Szú bogár

Szú-bogarak (Ipidae, szúfélék) a bogarak rendjének egyik családját alkotják. Apró termetű állatok, testük rövid, hengeres. Csápjaik térdesek, végükön bunkó van.

Fejüket, igen nagy, a test 1/3-át is meghaladó nyakpajzs felülről eltakarja. Ásó típusú lábaik vannak.

Lárvájuk szem és láb nélküli kukac. Legtöbb fajuk fák és ágak belsejében él, és ott jellegzetes járatokat fúr (rágáskép). A rágáskép fajonként más és az egyes fajokra jellemző.

A szú bogarak is csak párzáskor repülnek.

A nőstény a kéreg alatt egyenes járatot rág s itt petézik. A fejlődő lárvák erre merőlegesen,készítik mindjobban táguló aknáikat.

Némely szú bogár faj nősténye az anyajáratban egy gomba spóráit helyezi el tojásaival együtt, és a lárvák a fejlődő gombafonálrostból táplálkoznak (pl, púpos szú).

Az erdő és gyümölcsös veszélyes kártevői.

Másodlagos v. műszaki kártevők. Legismertebb faja a betűző szú (Ips typographus). A gyümölcstermesztésre károsak a kétalakú púpos szú, a kis és nagy kéregszú.

bogarak

Burgonyabogár szárnyas rovarok
Cserebogár szárnyas rovarok
Erdei-cserebogár szárnyas rovarok
Hársfa díszbogár szárnyas rovarok
Kalló cserebogár szárnyas rovarok
Katicabogár szárnyas rovarok
Kendermagbogár szárnyas rovarok
Kőrisbogár - Kőrisbogár szárnyas rovarok
Labdarózsa levélbogár szárnyas rovarok
Levélbogarak
Májusi cserebogár szárnyas rovarok
Ormányos bogarak
Repce fénybogár szárnyas rovarok
Sárga cserebogár szárnyas rovarok
Szú bogarak


Kapcsolódó oldalak