Vadrepce
Vajsavas
erjedés
Vajsav baktériumok
Varasodás
Válogatás
Váltivarúság
Változatosság
Változékonyság
Városliget
Vetés
Villámcsapás
Villámhárító
Vilmos
körte
Vinca (meténg)
Viola
virág
Virágok
a kertben
Virágkötészet
Virágos
élősködők
Virágosodás
Virágzat
Vírus
nómenklatúra
Vírus nukleinsav
Vírusok
Vírusok
elleni védekezés
Vírusok szaporodása
Vírusok
változékonysága
Vírus rezisztencia
Visegrádi
palotakert
Vitaminok
Víz
Vízáteresztő
képesség
Vízben oldható sók
Vízkultúra
| Vetés
Vetés (magvetés) a mag elhelyezése az előkészített talajba
vagy egyéb közegbe azzal a céllal, hogy ott termő növénnyé (helybevetés) vagy
átültethető palántává fejlődjék.
A kézi vetést a szabadföldi csaknem teljesen kiszorította
a gépi vetés, amely egyenletesebb magelosztást, Vetés-mélységet, gyorsabb és olcsóbb
munkát eredményez. Kézzel vetnek még kis Vetésterületen, részben melegágyba, szaporító
ládába, szaporító asztalra vagy ha a talaj állapota nem teszi lehetővé a gépi
Vetést. Melegágyi vetőgéppel szaporító ágyba is lehet géppel vetni.
Szórt,
szórva vagy felületre vetést csak néhány kultúránál használ-
hatunk előnyösen (fű, igen. apró magok, rizs). Kézi szórással egyenletesen csak
begyakorlott munkások tudnak vetni. Szabadföldön gyűrűshenger-nyomba, melegágyba
vetőrács után a szórt Vetésnél is elég jó, gyors magelrendeződést kaphatunk. A
sorba-Vetés a mag egyenletes mélységbe helyezését és egyen- letes elosztását biztosítja,
különösen akkor, ha géppel végezzük.
A kézi sorbavetés szaporátlan, drága
munka, csak ágyakban, szaporító ládában, házikertben és kísérleti, ill. kisebb
parcellákon van helye. A sorba vetett növények ápolási munkái is könnyebbek, nagyobb
sortávolságra vetett növényeknél pedig a gépesített ápolás alapját képezik.
A
sorba-vetés különleges módja a barázdás vagy liszteres Vetés: a vetőcsoroszlya
elé kis barázdahúzót szerelnek (kis töltögető eke), a csoroszlya a barázdában
dolgozik, így a mag nedves földbe kerül anélkül, hogy vastag földréteg takarná.
A barázdákat a növény fejlődésének későbbi szakaszán dolgozzuk be.
Kereszt-
vagy keresztezett sorú Vetés: a vetőmag felét egy irányban, a másik felét erre
közel merőlegesen vagy 45°-os szögben vetjük. így egyenletesebb a vetőmagelosztás,
de megkétszere ződik a vetési munka és a talaj tiprása.
Fészkes Vetés-kor a
vetőmag előre meghatározott sor- és növény- távolságú fészkekbe kerül. Kézi vetésnél
előre kihúzott sorokba, megadott növénytávolságra, rendszerint kapa után vagy
kéz- zel vetjük a magot. Fészek-trágyázásnál a fészkeket Vetés előtt rendszerint
tányérszerűen képezzük ki. Vannak fészekbevető gépek is.
A négyzetes Vetés
a fészkes Vetés olyan változata, amelynél a növé- nyek hosszában is, keresztben
is sort (lehetőleg egyforma sortávolsággal) alkotnak.
Előnyei: kis vetőmagmennyiség
tenyészterület és két irányban végezhető ápolási munka. Hátránya: rovarkártevőkkel
fertőzött talajon több a tőhiány, ha nem pontos a Vetés, a kétirányú művelés lehetősége
megszűnik. Kézi vetésnél kétirányú sorolás szükséges. Kukori- cánál különleges
vetőgépeket alakítottak ki erre a vetésmódra. Ikersoros vetésnél a sorok felváltva
szűkebb, majd nagyobb sortávolságra helyezkednek el. Ha az átlagos sortávolság
meg- marad, a szélesebb sorokban az ápolási munkákat géppel tovább végezhetjük,
sőt a növényvédelmi és szedési munkákat is könnyebbé tehetjük. Az ikersoros Vetés-t
váltakozó sorú Vetés-nek nevezzük, ha a széles sortáv legfeljebb a kétszerese
a kes- kenynek.
Sávos v. szalagos Vetés: az ikersoroshoz hasonló vetésmód,
de a sávok itt nem a sorok leszűkítésével, hanem egyes sorok kihagyásával keletkeznek.
A sávok közt kimaradó szélesebb sorközökben a gép kerekei jobban elférnek (pl.
makói szalagos Vetés hagymánál); vagy a szedéskor itt járnak a dolgozók.
Szaggatott
sorú vetésnél a különleges szerkezetű gép meghatá- rozott ideig vet, ill, kihagy.
Munkája a fészekbevető gépéhez
hasonló. Szemenkénti Vetés: különleges gépekkel
vagy kézzel a magelosztást egyenletességét fokozó Vetés Sűrű vagy szűksorú Vetés:
fél Gabona-sortávolságra való Vetés különleges
vetőgép és jól elmunkált talaj szükséges hozzá. gyenletesebb magelosztást biztosít.
mikor egy területre csak azonos növény magját vetjük, szta vetésről beszélünk.
A kikelt növény alá más növény vetése: alá-Vetés; ugyanaz az eljárás a társnövény
kelése előtt: a rá-Vetés; a kiritkult állományok sűrítésére végzett Vetés: felülvetés
v. pótló Vetés Kevert Vetés a vetőmagvak összekeverésével egyszerre végzett V.
(pl. mák + petrezselyem). Közé- vetés, köztes-vetés a főnövény sorai közé való
Vetés (pl. sárgarépa közé mák). Kulisszás V.-nél alacsony növésű növények sávjai
közé magasabb, szélvédő, árnyékoló növényt (kukorica, napraforgó stb.) vetünk.
Főleg kobakos növényeket védünk így a szél kártétele ellen.
A V. ideje szerint
megkülönböztetünk: Tavaszi Vetés-t a talaj, felszáradásától általában máj. közepéig;
másodvetés4 rövidebb
növényekkel kétszer hasznosított területen az időben
második, egyben kisebb jelentőségű növény V.-e esetén (Kettős termesztés). Nyári
Vetés-nek nevezzük főleg a júl.-i és aug.-i másod vetéseket. Az őszi Vetés ideje
általában szept.-okt.; a téli Vetés ideje nov., jó idő esetén dec. Fontos hogy
a csírázás meginduljon, de a kelés csak tavasszal követ- kezzék be, különben sok
a pusztulás. A fejlődés tavasszal korábban indul meg, korábbi termés várható (petrezselyem,
Hagyma, borsó).
Vetés - Pallas lexikon
a
mezőgazdaságban a Vetés ideje szerint tavaszi és őszi vetést, a Vetés módja szerint
pedig szórva-, soros s fészkes vetést különböztetnek meg.
A tavaszi Vetés
alatt részint a tavaszi gabonanemüeket, részint általában a tavasszal eszközölt
Vetés-eket szokásos érteni, szemben az őszi vetéssel.
E szerint a tavaszi
Vetés fogalma alá a tavaszi gabonaféléken kivül a köles,
tatárka, hüvelyesek, kukorica, burgonya, dohány, kender, len, répa- és takarmányfélék
tartoznak, melyek területe hazánkban az utolsó évtizedben (1886-95) 5,6 millió
ha.-t tett s általában emelkedő irányt mutat, minthogy 1881-1885. csak 5,14 millió
ha. volt a tavaszi Vetés-nek szánva.
A tavaszi és őszi Vetés közt fenforgó
arány hazánkban 57:43-hoz, vagyis az összes learatott területből esik tavaszi
Vetés-re 57%, őszire csak 43%, miből az is következik, hogy hazánkban a tavaszi
Vetés mezőgazdasági termelésünk keretében fontosabb szerepet visz, mint az őszi.
A szórva Vetés-nél a magvak kézzel szóratnak szét. Ez a vetésnek legrégibb,
de egyúttal legtökéletlenebb módja, mivel a magvak sem az egymástól való távolság,
sem a mélység tekintetében nem nyernek megfelelő elhelyezést, hanem hol sűrün,
hol ritkán, hol mélyen, hol sekélyen esnek.
Ezen okból igényel a szórvavetés
több magot és egyenetlenebb az utána származó V., mint a többi módoknál. Soros
Vetés, a vetésnek az a módja, melynél a vetőmag egyenlő távolságu sorokban helyeztetik
el.
A kerti és kapás növényeknél a soros Vetés-t már régóta alkalmazzák, azonban
nagyobb elterjedést s általánosabb alkalmazást csak a sorvetőgépek feltalálása
óta nyert.
Fészkes Vetés, a vetésnek az a módja, melynél a vetőmagvak egymástól
nagyobb távolságra elhelyeztetnek, hogy azáltal a növénynek bizonyos tenyészterület
biztosíttassék; ennélfogva főképen a nagyobb tenyészterületet igénylő növényeknél
(tengeri, burgonya, tök, babnál) nyer alkalmazást.
- Vetés az erdőtelepítésnek Vetés az erdő mesterséges felújításának egyik módja,
amidőn t. i. a gyüjtött erdei famagvakat a beerdősítendő területre erdőlétesítés
céljából elvetik. Ma már inkább ültetéssel erdősítenek. Vetés |
|
