Megosztás !

Diófa ültetés szaporítás diófa termesztése, igényei. Alsószentiványi Milotai Tiszacsécsi dió.

Juglans regia - Közönséges dió (népiesen: Király dió, külföldön perzsiai dió). A Kárpátoktól Törökországon, Irakon, Iránon keresztül egészen Indiáig őshonos.

Dió fajták

A diófa Magyarország egész területén megtalálja a szükséges életfeltételeit, vagyis egyedi fákat vagy ligetes tájgyümölcsöket bárhová ültethetünk. A gazdaságos árutermesztéshez azonban maradéktalanul ki kell elégíteni a termőhellyel szemben támasztott igényeit.

Hazánk területe a dió természetes elterjedési területének északi határához közel van, ezért a hűvösebb országrészek alkalmatlanok üzemi diótermesztésre.

A nyugalmi időszakra jól felkészült fák a téli fagyokat (-25-28 C-fok) károsodás nélkül elviselik. A késő tavaszi fagyokra a korán fakadó fajták fokozottan érzékenyek, a kifeslett rügyek már -1 C-on is teljes fagykárt szenvedhet.

A diófa a túlzott nyári hőséget is nehezen viseli, főként ha ez szegényes vízellátással párosul. Emellett a dió a nagyon fényigényes növények egyike.
A diófa természetes előfordulása a folyók felső folyásának árterében van. Jellegzetes folyókísérő növény, ebből eredően fokozott vízigénye meghatározó jellegű a termesztésben.

Évi vízszükséglete 800-1000 mm. Mélyrétegű, levegős, jó vízgazdálkodású talajon fejlődik kielégítően.

Szinte közismert az a megállapítás, hogy a diófa természete folytán minden céltudatos beavatkozás nélkül is szép, szabályos koronát nevel.

Szentiványi szerint a Juglans regia a Király dió népies elnevezést azért kapta, mert koronáját hatalmassá fejleszti, hogy a környezetében élő egyéb növények rovására egyre nagyobb területen biztosítsa saját létfenntartását. Hosszú időszak, gyakran 12 év szükséges a fa teljes méretének kialakulásához. A természetes körülmények között fejlődő korona erősen elsűrűsödik és a termést csak a hosszú felkopaszodott vázágak végén hozza.

A diófát hosszú ideig magról szaporították és az első állományszerű üzemi ültetvényeket és magoncokból létesítették. A fák későn fordulnak termőre és nem mindig örökítik az anyafa előnyös tulajdonságait. Ezért mindenképpen oltványokat kell telepíteni.

A hazánkban alkalmazható alanyok közül a Juglans regia-t használják. A juglans nigra a termesztésben jelentkező késői összeférhetetlenség miatt hazánkban nem alkalmazható.

Szentiványi szerint a diófa mélynyugalmi ideje viszonylag rövid, általában január elején befejeződik, de a kárpáti fajtakörhöz tartozó fajták csak nagyon hosszú téli felmelegedések után érzékenyek a téli lehűlésekre. A minél késöbbi fakadású fajták előnyösebbek, mert így nagyobb valószínűséggel elkerülhetők a késő téli fagyok.

dió

A diófa termése hazánkban a következő formákban értékesülhet:
- dióbél, amikor az áruértéket csak a csonthéjban levő bél külleme és beltartalmi értéke határozzák meg,
- héjas dió, amikor a termés külleme, a héj tetszetősége is számít,
- zöld dió, amelyhez előnyös a csonthéjképződés előtt minél nagyobb termésméret.

A csonthéj felülete szerint finoman erezett (Milotai 10), rajzolatos (Alsószentiványi 117) és dudoros (Tiszacsécsi 83) kategóriákat lehet elkülöníteni.
Idézet: Dr. G. Tóth Magdolna: Gyümölcsészet c. könyvéből.

A diófa a meszes, mély rétegű, tápdús talajt és a késői fagyoktól védett fekvést kedveli. Ilyen helyen hatalmas koronát nevel, és igen hosszú életű lesz.

A gyümölcs szedését akkor kezdjük, amikor a termőburok felreped és termése földre hullik.
Nagy különbség van a magonc diófa és oltvány diófa között.
A magonc diófa 10 év múlva fordul termőre, az oltvány viszont az ültetés után a 3-4. évben.
Az oltvány dió további előnye, hogy fajtájaazonos lesz a termése.

A dió egyivarú, egylaki, szélporozta növény. A minősített fajták virágzása májusban zajlik. A diófák öntermékenyülésre való hajlama nagyon jó. A nővirágok korlátozott száma miatt a fajták többségénél legalább 70-80 %-os terméskötődés szükséges a jó terméseredmény eléréséhez.

Diófa ültetés utáni visszavágása!

Fontos, hogy a frissen ültetett 1. éves diófa oltványunkat tavasszal vágjuk vissza 60-80 cm magasságban!

Visszavágás után a metszés helyén lévő sebet kenjük be fasebkenőccsel, vagy parafinos kenőccsell.

A visszavágás fontos teendő, mert a magasabb fák nem fogják elbírni az összes rügy kihajtását, a seb bekenése pedig megakadályozza, hogy a sebfelületbe a lepkék, kártevők berakják petéiket.

Alsószentiváni 117 diófa

Alsószentiványi 117 diófa - Az állami elismerés éve: 1976.

Szeptember közepén-végén szüretelhető.

Béldióként és héjas dióként is egyaránt értékesíthető.

Termése nagy, könnyen törhető és tisztítható, 48-51%-os béltartalommal.

Erős növekedésű, koronája kezdetben kissé feltörekvő, késöbb szétterülő. Korán termőre fordul, bőtermő és jó a termésbiztonsága. Az egész ország területén telepíthető és valamennyi termesztőtájra javasolható fajta.

Milotai 10 dió

Milotai 10 diófa. A tiszaháti termesztőtájban, Milotán szelektálta Szentiványi Péter. 1963 óta szerepel a nemzeti fajtajegyzékben.

Szeptember végén érik.
A legkiválóbb héjas és béldió. Nagy, gömb alakú, világos színű.
Könnyen törhető és tisztítható. Béltartalma 47-52%.

Növekedési erélye közepes. Korai, de vontatott fakadású. Kis százalékban a csúcsrügy alatti rügyekből is fejleszt terméseket.

Termőképessége és termésbiztonsága jó. A késő tavaszi fagyok ritkán károsítják, mert a fiatal hajtások fagytűrőek.

A legkiválóbb áruértékű árufajtánk, amely legeredményesebben a szelektálási körzetében termeszthető.

Tiszacsécsi 83 diófa

Tiszacsécsi 83 diófa - Szeptember végén-október elején érik.

Elsősorban béldióként javasolható az értékesítése.
Közepes vagy nagy, felülete dudoros. Könnyen törhető és tisztítható,
bélaránya 48-52 %.

Gyenge növekedési erélyű, késői fakadású. Korán termőre forduló, nagyon bőtermő, jó termésbiztonságú fajta. A késői tavaszi fagyokra nem érzékeny.

Államilag elismert dió fajták:
Alsószentiváni 117 - Alsószentiváni kései dió- Bonifác - Milotai 10 diófa - Milotai bőtermő dió - Milotai intenzív - Milotai kései - Tiszacsécsi 83 dió

Egyéb érdekességek

A dióbéllel salátát, édességet ízesítenek, de gyűjtik a még éretlen, lágy héjú termést is. Fogyasztásuk csökkenti a vér koleszterinszintjét.

A magvak nem száradó olaját étkezésre és szappangyártásra használják.

A dió levelek teája bélhurut, magas vérnyomás és bélférgesség ellen jó. A szétmorzsolt levél vagy forrázata bőrkiütések gyógyítására és rövarűzőnek alkalmas.

A kéreg, a levél és a zöld termésfal barna festéket, diópácot ad.