Santorini fotók Oia Fira Vulcano sziget

Santorini hajókirándulás képek

Hajókirándulás Fotók

Santorini vulcano fotó
Görögország - Fotó - Santorini Vulcano - hajókirándulás a vulkán szigeten

Santorini hajókirándulás
Görögország - Santorini fotók Vulcano - hajókirándulás - nagy kép >>>

Santorini Vulcano
Görögország - Santorini fotók Vulcano hajókirándulás a vulkán szigeten - nagy fotó >>>

Santorini Vulcano
Görögország - Santorini fotók Vulcano - hajókirándulás - nagy kép >>>

Santorini
Görögország - Santorini fotók - hajókirándulás - nagy kép >>>

Görögország - Santorini - hajókirándulás
Görögország - Santorini fotók - hajókirándulás - nagy fotó >>>

Santorini, Oia (Ia)
Santorini, Oia (Ia) fotó - nagy fotó >>>

Santorini, Oia (Ia)
Santorini, Oia (Ia) fotó - nagy fotó >>>

Santorini fotók hajókirándulás
Görögország - Santorini fotók - hajókirándulás - nagy fotó >>>

Görögország - Santorini - hajókirándulás
Görögország - Santorini fotók - hajókirándulás - nagy fotó >>>

Görögország - Santorini - hajókirándulás
Görögország - Santorini fotók

Görögország - Santorini - Fira
Görögország - Santorini - Fira fotó - nagy fotó >>>

Bougainvillea - Santorini Oia
Santorini, Oia (Ia) - (Bougainvillea) fotó - nagy kép >>>

Santorini, Oia - (Bougainvillea)
Santorini, Oia (Ia) - Bougainvillea fotó - nagy lép >>>

Santorini - Pallas lexikon

Szantorin (Thera, Thira), a Kikladok közt a legmesszebb D-nek fekvő sziget Iosztól D-re 18. Krétától É-ra 110 km.-nyire, 71 km2 ter., (1889 11,924 lak.
A sarlóalaku fősziget a tőle Ny-ra fekvő Theraszia (7 km2 ter.) szigettel és az Aszproniszi nevű zátonynyal 11 km. hosszu és legmélyebb helyén 390 m. mély, kerek medencét, a tenger vizétől elöntött krátert alkot.
A kráter szegélye a hárem sziget, amelyek csupa lávából és tufából állanak, a kráter belseje felé meredeken, kifelé pedig szeliden ereszkednek le.
Csakis Santorini DK-i részében kerül felszinre a sziget magvát alkotó palás kőzet, kiemelkedvén az 581 m. magas Szt.-Illés-hegygyé (Hagiosz Iliasz).
A kráternek szétbomlása a 3 szigetté a prehisztorikus időkben történt. Azóta a kráter-medence belsejében többször fordultak elő kitörések, amelyek kis szigeteket teremtettek.
Igy keletkezett Kr. e. 197. Hiera, most Palaea-Kaimeni sziget, amely Kr. a. 726, tetemesen megnagyobbodott, de 1157: egy része ismét elsülyedt.
Tőle EK-re 1570-ben felmerült Mikra-Kaimeni, 1707-11. pedig az előbbi kettő közt Nea-Kaimeni.
Ez utóbbi mellett 1866 jan. végétől 1870 okt. végéig heves tűzhányó-kitörések fordultak elő. A DK-i partján kiemelkedett a György-vulkán, DNy-i partja mellett pedig a vele egybekötött Aphroessa és még nehány kisebb sziget. Ezen vulkáni kitöréseknek kiváló tudósok által való megfigyelése a vulkáni jelenségek ismeretére nézve korszakalkotó volt. Santorini vizben szegény ; fák rajta nincsenek. Földje azonban sok helyen termékeny és különösen igen jó borokat szolgáltat. Kikötőkben azonban nagy a hiány. Közigazgatási tekintetben a közelében fekvő lesz, Amorgosz, Anafi és még nehány kis szigettel együtt a Thira eparchiát alkotja. Fővárosa Thira (1023 lak.) a kráterszegélyen. Santorini szigetén a Kr. e. II. évezredben feniciaiak telepedtek le, akiket a Lakoniából kivándorló dórok szorítottak ki.
Általuk a sziget virágzásnak indult és Afrikában (Kr. e. 631 körül) Kyrene gyarmatot alapították.
A középkorban a Kikladok sorsában osztozkodott. 1566. Piali pasa elfoglalta a velenceiektől ; az oszmán uralom alatt Degirmenlik volt a neve