Wiandt Kertészet Wiandt Kertészet

Permetezés, a permetezés szabályai, Gyümölcsfák permetezése

permetezés

Permetezés. A legáltalánosabban elterjedt védekezési módszer. Lényege az, hogy különböző hatóanyagú növényvédőszerek segítségével pusztítjuk el a kártevőket.
A növényvédőszereket vízben oldva vagy elkeverve, egyenletes elosztásban permetezzük a növények föld feletti részeire, hogy gombaölő (fungicid) és rovarölő (insecticid), a gyomok elleni védekezés esetében pedig gyomirtó (herbicid) hatásukat kifejthessék.
A védekezés célja szerint megelőző, leküzdő és kereső v. vadászó Permetezés-t különböztetünk meg.
Végrehajtása tekintetében pedig egyedi, sorős állománykezelésről szoktunk beszélni.
A permetcseppek nagysága és a permetlé mennyisége szerinti csoportosításban a Permetezés-eket ködszerűnek, áztatónak és sugárszerűnek nevezzük.

A Permetezés általános szabályai

1. A permetezést úgy végezzük, hogy a permetlé a növény minden részét egyenletesen borítsa. Legtöbbször nemcsak a levelek színét, hanem a fonákját is be kell vonni permetlével. A növények felületén akkor alakul ki megfelelő permetkép, ha a szórófejet a megvédendő növénytől mindig a gépre előírt távolságra tartjuk.

2. Tavasszal és nyáron, a lisztharmat kivételével, a gombabetegségek (varasodás, monilia), valamint az ideg- ős gyomormérgekkel irtható kártevők ellen ködszerűen permetezünk. A gyomormérgekből készült permetlevet valamivel nagyobb cseppekben permetezzük a növény felületére, mert így nagyobb adagokban kerül a kártevő gyomrába.
A Permetezés-t az áztató Permetezés esetében is ködszerűen kell végezni úgy, hogy a nagyobb mennyiségű permetlevet hoszszabb idő alatt, de ködszerűen juttatjuk a növény felületére, mert így a permetlé tökéletesebben áztat.
A bőrmérgekkel irtható szívókártevők és a lisztharmat ellen áztatásszerűen permetezünk. A sugárszerű permetezést a szövedékben élő hernyók ellen alkalmazzuk.
A permetlésugár a szövedéket áttöri és érintkezésbe kerül a kártevőkkel. A sugárszerű P.-t óvatosan kell végezni, mert a lecsorgó permetlé pazarlást jelent, ha pedig a fa gyökereihez jut, károkat okozhat.

3. Nedves növényt permetezve a permetlé felhígul és a megvédendő növény felületéről lecsorog. Hazai viszonyok között, egyes esetekben eredményesen lehet harmatos v. esőáztatta növényeket permetezni, de kertészeti, különösen gyümölcsfavédelmi vonatkozásban még ma is érvényes az a szabály, hogy nedves növényt permetezni nem szabad.
Közvetlenül eső előtt v. eső után tehát ne permetezzünk. Ha a permetlevet az eső lemosta, a Permetezés-t megismételhetjük.

4. Forró napsütésben, 27 C° fölötti nyári hőségben ne permetezzünk, mert az átlátszó permetcseppek, gyújtólencseként működve, összegyűjtik a napsugarakat és súlyos perzseléseket okoznak.

5. Fagyos időben permetezni tilos. A tél végi, kora tavaszi permetezéseket csak akkor kezdjük meg, amikor a hőmérséklet a reggeli órákban sem száll 0 C° alá.

6. P.-re legalkalmasabb a szélcsendes, száraz, mérsékelten meleg, esetleg borongós idő, amikor a permetlé egyenletesen és jól tapad. Gyenge szélben a szél irányában permetezzünk.

7. A meteorológiai elemek a permetezés szempontjából az esti, éjszakai és a kora hajnali órákban alakulnak a legkedvezőbben, ezért az éjszakai műszakok beállítása kezd tért hódítani. Az éjszakai műszakok kihasználásával egyenes arányban növelhető a növényvédő- gépek kapacitása és a biológiailag optimális védekezési idő betartásának lehetősége. Éjjel kevésbé veszélyeztetjük a hasznos rovarokat, ős minthogy nincsen napsütés, csökken a permetléperzselés veszélye is. Javul a dolgozók egészségvédelme, mert egyrészt a szél nem hordja rájuk a permetlevet, másrészt a hűvösebb éjszakákon nem igyekeznek megszabadulni a melegben nagyon terhes óvófelszerelésektől.

8. A permetezéseket ügy kell szervezni, hogy biológiai és meteorológiai szempontból optimális időben legyenek végrehajthatók.
A biológiai szempontból optimális idő előtt v. után végzett Permetezés gyengébb hatású, sőt esetenként káros is lehet.

Biológiai szempontból különösen a gyümölcsfa- és a szőlő védelemben rövid az az időszak, amikor eredményesen irthatjuk az egyes kártevőket, ill. védekezhetünk a betegségek ellen. Ezért nagyon fontos, elsősorban az üzemi gyümölcsösökben és szőlőkben, a védekezési forduló helyes megállapítása.
Hazai viszonyok között, azokon a vidékeken, ahol az évi csapadék összege 700 mm fölött van, kétnapos; ahol 600-700 mm, háromnapos, ahol 600 mm alatt van, négynapos védekezési fordulót kell beállítani.
Az öt-hatnapos védekezési forduló már csak szükségmegoldásnak nevezhető. A hét-nyolcnapos forduló pedig, miután biológiai és meteorológiai szempontból rossz, teljesen bizonytalan eredményt ígérő szervezési forma.
A Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálata évről évre meghatározza a gyümölcsfa-kártevők és -betegségek azon körét, amelyek ellen kötelező, ill, ajánlatos a permetezéseket végrehajtani.
A permetezéseket gyümölcsfajonként, rügypattanás előtt, rügypattanáskor, rügypattanás után és sziromhullás után végrehajtandó védekezések szerint csoportosítják.
A gyümölcsfák Permetezés-i előírása nem tekinthető menetrendnek, mert az előírásokat nem kell mindenhol egyformán betartani, hanem a helyi adottságoktól függően kell kiválasztani.
A permetezések kiválasztására csak kellő növényvédelmi szaktudású szakember vállalkozhat.

A permetezéseknél a munkavédelmi és egészségvédő óvórendszabályokat feltétlenül be kell tartani.

A Permetezés a kertészeti termelési tevékenység egyik művelete. Célja, hogy a lehető legkisebb költséggel az elérhető legnagyobb védelmet nyújtsuk a kertészeti kultúrában termelt növényeinknek.
Végrehajtása során tehát a takarékossági szempontokat mindig szem előtt kell tartani, de úgy, hogy a takarékosság a P. minőségét nem ronthatja.
A permetezőszerekkel történő takarékosság mellett a műveleti költségek csökkentésére legnagyobb lehetőség a kijuttatási költségeknél mutatkozik. A kijuttatási költségeket elsősorban jó munkaszervezéssel lehet nagymértékben csökkenteni.

Növény vásárlás - Webáruház

Go to top of page