9-99hu

A berkenye az egész északi félgömbömbön elterjedt, rendkívül faj- és alakgazdag nemzetség. Ez nem csak a fajon belüli nagy változatosságból ered, a formák számát hibridek is mövelik

Lisztes berkenye - Sorbus aria

Lisztes berkenye - 5-15 m magas, széles, hengeres, koronájú fa vagy cserje. Tojásdad leveli kezdetben felül nemezesen molyhosak, később fénylő sötétzöldek. Fonákuk fehéren molyhos.
Mintegy 1 cm átmérőjű, gömbölyded termése vörös vagy narancssárga színű, néhány világosabb ponttal. Húsa megérve lisztes, édes, kesernyés.

Hazája Európa, Északnyugat-Afrika. Magyarosrszágon hegyvidéken, üde tölgyesekben, szurdokerdőkben él vadon. Védett! Jó kerti viszonyokat kíván. Faiskola termesztését 2001-től betiltották a tűzelhalásra való fogékonysága miatt.

Barkócaberkenye - Sorbus torminalis

Barkócaberkenye
Barkócaberkenye Sorbus torminalis

A barkócaberkenye hazánkban a legnagyobbra növő és a legedzettebb Sorbus faj, hosszú élettartalommal. 10-15 ritkán 20 m-es fává növő, csonka kúp vagy szabálytalan gömb alakú koronával. A többi fajnál valamivel később, május végén-június elején virágzik. Külön értéke, hogy lombja ősszel pirosra színeződik.
Termése hosszúkás vagy körte alakú, éretten barna színű és végül megpuhul(szotyósodik), a naspolyára emlékeztető, igen kellemes ízű.

Hazája Észak-Afrikától Európán át Kis-Ázsiáig terjed.
Hazánkban főleg a közepesen száraz vagy száraz tölgyesekben fordul elő. A legedzettebb Sorbus faj, kertben mégis ritkán találkozunk vele. Ennek az az oka, hogy a vadkörtéhez hasonlóan ritkás karógyökérzetet nevel, így sorfa méretűvé nevelve rosszul tűri az átültetést. A jó gyökerű körte- vagy berkenyealanyokon viszont megmaradása bizonytalan.

Erdélyi berkenye - Sorbus dacica

Tojásdad koronájú kis fa, ritkábban bokorfa. Levelén a karéjok a fél levéllemez közepéig érnek. Közepes szárasságot még elviseli.
Hazája: Erdély.

Sorbus intermedia - Svéd berkenye

Kis méretű, tojásdad koronájú fa. Köepes növekedésű. Észak-Európában igen kedvelt. Magyarországon elsősorban alanynak használják, de parkfának, sorfának nevelve is jől mutat.
Hazája: Észak-Európa

Borbás berkenye - Sorbus borbasii

Nagy bokor vagy kisebb fácska. Levelei a féllemez közepéig vagy mélyebben karélyosak, és a legalsó 1-2 levélkaréj a termőhajtások alsó levelein is a fő érig hasad. Koránérő, sötétvörös termését nem szeretik a madarak, ezért augusztus elejétől akár december végéig is díszít termésével.
Hazája: Délkelet-Kárpátok
Normál kerti viszonyokat igényel. Többtörzsű parkfának nevelve a legdekoratívabb, de egytörzsesen kis koronájú fa is alakítható belőle.

Keszthelyi berkenye - Sorbus decipientiformis

Kúp alakú, sűrűn elágazó, középnagy koronájú fa.
Bőrszerű levelei deltoid alakúak, egyenletesen fogazott, sárgászöld, fényes.
Fonáka kihajtáskor gyengén molyhos, később csupasz. Ősszel sárgásbarnára színeződik. Termése körte alakú, fényesbarna, fehér, apró pettyekkel. VÉDETT!

Kereklevelű berkenye - Sorbus rotundifolia

Egyenes törzsű, kis vagy közéoptermetű fa. Felül kissé kihegyesedő, gömbölyded koronával. Őszi lombszíne egyedülállóan szép, elöszőr csak a legfelső levelek lesznek barnáspirosak, majd ez a pirosság felülről lefelé fokozatosan elborítja az egész koronát. Termése a Sorbus torminalis, Barkócaberkenye -hez hasonlít, de annál kerekebb és kissé pirosló.
Hazája: Kárpát-medence északi és nyugati része, tölgyesekben fordul elő.

Sárgatermésű madárberkenye - Sorbus x arnoldiana Golden Wonder

Kisméretű, széles kúp alakú koronát nevelő fa, gyakran soktörzsű. Páratlanul szárnyaltan összetett levelei ősszel élénksárga-pirosas színben pompázik. Tojásdad alakú termése már augusztusban sárgára, világossárgára színeződik. Savanyú talajt kedvel.

Berkenye kertészeti szerepe

Szép, lombjukkal, májusban nyíló virágukkal, ősszel színes termésükkel tartósan díszítő, és igen dekoratív fák. Egy részük sorfaként is felhasználható, de parkokban tövétől ágas fának nevelve mutatnak legjobban. A gyümölcsfákhoz hasonlóan hajlamosak az alternanciára, azaz egy-egy gazdagon termő évet többnyire egy kevésbé gazdag év követ. Várostűrésük származástól függően változik. A magasabb, hegyvidékről származó Sorbus aucuparia, Madárberkenye, Sorbus aria, Lisztes berkenye és hibridjei a mi klímánkban legyengülnek, ezért pajzstetűre és farontó lepkére érzékenyek.

Nagyvárosokba megfelelőbbek a Sorbus torminalis, Barkócaberkenye származékai, Sorbus rotundifolia, Sorbus degenii, a pajzstetűvel szemben ellenállóak és a farontó lepke hernyója is kevésbé károsítja őket. Erpsen szennyezett viszonyok közé azonban ezek sem valók.

Berkenye nemzettség szaporítása

Sorbus nemeség szaporítása: Az alapfajokat magvetéssel szaporítják rétegzés után tavasszal a szabadba vetve. A Sorbus degenii, Sorbus dacica, Sorbus borbasii így jól szaporítható, sokat terem és jól csírázik, kiegyenlített magpopulációt ad. A köztes fajok némelyike csak kevés magot terem, vagy nem ad kiegyenlített magpopulációt. Többségüket és a fajtákat szemzik. Alanyként egy időben elterjedten alkalmazták a birset. Hátránya volt, hogy törpésítő alany, ugyanakkor gyökérzete bojtos, de sekély elhelyezkedésű és nem elég stabil (megdőlnek rajta a fák). Helyette ma inkább a Sorbus intermedia, Svéd berkenye magcsemetéit használják.



Megosztás !




Tartalom

Kertészeti Áruház Kategóriák

Wiandt Kertészet Kertészet - Online Webáruház

Díszfák