán

virág mag, vetőmag


Oltás

Kertészet címe: 2900. Komárom, Ácsi út 34. (1.sz. főút)
Lerakat nyitva tartás
Impresszum | Üzletszabályzat | Jogi nyilatkozat
Copyright (C) 2001-2013 -

Adatvédelem
Levél küldés az ügyfélszolgálatnak
Regisztráció
Google+
** PLEASE DESCRIBE THIS IMAGE **

Facebook

** PLEASE DESCRIBE THIS IMAGE **

Twitter

** PLEASE DESCRIBE THIS IMAGE **

YouTube