Mutáció

Mutáció, hirtelen létrejövő, ugrásszerű öröklődő megváltozás.
Ha a megváltozás ismeretlen okokból jön létre természetes v. spontán Mutáció-ról, ha pedig mesterségesen, külső mutagén tényezők idézik elő az öröklődő megváltozást, mesterséges v. indukált Mutáció-ról beszélünk.

Ilyen mutagén tényezők lehetnek a különféle (röntgen, rádióaktív, ultraviola) sugárzások, vegyi anyagok (colchicin, acenaphten, kloroform, éter, klorálhidrát stb.), sebzések és hirtelen váltakozó hő (sokk) hatások. A sugárzások főleg gén- és kromoszóma Mutációkat idéznek elő.

Előző esetben a feltételezett gének szerkezete változik meg, amikoris a desoxiribozenukleoproteid molekulában mono- molekuláris reakció formájában átrendeződés jön létre. E változatok rendszerint csak a második utódnemzedékben (X,) manifesztálódnak.

Kromoszóma Mutációoknál a kromoszómarendszerben jönnek létre a szerkezeti megváltozások (törések, átrendeződés, szelvénykiesés, részkettőződés stb.). Az említett vegyi anyagok (narkotikumok) általában genommutációt, kromoszómaszám v. szerelvény többszöröződést eredményeznek. ( 3 Polyploidia)

A mutációk nagy többsége degeneratív jellegű, s csak kis hányaduk előnyös gazdasági szempontból. Utóbbi esetben sem kész hasznos formák jönnek létre.

A Mutáció inkább kiindulási alapanyagot teremt a növénynemesítés számára, és csak megfelelő egyéb módszerek együttes alkalmazásával vezethet eredményre.

E tekintetben igen hasznos lenne az indukált mutációk irányíthatóságának kidolgozása.

Az ivarosan öröklődő mutánsok mellett különösen kertészeti (gyümölcs, szőlő, dísznövény) nemesítésnél jelentősek lehetnek a testi sejteket érintő ún. szomatikus mutánsok is, amelyek a mutáns szerv vegetatív szaporításával fenntarthatók.

Mutáció