Hengeres férgek, fonálférgek

Hengeres férgek (Nemathelminthes) állattörzsébe a fonálférgek (Nematoidea), a hazánkban kis fajszámban előforduló húrférgek (Nematomorpha) és a buzogányfejű-férgek (Aconthocephala) osztályai tartoznak.

Megnyúlt, fonál alakú, szelvényezetten férgek, testük keresztmetszete általában kör. Csillótlan, kívül erős kutikula fedi őket. Szervezetükben sem találhatók meg a csillók.

Változatos nagyságúak, a mikroszkopikus kicsinységtől cm, sőt méteres nagyságúak is lehetnek.

Növekedésük közben kutikulájukat levedlik. A bőr alatti izomzat fejlettsége igen különböző. Bőrizomtömlőjük egyszerű szerkezetű, ezért mozgásuk nem olyan változatos, mint a laposférgeké.

A bőrizomtömlö és a bélcsatorna között az elsődleges testüreg található, a másodlagos testüregük elcsenevészesedett. Szájnyílásuk a test elülső végén található. Keringési és légzőszervük nincsen; az endoparazita fajok anaerob szervezetek. Elővesécske-rendszerük igen erősei módosult.

Legtöbbször váltivarúak, végbelük és végbél nyílásuk már van.

A hímek talajban mohában élnek, de mint endoparaziták különböző állatokban és az emberben is megtalálhatók. Néhány faj veszélyei mezőgazdasági kártevő, a termesztett növényeinken élősködik. A termő talajban élő fonálférgeknek a talaj életében van fontos szerepük.

Hengeres férgek, fonálférgek