Karfiol termesztés, vetés hajtatás

Karfiol termesztés, vetés hajtatás

Karfiol

Jellemzők

Karfiol virágkel, kelvirág, Brassica oleracea L. ear. caulif lora D., Cruciferae. Hazánkban a karfiol nagyobb arányú termesztésével az 1920-30 as évek óta foglalkoznak. Termőterülete sokoldalú felhasználhatósága miatt állandóan nő.

Ma már piacainkon keresett zöldségféle. Kétéves növény.

A rövid szártagú hajtástengely valamennyi levele szétáll és a nagy virágzatot (ill. annak bimbós kezdeményét) gallérszerűen övezi.

A növény magassága 50-80 cm. Levelei nagyok, lapátszerűen megnyúltak.
Táplálóértéke elhúsosodott virágzati kezdeményének (rózsájának) van.

Felhasználása különösen diétás étrendben jelentős.

Lapos, félgömb alakú rózsája kicsi, középnagy ős nagy lehet (10-30 cm ), állománya laza, széteső v. kemény.

A rózsa felülete rücskös vagy morzsás. A karfiol gyökérzete, virágzata, virágainak szerkezete, valamint termése teljesen hasonlít a többi káposztafélékhez.

Ezermagsúlya 3-3,5 g. Csírázóképességét 3-4 évig tartja meg.

Fény- és talajigénye azonos a - fejes káposztáéval. Vízigénye kisebb. Rózsaképződés idején a hidegre érzékenyen reagál, az erősebb fagyot nem bírja ki.

Karfiol Vetés

Karfiol vetés - Vetésforgóba illesztésének lehetőségei a fej eskáposztánál leírtakkal megegyezőek.

A korai karfiol fajták előterményként, a késeiek másodnövényként termeszthetők. A koraiak lekerülése után (júl.-aug.) céklát, téli retket, őszi fogyasztásra vetett spenótot termesztenek.

Kései karfiol előtt legjobb a tavasszal ültetett saláta, a zöldborsó, a spenót ős a hónapos retek. Köztesként kisebb levelű zöldségféléket (pl. karalábét) vetnek, ill. ültetnek.

A korai fajták talajelőkészítése őszi mélyszántásból, tavaszi simítózásból és ültetés előtti gyomirtással egybekötött talajporhanyításból áll.

A késeieknél ezt középmély szántással v. csak tárcsázással oldják meg.

A Karfiol sikeresen csak frissen trágyázott, jó táperőben levő talajon termeszthető.

A műtrágyát meghálálja. Magja ősszel (szeptember-október) is vethető. Ilyenkor a palántákat ültetésig fagymentes helyen teleltetik; legcélszerűbb a januári magvetés üvegházban szaporítóládábavagy melegágyba.

Őszi termesztésre a korai Karfiol-fajták magját szabadföldi palántaágyba vetik májusban, júniusban.

Egy kh magszükséglete 150-250 g (a tenyészterülettől és a termesztés módjától függően).

A jobb fejlődés és erősebb gyökérzet érdekében a palántákat 6 x 6 cm-re át tűzdelik. Március végén és április elején ültetik el.

A korai karfiol fajták tenyészterülete 50 X 50 cm, de 30 X 30 cm is lehet (Erfurti törpe). A későieket 60-80 cm sor- és 40-60 cm tőtávolságra ültetik ki.

Karfiol gondozás

Karfiol gondozás - Főbb ápolási munkái: talajporhanyítás, gyomirtás, rendszeres öntözés.

Nagyon fontos, hogy kis vízadagokkal öntözzék, mert ez a termés mennyiségének növekedésén kívül a koraiságot is növeli. Különleges ápolási munkája (korai termesztésben) a Karfiol- rózsák barnulása elleni védelme.

Erősebb napfény hatására a rózsák megbarnulnak és kesernyés ízűek lesznek, ezért védekezésül a fejlődő rózsák fölött a leveleket rafiával összekötik vagy 3-4 levelet rátörnek a rózsára oly módon, hogy ezzel a rózsák számára fagymentes, párás és fénytől mentes környezetet létesítsenek.

A rózsák fejlődésük kezdetétől (téli vetésből) számítva 6-8 nap alatt kifejlődnek. Egy-egy rózsa súlya 3-4 kg is lehet (különösen a hosszú tenyészidejű fajták esetében).

Karfiol betakarítás, szedés

A karfiol a rózsák teljes kifejlődésekor szedhető. Hetenként egyszer, hűvösebb időben 10-14 naponként szedik úgy, hogy közvetlenül a rózsa alatt elvágják a szárat.

Ha a leveleket a rózsa magasságában levágják, tisztított árut kapnak. A leveles Karfiol ömlesztve is szállítható.

A kései karfiolt a fagyok beállta előtt be kell takarítani, mert -2, -3 C-nál nagyobb hideget nem bír ki.

Azokat a töveket, amelyek erre az időre még nem fejlődtek ki teljesen, gyökerestül felszedik és süllyesztett melegágyba szorosan egymás mellé vermelik.

Bizonyos ideig, csupán szalmaborítás is eredményes lehet. Szabvány szerint osztályozzák.

A korai karfiol fajták várható terméshozama 40-60 q/kh, a késeieké 80-120 q/kh.

Karfiol hajtatás

Karfiol hajtatás - A Karfiol kis hőigényű, 10-12 C°-on hajtatható; tenyészideje sem túl hoszszú.

Talaj iránt igényes. A kötött talajt nem bírja. Kizárólag tápanyagban gazdag és laza szerkezetű talajban hajtatható sikeresen. 6 C° alatt fejlődése megáll.

Ősszel is vethető, de a palánták teleltetése nem mindig biztonságos (vetése szept.-ben, tűzdelése 2-3 leveles korban 7 X 7 em-re v. 6-10 cm-es cserepekbe, kiültetése márc. eleje).

Ápolása öntözésből, fejtrágyázásból (80-100 g/m2) áll. Melegágyi hajtatás esetén magvetésére jan. végén kerül sor. Általában másodterményként szerepel. Szikleveles korban 3-4 cm-re tűzdelik. Állandó helyére márc. végén, április elején kerül. Szedése május végén megkezdhető.

Az őszi karfiol hajtatása nem gazdaságos. Karfiol között köztesként salátát érdemes hajtatni.

Magtermesztése párás, hűvös levegőt igényel. Virágzásakor a levegő nem lehet 17-18 0°-nál melegebb.

A januárban vetett magvakból nőtt palántákat február végén ültetik ki langyos- ágyba.

Tenyészterülete: 50 X 50 cm. A szelekciót rózsaképződés idején végzik. Magvai jún. végén, aug. elején érnek be. Egy tő 20-30 g magot ad. Szedése, cséplése azonos a - fejes- káposztáéval.

Karfiol tartósítása

Ecetes felöntőlével való tartósítása esetén vegyes savanyúsághoz (Mixed pickles) használják. Párolt áru is készíthető belőle.

Fehér színének megőrzése végett citrom- vagy borkősavas vízben előfőzik. Gyorsfagyasztás előtt szintén előfőzik.

Karfiol fajták

Rövid tenyészidejű karfiol fajták: Hathetes, Hólabda, Erfurti törpe, Hage, Regama.

Középhosszú tenyészidejű karfiol fajták: Dán export. Le Cerf. Hosszú tenyészidejűek: Helios, Olasz óriás, Erfurti hosszúlevelű, Stella-nova.

Karfiol nemesítés

A nemesítés célkitűzései: a hajtatásra alkalmas fajtáknál;

  • a tenyészidő legyen rövid (45-50 nap)
  • a termet kicsi, és viszonylag alacsony
  • 10-12 C° körüli hőmérséklet mellett is kiegyenlített, és elég gyors fejlődésű

A szabadföldi termesztésre alkalmas fajták lehetnek rövid (50-55 napos), közepes (70-75 nap) és hosszú tenyészidejűek (90-95 nap).

A rövid tenyészidejűek nyári és őszi termesztésre, az utóbbiak csak őszi termesztésre alkalmasak.

Előzőeknél fontos, hogy a korai termesztés során öntözve - esetleg kevés öntözéssel is - jól tűrjék a nyári forróságot, rózsájuk ne barnuljon, ne nyíljon szét, és ne legyen keserű.

Utóbbi fajták rózsája őszre, okt. végére kifejlődjék, a hidegre ne legyen érzékeny, legyen kemény és sokáig eltartható. Végül mindegyik típusnál legyen a rózsa a termethez viszonyítva közepes vagy elég nagy, jó (40% körüli) átlagos tiszta súlyú.

Alakja magas, állománya kemény, közepesen v. gyengén morzsás, felülete sima v. gyengén rücskös, színe fehér v. sárgás.

A nemesítés során, mivel a Karfiol virágzásához (18 C° körüli) optimális hőmérséklet és páradús levegő szükséges, a magvetést és a nevelést ügy kell irányítani, hogy a virágzást minél előbbre, lehetőleg jún. közepére hozzuk, és gyakori öntözéssel páradús levegőt biztosítsunk.

Legegyszerűbb nemesítési mádszer a negatív szelekció. Tömegszelekció alkalmával a, kiválogatott legjobb tövek magutódjait együttesen visszük tovább, míg egyedszelekciónál az elitnövények magutódjait külön- külön kezelve családonként, majd törzsenként szaporítjuk.

A családtenyésztés, majd törzstenyésztés során kezdetben szubjektív bírálat, majd összehasonlító kísérletek alapján szelektáljuk (eltávolítjuk) a nem megfelelő törzseket, és csakis a céljainknak mindenben megfelelő törzsek magutódjait szaporítjuk tovább.

A Karfiol nemesítés és magtermesztés hazai módszere - az említett virágzáskori igény miatt - még nem alakult ki.

Ezzel kapcsolatos kísérleteket elsősorban Fertődön és Szentesen végeztek.
Fajtáink általában külföldiek, és szükségletünket egyelőre import magból fedezzük.

    Paradicsom termesztés     Sárgarépa termesztés     Spárga termesztése     Spárgatök szaporítása és termesztése     Spenót termesztés