Koronaalakítás
Koronaalakítás a gyümölcsfa koronájának metszéssel való kinevelése. Célja minél gyorsabban, minél nagyobb termőfelület, jó teherbírású koronaváz kiépítése, jól elosztott ágakkal, szellős, napfényes koronának kiképzése. Célja továbbá a növekedési és terhelési egyensúly biztosítása és a fa gyors termőre fordítása.
Az a legjobb korona-alak, mely az adott körülmények között ezeket a célkitűzéseket megvalósítja.
Nincs olyan koronaalakítási módszer, melyet minden gyümölcsnemnél és minden körülmények között egyformán lehetne alkalmazni.
A fajták növekedési erélye, természetes korona-alakja változó: erős v. gyenge ágazatú, felfelé törő v. szétterülő, szabályosan v. szabálytalanul növő, természetétől ritka v. sűrű, korán v. későn termőre forduló. Mindezek befolyásolják a koronaalakítás célszerűségét.
A talaj tápanyagtartalma, az éghajlati adottságok, sőt a közteskultúra is hatással vannak az alakításra. Párás, hűvösebb tájon ritkább koronát alakítunk, mint az alföldi forró, napfényes helyeken. Más a koronaalakítás módja, ha a legfőbb cél a minél gyorsabb termőre fordulás (pl. köztesfáknál), és más abban az esetben, ha a koronát hosszú évtizedekre alakítjuk ki. Ismerve a termesztési célkitűzéseket. mindig az adottságokhoz igazodva kell a koronát kialakítani.
A faiskolában az a célja, hogy egyforma erősségű, arányosan elosztott
korona-
vesszőket neveljünk. A sudárhajtást elálló rügyű fajták esetén irányítócsaphoz
kell kötni. A nem megfelelő elhelyezkedésű v. felesleges hajtásokat ki kell vágni.
Ha a koronavessők valamelyike nem nőtt kielégítően, kényszerítsük erre mesterséges beavatkozással. Ha valamelyik növekedésben kiugrott, azt gyengíteni kell visszakurtítással, ill. visszacsípéssel. Ha függőleges helyzeténél fogva növekszik erősen és szabálytalanul, akkor kitámasztjuk.