Wiandt Kertészet
Wiandt Kertészet, kerti növények ismertetése, online webáruház vásárlás
Custom Search


Ingyenes hírlevél, tuja.hu legújabb ajánlatai

Szelídgesztenye - Castanea sativa

Gesztenyefa (nemes Gesztenye, szelídgesztenye fa, Castanea sativa Mill., Fagaceae).
A szelídgesztenye kedvelt téli gyümölcsünk. A szelídgesztenye fa hazánkban őshonos, ezt bizonyítják a hajdani gesztenye erdőkből megmaradt több száz éves fák és a hazai kövületekben talált gesztenye levéllenyomatok.
A növénytan kilenc fontosabb fajt tart számon, melyek közül É-Amerikában négy, Ázsiában négy és Európá-ban egy faj honos.

A szelídgesztenye egylaki, virágai egyivarúak, június elején virágzik. A nő és hímivarú virágok külön virágzatban, de közös barkatengelyen ugyanazon fán találhatók.

A barkák az azévi hajtásokon a levelek hónaljában jelennek meg. Levelei hosszúkásak, bőrszerűek, tüskés erezetűek. Termése tüskés kupacsú makk. Hatalmas fája - déli eredete ellenére - (-25-30 C károsodás nélkül visel el.) Jól sarjadzik.
A vulkánikus eredetű, savanyú, üde talajokon, szélvédett domboldalakon jól díszlik és bőven terem.

A szelídgesztenye szabad karbonátoktól mentes, gyengén savanyú kémhatású talajokon termeszthető. Hazánkban a leghosszabb életű gyümölcsfaj.
Előfordulnak több-száz éves fák, ritkábban 600-700 éves példányok is találhatók Kőszeg környékén. A fa magassága elérheti a 20-30 métert. Fiatal korában gyors növekedésű.

Enyhén meszes talajokon is található, de ha magas a talaj aktív mésztartalma, levelei sárgulnak. Magas kalóriaértékű gyümölcsét (különösen keményítőtartalma magas) megsütve, főzve v. püréként jók.
Jó és különleges mézet adó növény.
Fája magas cserzőanyag tartalmú, vízálló, középkemény, barna gesztű, igen értékes. Hordót, szőlőprést készítenek belőle. Kitűnő bánya- és épületfa. Faszenet is égetnek belőle.
Legnagyobb hazai példányaink Kőszegen, Velemben, Pécs éa Pécs várad között a Mecsekben, Bazsiban, Szentgyörgyváron, Visegrádon és Nagymaroson stb. található.
A szelídgesztenye termesztése nagymértékű Olaszországban és Spanyol országban, de Franciaországban és az Egyesült Államokban is jelentékeny.
Hazánkban a szelídesztenyét szőlő közti szórványfákon termelik és ligetes gesztenyeerdőkben gyűjtik Kőszeg, Sopron, Pécs, Nagymaros környékén és a zalai dombvidék egyes részein.
A hazai fák zömmel magról keltek, aprógyümölcsűek, de helyenként jelentős számú nagy gyümölcsű oltott fa is található.

Szelídgesztenye szaporítása

Októberben szedett magvait érés után, ősszel vetik a szabadba.
Tavaszi vetéshez legjobb a tölgymakkhoz hasonlóan a talaj felszínén alom alatt vagy veremben tárolni.
Nevelése a csemeteiskolában gyakran két évig tart, mert ilyenkorra lesz csak olyan erős, hogy oltványiskolába telepíthető a csemetéje. Párás klímában, közömbös kémhatású talajon eredményes a nevelése.
Ivartalanul, közönséges bujtással, ősszel a szabadban ritkán szaporítják. Ha sarjat nevel valamely termőfa, ősszel arról is szaporítható.
Fajtái télen házban olthatók kecskeláb ékézéssel, párosítással v. angolnyelves párosítással, a tőalak cserépben begyökeresedett magoncaira. Átoltása tavasszal, rügypattanáskor eredményes, héjalá-oltással.

A szelídgesztenye ugyanúgy mint a dió és más gyümölcsnemek, nem tartja meg magról fajtatulajdonságát, mégis nagyobbára magról nevelik, pedig szabadföldi oltása, szemzése hazánkban nem ütközik nehézségekbe.
Valószínűleg azért van ez, mert kevés gesztenye termesztésre alkalmas területünk van, és éppen azon a környéken nem alakultak faiskolák.
Alanyként saját magcsemetéjét, a Castanea sativa-t használják.
A megfelelően tárolt Gesztenye is kb. fél év alatt elveszti csírázóképességét, ezért csjrázási százaléka alacsony. Magcsemetéje lassan fejlődik, szemzésre kétéves csemete felel meg.
Ny-Európában a tintafolt -betegség pusztítása miatt, mely a gyökéren keresztül is fertőz, ellenálló gyökérzetű japán gesztenyére (Gastanea crenata) szemzik a fajtákat.
A termőfák aljának felásása és a kálifejtrágyázás előnyös. A kálisó a kissé meszes talajokon fokozza a fák fagyállóságát, és csökkenti a levelek sárgulását.
Metszeni nem szokták, az elöregedett fákat a törzsnek föld felett történő levágásával ifjítják. A Gesztenye férgesedése ellen a megrágott gyümölcs gyakori összeszedésével védekeznek.

Jól termő fán 40-60 kg gesztenye is megterem.
Szüretelése szept. végétől okt. végéig a felnyílott kopáncsok kíméletes veregetésével történik. Szikkasztás után száraz helyen tárolják. Szárított levelét gyógyteák készítésére használják.
Nemesítése hazánkban jó ideig csak ún. népi szelekció révén történt. Ennek eredményét azonban az elitfák magról való szaporítása erősen lerontotta.
A legjobb tájtípusok is további nemesítésre szorulnak.
A célkitűzéseket csak külföldi fajták és rokonfajok bekeresz-tezésével és az akklimatizáoiós nemesítés módszereivei lehet elérni. Az egylaki, egyivarú G. nővirágai rendszerint önmeddő-ek, és a porzókat követően virágzanak. Emiatt a kasztrálás felesleges. A nővirágzat a barkatengely megsértésére érzékeny. Virágpor a leszedett és kiterített porzós barkákból bőven gyűjthető.

Kőszegszerdahelyi 29 szelídgesztenye

Erős növekedési erélyű fája bőven és rendszeresen terem. Középkései érésű, október közepén-végén érik. A makk sárgásbarna héjú legnagyobb átmérője 39,7 mm.

Iharosberényi 2 szelídgesztenye

Erős növésű, szétterülő koronájú. Bőtermő. Korai érésű, szeptember végén-október elején érik. A makk sötétbarna héjú legnagyobb átmérője 37,9 mm. A magbél intenzív aromájú.

Iharosberényi 29 szelídgesztenye

Középerős növésű, igen bőtermő. Kései érésű, október végén érik. A makk héja barna, legnagyobb átmérője 30 mm, a magbél erősen aromás ízű.

Nagymarosi 22 szelídgesztenye

Középerős növekedésű, igen bőtermő. A legkorábbi érésű, már szeptember végén szedhető. A makk héja világosbarna, legnagyobb átmérője 39,8 mm.

Nagymarosi 37 gesztenye

Erős növekedésű, bőtermő. Kései érésű, október közepén kezd érni. Héja világosbarna színű, legnagyobb átmérője 38 mm.

Államilag elismert szelídgesztenye fajták
Iharosberényi 2 - Iharosberényi 29 - Kőszegszerdahelyi 29 - Nagymarosi 22 - Nagymarosi 37 - Nagymarosi 38

Gesztenyefa - Pallas lexikon

Gesztenyefa (növ., Castanea Tourn.) van kétféle: jóféle vagy szelid Gesztenyefa (Castanea sativa Mill. vagy Castanea vesca Gaertn.) és a vad- Gesztenye, ló-Gesztenye (Aesculus Hippocastanum L.).
Mind a kettő szaporodó szerve hasonlít egymáshoz, ezen alapszik elnevezésök is. Azonban a kétféle Gesztenye hasonló részei, melyek hasonló tüskés, végre felnyiló tokban is képződnek, alaktanilag egymásnak meg nem felelők.

A szelid Gesztenye gesztenyebarna héja, melyet sütés előtt felhasítanak, a makkgyümölcs, mint a tölgyfáé, vagy a mogyoró kemény héja, s ez alatt van a mag héja külön, ellenben a ló-Gesztenye gesztenyeszin héja tulajdonképen már a maghéj (nem makkgyümölcs).

A gesztenyefa gyümölcse a tüskés tok, melyből a gesztenyeszín magvak kihullnak, mig a jóféle Gesztenye sürü és szúró-sertés tokja a tölgy makkja alatt levő makkcsészének felel meg, s termékenyítés után fejlődik a fiatal termő körül.  
Egy-egy ily tartóban rendesen 3 szem gesztenye terem. Kettőnek a külső oldala domború, a belső lapos, a harmadik szem mind a két oldaláról lapított.
A jó gesztenyefa gyümölcse eredetileg három termőlevélkéből alakul és háromrekeszü, mindegyikben két-két maggal, makkgyümölcse tehát eredetileg hatmagvú lenne, ámde a fiatal magvak nagyrésze fejlődésben visszamarad s a gesztenye makk közönségesen egymagu, ritkábban kétmagu.
Ha több mag fejlődik ki, rendesen apróbb marad.
Gesztenyének rendesen az apróbb szemüt mondjuk, a nagyobb szemü neve maróni. Azonban ez is lehet 2-3 magu.
A szelidgesztenye a tölgyféle barkás fák közé tartozik, 17-35 m. magas. Levele váltakozó, lándsás, fürészelt, szirma nincs, csupán kehelynemü leple s a merevszáru barkák alján vannak a termő virágok, a barka felsőb részét a szép fehér himvirágok alkotják.
A vad-Gesztenye a szabadszirmúak csoportjába tartozik, kelyhe és szirma, 7 himje és thyrsus-virágzata van.

A jóféle gesztenyefa Dél-Európában s Észak-Amerikában nő. A havasok tövében, Svájc Déli részétől kezdve Olaszországon át hazánkig (Zala, Vas, Sopron vmegye), hol folytonos, hol szakadozott erdőövet alkot (gesztenyés, castanetum), de Európa cisalpin vidékein ritkább.
Helyenként kolosszális nagyra és vénre megnő. Fájában sok a bélsugár, különben szép fehér vagy világos barna magyon finom rostu, kemény, mint a legjobb tölgyfa, hajlékony, puha, könnyü s nagyon tartós.
Francia- és Angolországban a földmivelés eszközeit, hajót stb. készítenek belőle, de az asztalos és esztergályos is feldolgozza.
Tüzelőnek kevésbé alkalmas. Nálunk bányaoszlopnak is használják (Nagy-Bánya). Gyökérfaja a legszebb facsomor, hajtásaiból jó abroncs lesz. Dongája boros hordónak legtartósabb és legjobb. Levelével derekaljat tömnek ki.
Gyümölcsének nagyobb szemü fajtáiból a csokoládéhoz hasonló ital és a legjobb kávépótlék lesz. Ez a kávé cukor nélkül is édes. Déli-Európa lakosainak a Gesztenye valóságos áldás. Édeses lisztes magvát különböző módon elkészítve eszik, főzelékhez is adják, sőt a liba- vagy kacsasültet is töltik vele.
Szárazon és gondozva kel tartani, mert hamar romlik vagy penészedik. A féreg bántja, tavaszkor pedig könnyen csirázik. A Castanea Americana Raf. hasonló, de a levele kissé csüngő. Az Egyesült Államok fája. A cserjealaku Castanea pumila L. (Khinkapin) É.-Amerika közép és déli tájain, végre a C. argentea Blume Jáva szigetén, szintén ehető gyümölcsöt érlel.

vissza >> Gyümölcsfa ismertetések

Szelídgesztenye