Vetés Vetési módok vetőmag, tavaszi vetés, őszi vetés, szórvavetés, soros vetés

Telefon: 06-20/981-7694 | E-mail: info(@)tuja.hu

Wiandt Kertészet Wiandt Kertészet

Kertészeti lexikon - Vetés
A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V Z

Vetés

Vetés (magvetés) a mag elhelyezése az előkészített talajba vagy egyéb közegbe azzal a céllal, hogy ott termő növénnyé (helybevetés) vagy átültethető palántává fejlődjék.

A kézi vetést a szabadföldi csaknem teljesen kiszorította a gépi vetés, amely egyenletesebb magelosztást, Vetés-mélységet, gyorsabb és olcsóbb munkát eredményez. Kézzel vetnek még kis Vetésterületen, részben melegágyba, szaporító ládába, szaporító asztalra vagy ha a talaj állapota nem teszi lehetővé a gépi Vetést. Melegágyi vetőgéppel szaporító ágyba is lehet géppel vetni.
Szórt, szórva vagy felületre vetést csak néhány kultúránál használ- hatunk előnyösen (fű, igen. apró magok, rizs). Kézi szórással egyenletesen csak begyakorlott munkások tudnak vetni. Szabadföldön gyűrűshenger-nyomba, melegágyba vetőrács után a szórt Vetésnél is elég jó, gyors magelrendeződést kaphatunk. A sorba-Vetés a mag egyenletes mélységbe helyezését és egyen- letes elosztását biztosítja, különösen akkor, ha géppel végezzük.
A kézi sorbavetés szaporátlan, drága munka, csak ágyakban, szaporító ládában, házikertben és kísérleti, ill. kisebb parcellákon van helye. A sorba vetett növények ápolási munkái is könnyebbek, nagyobb sortávolságra vetett növényeknél pedig a gépesített ápolás alapját képezik.
A sorba-vetés különleges módja a barázdás vagy liszteres Vetés: a vetőcsoroszlya elé kis barázdahúzót szerelnek (kis töltögető eke), a csoroszlya a barázdában dolgozik, így a mag nedves földbe kerül anélkül, hogy vastag földréteg takarná. A barázdákat a növény fejlődésének későbbi szakaszán dolgozzuk be.
Kereszt- vagy keresztezett sorú Vetés: a vetőmag felét egy irányban, a másik felét erre közel merőlegesen vagy 45°-os szögben vetjük. így egyenletesebb a vetőmagelosztás, de megkétszere ződik a vetési munka és a talaj tiprása.
Fészkes Vetés-kor a vetőmag előre meghatározott sor- és növény- távolságú fészkekbe kerül. Kézi vetésnél előre kihúzott sorokba, megadott növénytávolságra, rendszerint kapa után vagy kéz- zel vetjük a magot. Fészek-trágyázásnál a fészkeket Vetés előtt rendszerint tányérszerűen képezzük ki. Vannak fészekbevető gépek is.
A négyzetes Vetés a fészkes Vetés olyan változata, amelynél a növé- nyek hosszában is, keresztben is sort (lehetőleg egyforma sortávolsággal) alkotnak.

Előnyei: kis vetőmagmennyiség tenyészterület és két irányban végezhető ápolási munka. Hátránya: rovarkártevőkkel fertőzött talajon több a tőhiány, ha nem pontos a Vetés, a kétirányú művelés lehetősége megszűnik. Kézi vetésnél kétirányú sorolás szükséges. Kukori- cánál különleges vetőgépeket alakítottak ki erre a vetésmódra. Ikersoros vetésnél a sorok felváltva szűkebb, majd nagyobb sortávolságra helyezkednek el. Ha az átlagos sortávolság meg- marad, a szélesebb sorokban az ápolási munkákat géppel tovább végezhetjük, sőt a növényvédelmi és szedési munkákat is könnyebbé tehetjük. Az ikersoros Vetés-t váltakozó sorú Vetés-nek nevezzük, ha a széles sortáv legfeljebb a kétszerese a kes- kenynek.
Sávos v. szalagos Vetés: az ikersoroshoz hasonló vetésmód, de a sávok itt nem a sorok leszűkítésével, hanem egyes sorok kihagyásával keletkeznek. A sávok közt kimaradó szélesebb sorközökben a gép kerekei jobban elférnek (pl. makói szalagos Vetés hagymánál); vagy a szedéskor itt járnak a dolgozók.
Szaggatott sorú vetésnél a különleges szerkezetű gép meghatá- rozott ideig vet, ill, kihagy. Munkája a fészekbevető gépéhez
hasonló. Szemenkénti Vetés: különleges gépekkel vagy kézzel a magelosztást egyenletességét fokozó Vetés Sűrű vagy szűksorú Vetés: fél Gabona-sortávolságra való Vetés különleges vetőgép és jól elmunkált talaj szükséges hozzá. gyenletesebb magelosztást biztosít. mikor egy területre csak azonos növény magját vetjük, szta vetésről beszélünk. A kikelt növény alá más növény vetése: alá-Vetés; ugyanaz az eljárás a társnövény kelése előtt: a rá-Vetés; a kiritkult állományok sűrítésére végzett Vetés: felülvetés v. pótló Vetés Kevert Vetés a vetőmagvak összekeverésével egyszerre végzett V. (pl. mák + petrezselyem). Közé- vetés, köztes-vetés a főnövény sorai közé való Vetés (pl. sárgarépa közé mák). Kulisszás V.-nél alacsony növésű növények sávjai közé magasabb, szélvédő, árnyékoló növényt (kukorica, napraforgó stb.) vetünk. Főleg kobakos növényeket védünk így a szél kártétele ellen.
A V. ideje szerint megkülönböztetünk: Tavaszi Vetés-t a talaj, felszáradásától általában máj. közepéig; másodvetés4 rövidebb
növényekkel kétszer hasznosított területen az időben második, egyben kisebb jelentőségű növény V.-e esetén (Kettős termesztés). Nyári Vetés-nek nevezzük főleg a júl.-i és aug.-i másod vetéseket. Az őszi Vetés ideje általában szept.-okt.; a téli Vetés ideje nov., jó idő esetén dec. Fontos hogy a csírázás meginduljon, de a kelés csak tavasszal követ- kezzék be, különben sok a pusztulás. A fejlődés tavasszal korábban indul meg, korábbi termés várható (petrezselyem, Hagyma, borsó).

Vetés - Pallas lexikon

a mezőgazdaságban a Vetés ideje szerint tavaszi és őszi vetést, a Vetés módja szerint pedig szórva-, soros s fészkes vetést különböztetnek meg.
A tavaszi Vetés alatt részint a tavaszi gabonanemüeket, részint általában a tavasszal eszközölt Vetés-eket szokásos érteni, szemben az őszi vetéssel.
E szerint a tavaszi Vetés fogalma alá a tavaszi gabonaféléken kivül a köles, tatárka, hüvelyesek, kukorica, burgonya, dohány, kender, len, répa- és takarmányfélék tartoznak, melyek területe hazánkban az utolsó évtizedben (1886-95) 5,6 millió ha.-t tett s általában emelkedő irányt mutat, minthogy 1881-1885. csak 5,14 millió ha. volt a tavaszi Vetés-nek szánva.
A tavaszi és őszi Vetés közt fenforgó arány hazánkban 57:43-hoz, vagyis az összes learatott területből esik tavaszi Vetés-re 57%, őszire csak 43%, miből az is következik, hogy hazánkban a tavaszi Vetés mezőgazdasági termelésünk keretében fontosabb szerepet visz, mint az őszi.
A szórva Vetés-nél a magvak kézzel szóratnak szét. Ez a vetésnek legrégibb, de egyúttal legtökéletlenebb módja, mivel a magvak sem az egymástól való távolság, sem a mélység tekintetében nem nyernek megfelelő elhelyezést, hanem hol sűrün, hol ritkán, hol mélyen, hol sekélyen esnek.
Ezen okból igényel a szórvavetés több magot és egyenetlenebb az utána származó V., mint a többi módoknál. Soros Vetés, a vetésnek az a módja, melynél a vetőmag egyenlő távolságu sorokban helyeztetik el.
A kerti és kapás növényeknél a soros Vetés-t már régóta alkalmazzák, azonban nagyobb elterjedést s általánosabb alkalmazást csak a sorvetőgépek feltalálása óta nyert.
Fészkes Vetés, a vetésnek az a módja, melynél a vetőmagvak egymástól nagyobb távolságra elhelyeztetnek, hogy azáltal a növénynek bizonyos tenyészterület biztosíttassék; ennélfogva főképen a nagyobb tenyészterületet igénylő növényeknél (tengeri, burgonya, tök, babnál) nyer alkalmazást. - Vetés az erdőtelepítésnek Vetés az erdő mesterséges felújításának egyik módja, amidőn t. i. a gyüjtött erdei famagvakat a beerdősítendő területre erdőlétesítés céljából elvetik. Ma már inkább ültetéssel erdősítenek.

Vetés



Vetés

Go to top of page