Időjárás - Pallas lexikon

• Frissítve: 2023-09-18       Időjárási front

A levegő mindenkori állapotát az időjárás szóval szoktuk kifejezni, s midőn száraz vagy nedves, meleg vagy hideg időjárásról beszélünk, a levegő állapotának egy-egy fontosabb tulajdonságát használjuk az időjárás jellemzésére, azon hatás szerint, melyet a szerves életre gyakorol.

Valóságban az időjárás felette bonyolult dolog, melyet - hogy kellőképen megérthessük - részletjelenségekre kell bontanunk, ilyenek a szerves élet szempontjából: a hőmérséklet, a csapadék, a szél, a légköri nedvesség, a felhőzet, a verőfény.

Ezek a részletjelenségek, másképen meteorológiai elemek a maguk összeségében alkotják az időjárást és amint sokféleképen változnak, okozói lesznek a különböző időjárási viszonyoknak.

Az egyes elemek nem függetlenk egymástól és az időjárási tanulmányok egyik főcélja, megállapítani a meteorologiai elemek cserehatásait.

Tudvalevőleg a szél az, mely bizonyos időjárási viszonyokat visz át egyik helyről a másikra; másrészt pedig érthető, hogy a szél nem egyéb, mint következménye a levegőegyensúly megzavarodásának, vagyis a Légáramlás, a légnyomás egyenlőtlen eloszlásából ered, mely utóbbi megint visszavezethető arra, hogy a levegő a Föld más-más részein különbözőképen melegedik fel.

Az időjárás bonyolult problemáját tehát elméletileg a következőképen oldhatjuk meg:

• a) meghatározandók a légkör pontos hőmérsékleti viszonyai a Föld minden pontjára nézve;
• b) ebből ismét megállapítandók a légnyomás eloszlása és annak időbeli változásai;
• c) mire ennek következményeként az időjárási viszonyok volnának megfejtendők. A gyakorlatban a meteorológiai elemek kölcsönös hatását az észlelési anyag módszeres feldolgozása által akarják kideríteni. Igy például meghatározzák, hogy különböző szélirányoknál milyen az Időjárás.

Az u. n. szélrózsák akképen készülnek, hogy minden szélirányhoz megkeresik a hozzátartozó hőmérséklet, nedvesség, csapadék stb. átlagos értékét s ilyeténképen minden szélirányhoz a neki megfelelő időjárási jelleget.

Egészben véve a szélrózsák azt az eredményt adják, hogy az É-i fölgömbön az egyenlítő felől jövő szelek magas hőmérséklettel és páratartalommal, nagy borultsággal és gyakori lecsapódásokkal járnak együtt; ezzel ellentétben a sark felől jövő szelek az időt az ellenkező tulajdonságokkal ruházzák fel.

Budapestnek szélrózsáját e módon kiszámította Weszelovszky.

Újabban kiderült, hogy a szélrózsák módszere a szigorú kutatásra nem alkalmas, mert ugyanazon széliránynak még egyazon évszakban is más lehet a hatása, aszerint, amint a szél barometrikus minimumhoz vagy maximumhoz tartozik, mert mindkét esetben a szél eredete más-más helyen keresendő.

Sőt van rá eset, hogy a szélirány meg sem változik és az időjárás mégis megváltozik; a szél ugyanis végső irányát megtartva, a természetét változtatja meg az által, hogy a ciklonális alakból az anticiklonális alakba megy át.

Ez okból most már a szélrózsákat az időjárási térkép ek hozzávonásával állítják össze, olyképen, hogy minden szélirányhoz két csoportba sorozzák a többi meteorológiai elemeket, amint a szél más rendszerhez tartozik.

Az által a szelek klimatikus sajátosságai sokkal élesebben nyilvánulnak. Csak amióta tekintettel vannak a légnyomás eloszlására és amióta felismerték a barometrikus maximumok és minimumok fontosságát, sikerült az Időjárás lényegébe jobban behatolni és az összefüggést a légnyomás, szél, és a többi elemek között megtalálni.

A barometrikus minimumok oly területek, melyeken a légnyomás kisebb mint a környezeten; hatáskörükben szeles, felhős, csapadékos, télen enyhe, nyáron hüvös idő uralkodik.
Viszont a maximumok területén a légnyomás a környezeténél magasabb és ott az idő csendes, derült, száraz, télen hideg, nyáron meleg.

A maximum és minimum elhelyezése igen fontos, mert a légnyomás bizonyos sajátos eloszlásának megfelel az időjárás egy bizonyos neme.

Az időjárási viszonyokat a meteorológiai állomásokon szokás arra alkalmas műszerekkel megfigyelni és a megfigyelési adatokat feljegyezni.

A megfigyelési anyag egyrészt megadja valamely hely időjárási történetét, másrészt pedig alapul szolgál a Föld klimatikus viszonyainak kipuhatolására.

Az időjárás ismeretének gyakorlati fontossága ujabb időben arra késztette a meteorológiai intézeteket, hogy naponta időjárási jelentést adjanak ki.

Az adatok gyors beszerzése céljából az egyes meteorologiai központok csereviszonyban állnak és hálózatainak adatait telegráf utján közlik egymással. Igy fejlődött az időjárási telegrafia, melynél nemzetközileg megállapított szkémák szerint számjegyekre (chiffre-ekben) szerkesztik az időjárási táviratokat.

A budapesti központi intézet időjárási jelentése 34 hazai és 61 külföldi állomásról tartalmazza a légnyomás, Hőmérséklet, felhőzet, szélirány és erősség, csapadék adatait, melyek a reggeli leolvasási terminusra vonatkoznak, csak a csapadék adja az előző 24 órai mennyiséget, ugyszintén a hőmérséklet maximumra és minimuma az előző 24 óra szélsőségeit.

Ezen számbeli adatok, melyek az európai időjárás általános és a hazai időjárás részletes képét adják, a fővárosi lapokban is olvashatók. A budapesti jelentéshez még két időjárási (szinoptikus) kártya van csatolva, az időjárási helyzet szemléltetésére.

Az egyiken az 5 mm.-enként huzott izobárok a légnyomás naponkénti eloszlását tüntetik fel, a barometrikus maximum és minimum területén pedig a -Magas- és -Alacsony- felirások vehetők észre.

Azonkivül a felhőzet és szél is felismerhető rajta a nemzetközileg elfogadott jelekből. A másik térkép 5 C. fokonkint megrajzolt izotermák által szemlélteti a hőmérséklet eloszlását és nagyjából a csapadékmennyiségeket is adja a városok mellé rajzolt pontok által.

Az időjárási jelentést kiegészíti még egy rövid átpillantás az időjárási helyzetről, továbbá az európai és hazai időjárás nevezetesebb jelenségeiről és befejezi a következő napra kiadott prognózis.

Időjárás