Vetés Vetési módok vetőmag, tavaszi vetés, őszi vetés, szórvavetés, soros vetés

Kertészeti lexikon - Wiandt Díszfaiskola Bt. - Kórokozók kártevők növénygondozás növényápolás kerti munkák
Custom Search

Kertészeti lexikon A - Z - Névmutató - A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V Z

Kertészeti lexikon - Vetés



Vetés

Vetés (magvetés) a mag elhelyezése az előkészített talajba vagy egyéb közegbe azzal a céllal, hogy ott termő növénnyé (helybevetés) vagy átültethető palántává fejlődjék.

A kézi vetést a szabadföldi csaknem teljesen kiszorította a gépi vetés, amely egyenletesebb magelosztást, Vetés-mélységet, gyorsabb és olcsóbb munkát eredményez. Kézzel vetnek még kis Vetésterületen, részben melegágyba, szaporító ládába, szaporító asztalra vagy ha a talaj állapota nem teszi lehetővé a gépi Vetést. Melegágyi vetőgéppel szaporító ágyba is lehet géppel vetni.
Szórt, szórva vagy felületre vetést csak néhány kultúránál használ- hatunk előnyösen (fű, igen. apró magok, rizs). Kézi szórással egyenletesen csak begyakorlott munkások tudnak vetni. Szabadföldön gyűrűshenger-nyomba, melegágyba vetőrács után a szórt Vetésnél is elég jó, gyors magelrendeződést kaphatunk. A sorba-Vetés a mag egyenletes mélységbe helyezését és egyen- letes elosztását biztosítja, különösen akkor, ha géppel végezzük.
A kézi sorbavetés szaporátlan, drága munka, csak ágyakban, szaporító ládában, házikertben és kísérleti, ill. kisebb parcellákon van helye. A sorba vetett növények ápolási munkái is könnyebbek, nagyobb sortávolságra vetett növényeknél pedig a gépesített ápolás alapját képezik.
A sorba-vetés különleges módja a barázdás vagy liszteres Vetés: a vetőcsoroszlya elé kis barázdahúzót szerelnek (kis töltögető eke), a csoroszlya a barázdában dolgozik, így a mag nedves földbe kerül anélkül, hogy vastag földréteg takarná. A barázdákat a növény fejlődésének későbbi szakaszán dolgozzuk be.
Kereszt- vagy keresztezett sorú Vetés: a vetőmag felét egy irányban, a másik felét erre közel merőlegesen vagy 45°-os szögben vetjük. így egyenletesebb a vetőmagelosztás, de megkétszere ződik a vetési munka és a talaj tiprása.
Fészkes Vetés-kor a vetőmag előre meghatározott sor- és növény- távolságú fészkekbe kerül. Kézi vetésnél előre kihúzott sorokba, megadott növénytávolságra, rendszerint kapa után vagy kéz- zel vetjük a magot. Fészek-trágyázásnál a fészkeket Vetés előtt rendszerint tányérszerűen képezzük ki. Vannak fészekbevető gépek is.
A négyzetes Vetés a fészkes Vetés olyan változata, amelynél a növé- nyek hosszában is, keresztben is sort (lehetőleg egyforma sortávolsággal) alkotnak.

Előnyei: kis vetőmagmennyiség tenyészterület és két irányban végezhető ápolási munka. Hátránya: rovarkártevőkkel fertőzött talajon több a tőhiány, ha nem pontos a Vetés, a kétirányú művelés lehetősége megszűnik. Kézi vetésnél kétirányú sorolás szükséges. Kukori- cánál különleges vetőgépeket alakítottak ki erre a vetésmódra. Ikersoros vetésnél a sorok felváltva szűkebb, majd nagyobb sortávolságra helyezkednek el. Ha az átlagos sortávolság meg- marad, a szélesebb sorokban az ápolási munkákat géppel tovább végezhetjük, sőt a növényvédelmi és szedési munkákat is könnyebbé tehetjük. Az ikersoros Vetés-t váltakozó sorú Vetés-nek nevezzük, ha a széles sortáv legfeljebb a kétszerese a kes- kenynek.
Sávos v. szalagos Vetés: az ikersoroshoz hasonló vetésmód, de a sávok itt nem a sorok leszűkítésével, hanem egyes sorok kihagyásával keletkeznek. A sávok közt kimaradó szélesebb sorközökben a gép kerekei jobban elférnek (pl. makói szalagos Vetés hagymánál); vagy a szedéskor itt járnak a dolgozók.
Szaggatott sorú vetésnél a különleges szerkezetű gép meghatá- rozott ideig vet, ill, kihagy. Munkája a fészekbevető gépéhez
hasonló. Szemenkénti Vetés: különleges gépekkel vagy kézzel a magelosztást egyenletességét fokozó Vetés Sűrű vagy szűksorú Vetés: fél Gabona-sortávolságra való Vetés különleges vetőgép és jól elmunkált talaj szükséges hozzá. gyenletesebb magelosztást biztosít. mikor egy területre csak azonos növény magját vetjük, szta vetésről beszélünk. A kikelt növény alá más növény vetése: alá-Vetés; ugyanaz az eljárás a társnövény kelése előtt: a rá-Vetés; a kiritkult állományok sűrítésére végzett Vetés: felülvetés v. pótló Vetés Kevert Vetés a vetőmagvak összekeverésével egyszerre végzett V. (pl. mák + petrezselyem). Közé- vetés, köztes-vetés a főnövény sorai közé való Vetés (pl. sárgarépa közé mák). Kulisszás V.-nél alacsony növésű növények sávjai közé magasabb, szélvédő, árnyékoló növényt (kukorica, napraforgó stb.) vetünk. Főleg kobakos növényeket védünk így a szél kártétele ellen.
A V. ideje szerint megkülönböztetünk: Tavaszi Vetés-t a talaj, felszáradásától általában máj. közepéig; másodvetés4 rövidebb
növényekkel kétszer hasznosított területen az időben második, egyben kisebb jelentőségű növény V.-e esetén (Kettős termesztés). Nyári Vetés-nek nevezzük főleg a júl.-i és aug.-i másod vetéseket. Az őszi Vetés ideje általában szept.-okt.; a téli Vetés ideje nov., jó idő esetén dec. Fontos hogy a csírázás meginduljon, de a kelés csak tavasszal követ- kezzék be, különben sok a pusztulás. A fejlődés tavasszal korábban indul meg, korábbi termés várható (petrezselyem, Hagyma, borsó).

Vetés - Pallas lexikon

a mezőgazdaságban a Vetés ideje szerint tavaszi és őszi vetést, a Vetés módja szerint pedig szórva-, soros s fészkes vetést különböztetnek meg.
A tavaszi Vetés alatt részint a tavaszi gabonanemüeket, részint általában a tavasszal eszközölt Vetés-eket szokásos érteni, szemben az őszi vetéssel.
E szerint a tavaszi Vetés fogalma alá a tavaszi gabonaféléken kivül a köles, tatárka, hüvelyesek, kukorica, burgonya, dohány, kender, len, répa- és takarmányfélék tartoznak, melyek területe hazánkban az utolsó évtizedben (1886-95) 5,6 millió ha.-t tett s általában emelkedő irányt mutat, minthogy 1881-1885. csak 5,14 millió ha. volt a tavaszi Vetés-nek szánva.
A tavaszi és őszi Vetés közt fenforgó arány hazánkban 57:43-hoz, vagyis az összes learatott területből esik tavaszi Vetés-re 57%, őszire csak 43%, miből az is következik, hogy hazánkban a tavaszi Vetés mezőgazdasági termelésünk keretében fontosabb szerepet visz, mint az őszi.
A szórva Vetés-nél a magvak kézzel szóratnak szét. Ez a vetésnek legrégibb, de egyúttal legtökéletlenebb módja, mivel a magvak sem az egymástól való távolság, sem a mélység tekintetében nem nyernek megfelelő elhelyezést, hanem hol sűrün, hol ritkán, hol mélyen, hol sekélyen esnek.
Ezen okból igényel a szórvavetés több magot és egyenetlenebb az utána származó V., mint a többi módoknál. Soros Vetés, a vetésnek az a módja, melynél a vetőmag egyenlő távolságu sorokban helyeztetik el.
A kerti és kapás növényeknél a soros Vetés-t már régóta alkalmazzák, azonban nagyobb elterjedést s általánosabb alkalmazást csak a sorvetőgépek feltalálása óta nyert.
Fészkes Vetés, a vetésnek az a módja, melynél a vetőmagvak egymástól nagyobb távolságra elhelyeztetnek, hogy azáltal a növénynek bizonyos tenyészterület biztosíttassék; ennélfogva főképen a nagyobb tenyészterületet igénylő növényeknél (tengeri, burgonya, tök, babnál) nyer alkalmazást. - Vetés az erdőtelepítésnek Vetés az erdő mesterséges felújításának egyik módja, amidőn t. i. a gyüjtött erdei famagvakat a beerdősítendő területre erdőlétesítés céljából elvetik. Ma már inkább ültetéssel erdősítenek.

Vetés




Vetés

Copyright (C) 2001-2014 
  Wiandt Díszfaiskola - Kertészet Komárom
Nézze meg feltöltött videóinkat

Wiandt Díszfaiskola, Kertészet
Wiandt Kertészet
Kertészet Webáruház
Kertészet Webáruház

Ismertetések

Fenyők
Cserjék
Bambuszok
Évelő növények
Fűszernövények
Díszfüvek
Szobanövények

Vásárlás

Vetőmag vásárlás
Évelő virágok
Fák
Cserjék, bokrok
Gyümölcs fajták
Kertészeti kellékek
Könyvek

Kert lexikon_A-K - Kert lexikon_L-Z