A köszméte zölden és éretten is szüretelhető. A termés zömét május végén, június elején szedik, amikor a bogyók befejelzik a növekedést és a magvakkat körülvevő kezdetben üres tér megtelik biológiailag értékes anyagokkal. Az egres szüretet még azelőtt be kell fejezni, mielőtt a magvak megkeményednének.
A köszméte termése álbogyó, mert vékony vacokburok veszi körül. Belseje húsos, leveses, 40-50 magot tartalmaz.
Az egres Harmat szerint az északi mérsékelt égöv lombos erdeiben, különösen a tölgy és bükk régiókban fordul elő.
A hazai fajtaválaszték a Ribes uva-crispa fajtából származik, ez Eurázsia főképpen európai részének a 40-60. szélességi foka közé eső övezetbe. Ez határozza meg ökológiai igényét, vagyis a hűvösebb területeken érzi jól magát.
Meleg területeken, forró nyarakon nemcsak lombját veszíti el, hanem gyakran a gyümölcs is megperzselődik, értéktelenné válik.
Mélynyugalmi állapotban nem érzékeny az alacsony hőmérsékletre. A kifakadt levelek -10 C-on sem károsodnak.
Az egres a legkülönfélébb talajokon eredményesen termeszthető. Legjobban a középkötött vagy lazább, levegős, jó vízgazdálkodású talajokat kedveli.
Magyarországon az árutermelő ültetvények teljes egészében a Ribes aureum-ra oltott kis fácskákból állnak. Az egres fajták növekedési erélyük szerint három csoportba oszthatók:
Nagyon erős növekedésű: pl. Rolonda, Erős növekedésű: pl. Pallagi óriás, Közepesen erős növekedésű: pl. Piros ízletes
A köszméte (egres) tőhajtásai a második évben alakulnak át termőgallyá, és első termésüket a harmadik évben fejlesztik.
A köszméte termékenyülésbiológiáját sokan vizsgálták, egyesek öntermékenyülőnek, mások idegen megporzásúnak jellemezték.
A kötődés általában 80% fölötti, ami kielégítő a fajták tiszta, porzófajta nélküli telepítéséhez, egy-egy fajta önmagában is telepíthető.
A sárgászöld vagy piros virágok nem feltűnőek, de bőven választanak ki nektárt, ezért a rovarok előszeretettel látogatják. A méhes megporzás növeli a termésmennyiséget és a bogyóméretet.
A köszméte termése álbogyó, mert vékony vacokburok veszi körül. Belseje húsos, leveses, 40-50 magot tartalmaz.
Az egres zölden és éretten is szüretelhető. A termés zömét május végén, június első felében szedik, amikor a bogyók befejezik a növekedésüket.
Idézet: Dr. G. Tóth Magdolna: Gyümölcsészet c. könyvéből
Pallagi óriás egres
Késői érésű, általában július 10-20.-a között éri el a biológiai érettséget. Gyümölcse nagyméretű, 6gr. átlagsúlyú, sárgászüld színű, a napos oldalon pirosan márványozott.
Bokra középerős növekedésű. Bőtermő, öntermékenyülése 70%-os. A jó gyümölcsmérethez rendszeres metszést igényel.
A törzsültetvényekben jóformán csak pallagi óriás fajta található, ezért a jövőben is fő árufajta marad.
Napos helyen kötött, agyagos talajt, félárnyékos helyen nevelve lazább talajt ígényelnek.
Ültetési távolság bokor: 1-1,5 m.
magastörzsön nevelve 1-1,2 m.
Piros ízletes egres fajta
Gyümölcse nagy, 5 gr átlagsúlyú, sötétpiros, kissé hamvas.
Késői érésű, a 'Pallagi óriás' fajta után néhány nappal érik.
Húsa sárgáspiros színű, íze harmonikusan édes-savanykás. Bokra középerős, vagy gyenge növekedésű, szétterülő. laza szerkezetű. Jó termőképességű.
A megfelelő gyümölcsméret eléréséhez rendszeres metszést igényel.
Kizárólag házikertekben érdemes telepíteni, elsősorban a családi szükségleteinek kielégítésére.
Államilag elismert köszméte fajták:
Bibor - Debreceni óriás egres - Invicta egres - Pallagi óriás köszméte - Piros ízletes egres - Rixanta - Rokula - Rolonda egres - Szentendrei fehér
