Vetés, Magvetés

Vetés, magvetés a mag elhelyezése az előkészített talajba azzal a céllal, hogy ott termő növénnyé ( helybe vetés ) vagy átültethető palántává fejlődjék.

A kézi vetést a szabadföldi csaknem teljesen kiszorította a gépi vetés, amely egyenletesebb magelosztást, vetés mélységet, gyorsabb és olcsóbb munkát eredményez.

Kézzel vetnek még kis Vetésterületen, részben melegágyba, szaporító ládába, szaporító asztalra v. ha a talaj állapota nem teszi lehetővé a gépi Vetést. Melegágyi vetőgéppel szaporító ágyba is lehet géppel vetni.

Szórt, szórva vagy felületre vetést csak néhány kultúránál használ- hatunk előnyösen fű, igen. apró magok, rizs. Kézi szórással egyenletesen csak begyakorlott munkások tudnak vetni.

Szabadföldön gyűrűshenger-nyomba, melegágyba vetőrács után a szórt Vetésnél is elég jó, gyors magelrendeződést kaphatunk.

A sorba vetés a mag egyenletes mélységbe helyezését és egyen- letes elosztását biztosítja, különösen akkor, ha géppel végezzük.

A kézi sorbavetés szaporátlan, drága munka, csak ágyakban, szaporító ládában, házikertben és kísérleti, ill. kisebb parcellákon van helye. A sorba vetett növények ápolási munkái is könnyebbek, nagyobb sortávolságra vetett növényeknél pedig a gépesített ápolás alapját képezik.

A sorba vetés különleges módja a barázdás vagy liszteres Vetés: a vetőcsoroszlya elé kis barázdahúzót szerelnek (kis töltögető eke), a csoroszlya a barázdában dolgozik, így a mag nedves földbe kerül anélkül, hogy vastag földréteg takarná.

A barázdákat a növény fejlődésének későbbi szakaszán dolgozzuk be.

Kereszt- vagy keresztezett sorú vetés: a vetőmag felét egy irányban, a másik felét erre közel merőlegesen vagy 45°-os szögben vetjük. így egyenletesebb a vetőmagelosztás, de megkétszere ződik a vetési munka és a talaj tiprása.

Fészkes vetés

Fészkes Vetéskor a vetőmag előre meghatározott sor és növény távolságú fészkekbe kerül.

Kézi vetésnél előre kihúzott sorokba, megadott növénytávolságra, rendszerint kapa után vagy kéz- zel vetjük a magot. Fészek-trágyázásnál a fészkeket Vetés előtt rendszerint tányérszerűen képezzük ki. Vannak fészekbevető gépek is.

A négyzetes Vetés a fészkes Vetés olyan változata, amelynél a növé- nyek hosszában is, keresztben is sort (lehetőleg egyforma sortávolsággal) alkotnak.

Előnyei: kis vetőmag mennyiség tenyészterület és két irányban végezhető ápolási munka. Hátránya: rovarkártevőkkel fertőzött talajon több a tőhiány, ha nem pontos a vetés, a kétirányú művelés lehetősége megszűnik.

Kézi vetésnél kétirányú sorolás szükséges. Kukori- cánál különleges vetőgépeket alakítottak ki erre a vetésmódra. Ikersoros vetésnél a sorok felváltva szűkebb, majd nagyobb sortávolságra helyezkednek el.

Ha az átlagos sortávolság meg- marad, a szélesebb sorokban az ápolási munkákat géppel tovább végezhetjük, sőt a növényvédelmi és szedési munkákat is könnyebbé tehetjük.

Az ikersoros Vetés-t váltakozó sorú Vetés-nek nevezzük, ha a széles sortáv legfeljebb a kétszerese a kes- kenynek.

Sávos, szalagos vetés

Sávos, szalagos Vetés: az ikersoroshoz hasonló vetésmód, de a sávok itt nem a sorok leszűkítésével, hanem egyes sorok kihagyásával keletkeznek. A sávok közt kimaradó szélesebb sorközökben a gép kerekei jobban elférnek (pl. makói szalagos Vetés hagymánál); vagy a szedéskor itt járnak a dolgozók.
Szaggatott sorú vetésnél a különleges szerkezetű gép meghatározott ideig vet, ill, kihagy. Munkája a fészekbevető gépéhez hasonló.

Szemenkénti vetés

Szemenkénti Vetés: különleges gépekkel vagy kézzel a magelosztást egyenletességét fokozó Vetés Sűrű szűksorú Vetés: fél Gabona-sortávolságra való Vetés különleges vetőgép és jól elmunkált talaj szükséges hozzá. gyenletesebb magelosztást biztosít. mikor egy területre csak azonos növény magját vetjük, szta vetésről beszélünk.

A kikelt növény alá más növény vetése: alá-Vetés; ugyanaz az eljárás a társnövény kelése előtt: a rá-Vetés; a kiritkult állományok sűrítésére végzett Vetés: felülvetés v. pótló Vetés Kevert Vetés a vetőmagvak összekeverésével egyszerre végzett vetés. (pl. mák + petrezselyem). Közé- vetés, köztes-vetés a főnövény sorai közé való Vetés (pl. sárgarépa közé mák). Kulisszás V.-nél alacsony növésű növények sávjai közé magasabb, szélvédő, árnyékoló növényt (kukorica, napraforgó stb.) vetünk. Főleg kobakos növényeket védünk így a szél kártétele ellen.

Vetés ideje

A vetés ideje szerint megkülönböztetünk: Tavaszi vetést a talaj, felszáradásától általában máj. közepéig; másodvetést rövidebb növényekkel kétszer hasznosított területen az időben második, egyben kisebb jelentőségű növény vetése esetén (Kettős termesztés). Nyári Vetés-nek nevezzük főleg a júliusi és augusztusi másodvetéseket.

Az őszi Vetés ideje általában szept.-okt.; a téli Vetés ideje nov., jó idő esetén dec. Fontos hogy a csírázás meginduljon, de a kelés csak tavasszal követ- kezzék be, különben sok a pusztulás. A fejlődés tavasszal korábban indul meg, korábbi termés várható (petrezselyem, Hagyma, borsó).

Vetés - Pallas lexikon

a mezőgazdaságban a Vetés ideje szerint tavaszi és őszi vetést, a Vetés módja szerint pedig szórva-, soros s fészkes vetést különböztetnek meg.

A tavaszi Vetés alatt részint a tavaszi gabonanemüeket, részint általában a tavasszal eszközölt Vetés-eket szokásos érteni, szemben az őszi vetéssel.

E szerint a tavaszi Vetés fogalma alá a tavaszi gabonaféléken kivül a köles, tatárka, hüvelyesek, kukorica, burgonya, dohány, kender, len, répa- és takarmányfélék tartoznak, melyek területe hazánkban az utolsó évtizedben (1886-95) 5,6 millió ha.-t tett s általában emelkedő irányt mutat, minthogy 1881-1885. csak 5,14 millió ha. volt a tavaszi Vetés-nek szánva.

A tavaszi és őszi Vetés közt fenforgó arány hazánkban 57:43-hoz, vagyis az összes learatott területből esik tavaszi Vetés-re 57%, őszire csak 43%, miből az is következik, hogy hazánkban a tavaszi Vetés mezőgazdasági termelésünk keretében fontosabb szerepet visz, mint az őszi.

A szórva Vetés-nél a magvak kézzel szóratnak szét. Ez a vetésnek legrégibb, de egyúttal legtökéletlenebb módja, mivel a magvak sem az egymástól való távolság, sem a mélység tekintetében nem nyernek megfelelő elhelyezést, hanem hol sűrün, hol ritkán, hol mélyen, hol sekélyen esnek.
Ezen okból igényel a szórvavetés több magot és egyenetlenebb az utána származó V., mint a többi módoknál. Soros Vetés, a vetésnek az a módja, melynél a vetőmag egyenlő távolságu sorokban helyeztetik el.

A kerti és kapás növényeknél a soros Vetés-t már régóta alkalmazzák, azonban nagyobb elterjedést s általánosabb alkalmazást csak a sorvetőgépek feltalálása óta nyert.
Fészkes Vetés, a vetésnek az a módja, melynél a vetőmagvak egymástól nagyobb távolságra elhelyeztetnek, hogy azáltal a növénynek bizonyos tenyészterület biztosíttassék; ennélfogva főképen a nagyobb tenyészterületet igénylő növényeknél (tengeri, burgonya, tök, babnál) nyer alkalmazást. - Vetés az erdőtelepítésnek Vetés az erdő mesterséges felújításának egyik módja, amidőn t. i. a gyüjtött erdei famagvakat a beerdősítendő területre erdőlétesítés céljából elvetik. Ma már inkább ültetéssel erdősítenek.