Permetezés. A legáltalánosabban elterjedt védekezési módszer. Lényege az, hogy különböző hatóanyagú növényvédőszerek segítségével pusztítjuk el a kártevőket.
A növényvédőszereket vízben oldva vagy elkeverve, egyenletes elosztásban permetezzük a növények föld feletti részeire, hogy gombaölő (fungicid) és rovarölő (insecticid), a gyomok elleni védekezés esetében pedig gyomirtó (herbicid) hatásukat kifejthessék.
A védekezés célja szerint megelőző, leküzdő és kereső v. vadászó permetezést különböztetünk meg. Végrehajtása tekintetében pedig egyedi, sorős állománykezelésről szoktunk beszélni.
A permetcseppek nagysága és a permetlé mennyisége szerinti csoportosításban a Permetezés-eket ködszerűnek, áztatónak és sugárszerűnek nevezzük.
Éjjel kevésbé veszélyeztetjük a hasznos rovarokat, ős minthogy nincsen napsütés, csökken a permetlé perzselés veszélye is. Javul a dolgozók egészségvédelme, mert egyrészt a szél nem hordja rájuk a permetlevet, másrészt a hűvösebb éjszakákon nem igyekeznek megszabadulni a melegben nagyon terhes óvófelszerelésektől.
8. A permetezéseket ügy kell szervezni, hogy biológiai és meteorológiai szempontból optimális időben legyenek végrehajthatók.
A biológiai szempontból optimális idő előtt v. után végzett permetezés gyengébb hatású, sőt esetenként káros is lehet.
Biológiai szempontból különösen a gyümölcsfák - és a szőlő védelemben rövid az az időszak, amikor eredményesen irthatjuk az egyes kártevőket, ill. védekezhetünk a betegségek ellen.
Ezért nagyon fontos, elsősorban az üzemi gyümölcsösökben és szőlőkben, a védekezési forduló helyes megállapítása.
Hazai viszonyok között, azokon a vidékeken, ahol az évi csapadék összege 700 mm fölött van, kétnapos; ahol 600-700 mm, háromnapos, ahol 600 mm alatt van, négynapos védekezési fordulót kell beállítani.
Az öt-hatnapos védekezési forduló már csak szükségmegoldásnak nevezhető. A hét-nyolcnapos forduló pedig, miután biológiai és meteorológiai szempontból rossz, teljesen bizonytalan eredményt ígérő szervezési forma.
A Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálata évről évre meghatározza a gyümölcsfa-kártevők és -betegségek azon körét, amelyek ellen kötelező, ill, ajánlatos a permetezéseket végrehajtani.
A permetezéseket gyümölcsfajonként, rügypattanás előtt, rügypattanáskor, rügypattanás után és sziromhullás után végrehajtandó védekezések szerint csoportosítják.
A gyümölcsfák permetezési előírása nem tekinthető menetrendnek, mert az előírásokat nem kell mindenhol egyformán betartani, hanem a helyi adottságoktól függően kell kiválasztani.
A permetezések kiválasztására csak kellő növényvédelmi szaktudású szakember vállalkozhat.
A permetezéseknél a munkavédelmi és egészségvédő óvórendszabályokat feltétlenül be kell tartani.
A Permetezés a kertészeti termelési tevékenység egyik művelete. Célja, hogy a lehető legkisebb költséggel az elérhető legnagyobb védelmet nyújtsuk a kertészeti kultúrában termelt növényeinknek.
Végrehajtása során tehát a takarékossági szempontokat mindig szem előtt kell tartani, de úgy, hogy a takarékosság a permetezés minőségét nem ronthatja.
A permetezőszerekkel történő takarékosság mellett a műveleti költségek csökkentésére legnagyobb lehetőség a kijuttatási költségeknél mutatkozik. A kijuttatási költségeket elsősorban jó munkaszervezéssel lehet nagymértékben csökkenteni.
Kapcsolódó oldalak
