Mustár termesztés

• 2023-09-23

Zöldségtermesztés

Mustár. A termesztésben két faja ismeretes: a fehér mustár (Sinapis alba L.) ős a fekete mustár (Brassica nigra L. Koch).
Család: Cruciferae.

Fehér Mustár Egyéves, gyökere karószerű, levelei tojás alakúak szárnyaltan hasadtak. Szára 30-60 cm magas, felálló, ágas, bordázott és szőrözött.

Virágzata kezdetben sátorozó fürt később megnyúlik és a virágzás végén laza fürtöt alkot. Becőtermései a virágzati tengelyre derékszögben állanak. A becők éretten sárga színűek, szőrösek. Jún.- júl.-ban virágzik.

Hazánkban eredményesen termeszthető a mészbe gazdag, kötöttebb v. humuszos homoktalajokon. Száraz időjárás esetén nem ad jó termést, viszont a sok nedvességet sem szereti.

A mustár legjobb előveteménye a burgonya, herefélék, kukorica, hüvelyesek. Mivel trágyázása a terméskötés hátrányára van, lehetőség szerint az előveteményt kell trágyázni.

Talajelőkészítés őszi mélyszántásból és tavaszi boronálásból áll. (Ha szükséges, tavaszi kultivátorozás.) Vetése lehetőleg március hó első felében történjék, 63 cm-es sortávolságra.

Rövid tenyészideje miatt zöldtakarmányozásra júl. végéig vethető. Vetőmagszükséglet 5-6 kg/kh. Vetés utáni ápolása kapálásból és gyomtalanításból áll. Aratása általában júl. második felében van.

A kévékbe kötött mustárt kúpokba állítva szárítják. Cséplés után még ponyván kiterítve valamilyen szellős helyiségben kell tartani és időnként átlapátolni. Kat. holdankénti hozama 4-6 q mag és 10-15 q szalma.

Mustár betegségek kártevők

Gombabetegsége a Mustár gyökérfekélye, peronoszpórája.
Rovarkártevői közül a földi bolha, a repcedarázs és a repcefénybogár, a Mustár-bogár említendő, bár ez az utóbbi hazánkban nem okoz nagyobb károkat.

A rovarkártevők ellen rendszerint DDT-tartalmú porozószereket használunk, amelyek az imágót és a lárvát jól irtják.Fekete Mustár Indiában, Kínában őshonos, a fekete Mustár Európában is.

Főleg olajnyerés céljából és zöldtakarmányozás ra termesztik. Olaja lassan száradó, kitűnő étolaj. Illóolaj tartalma miatt fűszerezésre is használják.

Gyökere vékony, orsó alakú. Levélzete sűrű, a lomblevelek nyelesek. Szára 1,5 m-re is megnő, általában szőrös. Szirmai élénksárga színűek, a virágai kocsányosak. Becőtermése van, amely előbb felálló, később a virágzati tengelyhez simuló, majdnem hengeres.

Magja kívül vörösesbarna színű, belül zöldessárga, apró és gömbölyű. Jún.-ban virágzik.

Aratható, ha a becő színe kezd sárgásbarnává válni ős a magja is barnul, de még nem teljesen kemény.

Aratása lehetőleg a kora reggeli, v. a délutáni, esetleg az esti órákban történjen, mert a magja könnyen pereg. Célszerű az azonnali cséplés.

Vetőmagszükséglete 4-5 kg/kh. Kat. holdankénti hozama 3-5 q mag és 5-10 q szalma.

Éghajlat és talajigény

Trágyázása, talajművelése, vetése, ápolása és kártevői a fehér Mustár-éval megegyezőek.

A fekete mustár vagya fehér mustár őrölt magjából készített fűszerezett finom pép a Mustár néven ismeretes ízesítő.

A mustármagot egészben is használják savanyúságok fűszerezésére. Fűszerező hatóanyaga az allilmustárolaj.

A mustárlisztet vízzel, ecettel, sóval, cukorral, fűszerekkel (feketebors, torma, gyömbér stb.) keverik.

Országonként változó a fűszerezése, pl. Ausztriában vz enyhén, Franciaországban az erősen csípősre fűszerezett mustár kedvelt. Fűszeressége olajtartalmától függ. Az angol mustár 1,4%-ot, a görög Mustár 2%-ot, az olasz Mustár 1% allilmustárolajat tartalmaz.

Kis üvegekbe, műanyagpoharakba v. saválló fémtubusokba csomagolják.

Tárolására legjobb a porcellán v. gránit edényzet, v. bükkfa hordó.

A mustárolaj illékony, ezért a készítmények lezárva tartandók. Időnként fel kell keverni, mert hosszabb állásnál a mustárolaj kiválik. Fémmel való érintkezését kerülni kell, mert savai a fémet megtámadják.

Mustár - Pallas lexikon

Mustár vagy mustárfű (növ.), repce Diószegiéknél, Sinapis L.), többnyire egynyáréltü, sárga és keresztes virágu fű, 11 fajjal (hazánkban 4) Európában.

A káposztával közelről rokon, főleg azért különbözik tőle, mert a Mustár termésének 3 vagy 5 ere van.
Termése keskeny, szálas vagy hosszas, kardforma, lapított vagy lapos négyszögletü csőrrel és gömbölyded magvakkal.
A S. alba L. (fehér, sárga, kerti vagy angol Mustár) egynyári, 3-6 dm. magas, sertés kóró.

Magva 1-5, gömbölyded, sárgás, gödrösen pontozott.
Német- és Angolországban, Hollandiában bőven termesztik. Sajtolás után kövér olajától megtisztítják, azután szétmorzsolva ecettel v. besűrített musttal (ezért a neve mustár) keverik. Ezenkivül helyi szokás szerint lisztet, kurkumát, mindenféle fűszert, sőt még hagymát, foghagymát, sót tesznek bele. Ez az étel-M. A S. arvensis L., mustárrepcsén, mezei fű; a S. dissecta Lag. pedig len közt vagy vasút mentén (Nagyvárad, Vésztő) honosodott meg.

A fekete v. zöld mustár (Sinapis nigra L.) botanikailag a M.-tmustártól eltérőbb, a Brassica-génuszhoz is csatolják (Br. nigra Koch), sőt külön génusznak is tekintik (kélmustár, repcsén, Melanosinapis Schimp. et Sp.).

Egynyáréltü 1/1-11/2 m. magas ágas fű. Magvából 18-24% enyhe, enni vagy égetni való kövér olaj sajtolható, de M.-flastrom, lábfürdető éteres M.-olaj, valamint étel-M. is lesz. A M.-flastromot M.-porból vagy szétdörzsölt magból készítik, kevés fehér M.-t is szokás közé tenni. Rozsliszttel és ecettel keverik vagy vizzel híg péppé alakítják s nagyon hathatós hólyaghúzó lesz a bőrre kötve. Helyette még az erősebb M.-szeszt is használják. A fekete M.-t leginkább Elzász, Hollandia, Angol-, Cseh-, Francia-, Olasz- és Görögország és Kalifornia termesztik. A S.juncea L. Oroszország pusztáin terem; Sarepta környékén Indiában. Afrika középső részében, valamint más meleg vidéken is termesztik. Magva a fekete M.-é-hoz hasonlít még kémiai tekintetben is.

Oroszországban jóízü ételolajat és Mustár port készítenek belőle; az európai piacra tömérdeket szállítanak s a lisztje (sareptai v. orosz M.) étel-mustárnak és orvosilag használatos.

A Mustárt már a római és görög orvosok használták orvosságnak. Fűszercélra félporcellán edényben jut a kereskedésbe. A Görögországból szállított mustár az Eruca Sativa terméke. Az orosz Mustár-liszt finomabb és erősebben hat. Török M., 1. Mustárkápri.

A mustár jó erőben levő homokos vagy meszes talajon díszlik legjobban s ugy mivelik, mint a tavaszi repcét. A zöld növény takarmánynak is alkalmas.

• Zöldségek termesztése