Wiandt Kertészet
Wiandt Kertészet, kerti növények ismertetése, online webáruház vásárlás
Custom Search
Bambusz ültetés, gondozás

Mikor lehet ültetni? Cserepes növények ültetése, ültetési idő

Ingyenes hírlevél, tuja.hu legújabb ajánlatai

Növények ültetése

CSEREPES, EDÉNYES, KONÉNERES NÖVÉNYEK ÜLTETÉSE TAVASZI ÉS ŐSZI ÜLTETÉS

1. EDÉNYES, CSEREPES növények az egész vegetációs időszak alatt biztonsággal ültethetők.

Ha meleg és száraz az időjárás, akkor az öntözésre jobban oda kell figyelnünk.
Arra ügyeljünk, hogy a frissen beültetett növények körül a talaj ne száradjon ki.

A tavaszi ültetési idény a fagyok elmúltával május végéig, június elejéig terjed, de nyugodtan elültethető bármilyen edényes növény ezen idő után is.
Az őszi ültetési idény augusztustól a fagyokig tart. A berögzült őszi ültetés a gyümölcsfák ültetési idejéhez kapcsolódott régebben, mert akkor még nem volt elterjedt az edényes, konténeres, ill. cserepes kiszerelésű növények kínálata.

Gyökérzet fejlődése:
Az edényes növények még mielőtt kikerülnek a faiskolákba, már majdnem fejlett gyökérzettel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy az edényben (konténer, cserép) lévő gyökérzet kifejlődött, vagy már megkezdte fejlődését a rendelkezésére álló helyen.

A klf. termelőktől kiadott és a faiskolába kerülő edényes növények gyökérzete minden esetben alkalmas a kiültetésre.

A gyökérzet 10-15 fokos talajhőmérséklet felett intenzíven fejlődik, ha megfelelő számára a nedvesség. A tavaszi idényben és kora ősszel ültetett növények gyökérzete még abban az évben fejlődésnek indul a kiültetést követően.

Ültetés folyamata:
Az edényes növények ültetésekor csak le kell venni az edényt a gyökérzetről és egy kicsit nagyobb ültetőgödörbe tenni, a földet visszatölteni és kis tányért készíteni az öntözővíznek.

A szerves trágyát, tápanyagot (mértékkel) inkább az ültetőgödör tetejére szórjuk, mert így nem károsíthatja közvetlenül a gyökérzetet és a tápanyag amúgy is lejut az öntözővízzel, csapadékkal.

2. SZABADGYÖKERŰ NÖVÉNYEK ÜLTETÉSE

A Szabadgyökerű növényeket a növények nyugalmi állapotában kora tavasszal és késő ősszel lehet biztonságosan elültetni, akár még télen is, ha nincsenek tartós, erős fagyok.
Fontos, hogy ne legyen nedvkeringés a növényekben. Ősszel a lombhullás környékétől, tavasszal a rügypattanásig lehet ültetni szabadgyökerű növényeket.
A gyümölcsfáknál általános gyakorlat az őszi kitermelés. A kitermelés előtt lelevelezik a fákat és csak ezután kezdik a kiszántást. Ez minden gyümölcsfára igaz, tehát az őszibarack fajtákra is.
A klf. lerakatokban ősszel található a legnagyobb fajtakínálat, hiszen ekkor érkeznek meg a korábban megrendelt fajták. A lerakatosok gondosan bevermelik a fákat és kellően nedvesen tartják a földben lévő gyökérzetet.

A szabadgyökerű növények (díszcserjék, rózsák) általában erősebbek a konténerben nevelteknél és áruk is jóval olcsóbb azoknál, viszont az ültetésnél gondosabban kell eljárni.

Ültetés

A növényeket megérkezésük napján, vagy mielőbb be kell ültetni végleges helyére. Ha aznap nincs lehetőségünk erre, akkor állítsuk 1 napra vízbe a növényeket, másnap vegyük ki és csomagoljuk vissza a gyökérzetet. Ezt még egy alkalommal megismételhetjük, de szabadon kicsomagolt gyökérzettel ne tároljuk őket.
Olyan mélyre ültessük a növényeket, amilyen mélyen az eredeti helyén a talajban volt. Ez a gyökérnyaki részen az elszíneződésből jól látható.

A szabadgyökerű növények ültetésénél figyelni kell arra, hogy a föld szorosan vegye körül a gyökérzetet. Ezt az ültetés utáni kettős iszapolással és az iszapolás utáni tömörítéssel érhetjük el.

Nem fontos megtrágyázni a növényeket az ültetéskor! Ha mégis ezt tennénk, akkor Fontos, hogy az ültetőgödörbe tett szerves trágya, tápanyag ne érintkezzen közvetlenül a gyökérzettel. A földdel összekevert szerves trágyát mélyebbre tegyük, ahol még nincs gyökérzet, de egy év múlva már ott lehet, a földdel összekevert trágya fölé helyezzünk egy vékony tiszta földréteget.

Vigyázni kell az esetleges műtrágya kiszórásával ! Inkább ne alkalmazzuk. A különféle pasztillák gázokat termelnek és ez károsíthatja a gyökérzetet.

Ha a gyökérzet körül túl nagy lesz a sótartalom, akkor a gyökerek nem tudják felvenni a vizet, tehát még nedves talaj esetén is kiszáradhat a növény.
A szerves trágyát legjobb a tövek köré elteríteni, így az öntözővízzel együtt szivárog majd le a tápanyag.

A műtrágya használatáról már írtunk, de újra megemlítjük, hogy friss ültetéskor a trágya nem játszik, inkább a víz. Ha a hajtásfejlődést a tavaszi időszakban műtrágya kiszórásával akarjuk gyorsítani, akkor a legroszabb megoldást választjuk.
Ezerszer inkább öntözzünk rendszeresen, mint műtrágyát szórnánk a tövek köré.

Öntözés
...öntözés ... A szabadgyökerű növények ültetése után fontos a késöbbi időszakban is a talaj nedvesen tartása. Amíg a talaj hőmérséklete a 10 fokot eléri, addig a gyökerek is intenzív fejlődésben vannak. Ilyenkor, főleg, ha száraz az időjárás - gondoskodni kell a nedvesség pótlására. A késő őszi időszakban nem, (hiszen ekkor több alkalommal iszapoltunk már) de a következő tavasszal fontos, hogy ne feledkezzünk meg az öntözésről. Tudni kell, hogy a növények többsége még kihajthat akkor is, ha elhanyagoljuk a rendszeres öntözést, de a hajtásfejlődés elindulása után érheti a meglepetés a gondalan gazdát.

Alapos öntözés:
Egy-egy alkalommal kiadós mennyiségű vizet juttassunk a tövek köré. Nem kell minden nap megismételni, bőven elég hetente egy alkalommal, de ekkor szánjunk időt erre a feladatra. Nem elég slaggal megpisiltetni a tövek környékét, hanem több alkalommal, (mondjuk legalább három) tartsuk oda a vízsugarat.
Az ültetés évében, vagy ha ősszel történik az ültetés, a következő tavaszi -kora nyári időszakra vonatkoznak tanácsaink.

Késő ősszel, illetve kora tavasszal a faiskolákból, kertészetektől vásárolt szabadgyökerű növények teljes biztonsággal megerednek, hiszen a kitermelés után azonnal újra szakszerűen bevermelik azokat, a kiszáradás esélye fel sem merülhet. Ha a vásárló betartja az ültetés legfőbb alapszabályát, - tömörítés, iszapolás, csak mérsékelt, gyökerek alá trágyázás, vagy inkább ezt kihagyva a tövek környékére szórunk csak tápanyagot és a műtrágyát elfelejtjük, majd tavasszal újra több alkalommal alaposan öntözünk - akkor biztosan örömét leli az új szerzeményeknek.

Fagyal fajták, fagyal ültetése
Gyümölcsfák ültetése, gyümölcsfák ültetési távolsága
Csemegeszőlő fajták, csemegeszőlő ültetése

3. FÖLDLABDÁS NÖVÉNYEK ÜLTETÉSE

A földlabdás növények gyökérzetét általában jutazsákba burkolják. A gyökérzetet körülvevő föld általában agyagos, tehát kemény tapintású.
(A termelők csak arra alkalmas, agyagosabb talajon folytatnak nevelést, tehát szinte biztos, hogy agyagos, kemény tapintású a földlabda.)

Ha a gyökérzetet műanyagfóliába burkolják és ráadásul tapintásra puha a földlabda, akkor kerüljük el a vásárlást!
A kiszemelt növénynél vizsgáljuk meg a földlabda és növény kapcsolatát úgy, hogy óvatosan egy picit megemeljük azt - a gyökérnyaknál, közvetlenül a földlaba fölött fogjuk meg. Ha nem nyaklik el, akkor nincs hiba, máris vihetjük tovább a pénztárépület felé.
Ültetéskor nyugodtan hagyjuk a jutazsákot a földlabdán, mert az pár hónap mulva elbomlik, nem fontos levenni azt. Ha mégis le akarjuk venni a jutazsákot a gyökérzetről, akkor azt a már előre elkészített gödörbe tett növénynél tegyük meg és csak az oldalakról fejtsük le a zsákot, ne kockáztassuk azt, hogy esetleg szétessen a kerek labda. Fenyőféléknél különösen fontos, hogy a földlabda egyben maradjon, mert a gyökérzetet körülvevő földben klf. baktériumok is vannak, amelyek együtt élnek a gyökérzettel. - Tehát a földlabdát úgy, ahogy van (juta)zsákostul tegyük a gödörbe!
A gödörbe helyezett földlabdára - olyan mélységbe tegyük a labdát, hogy annak felső része valamivel alacsonyabban legyen a talajszintnél - húzzuk rá a korábban kitermelt földet, alaposan nyomkodjuk meg és öntözzünk. Pár perc mulva a maradék földet is húzzuk a labdára és közel földtömör állapotig tömöristsük azt. A földlabda körül készítsünk kis tányért, hogy kb. 1-5 liter víz elférjen benne.

4. GYÜMÖLCSFÁK ÜLTETÉSE

Őszi ültetés időpontja szabadgyökerű növényeknél!
szabadgyökerű fenyőcsemeték, cserjék, Gyümölcsfák, Bogyós növények és Díszfák.
Ősszel a lombhullás környékén kezdődik a klf. szabadgyökerű növények kitermelése. Ennek időpontja általában október 10-től kezdődik és 15-20-ig tart.
A kitermelés után kerülnek a növények a lerakatokba, ahol általában október 20-tól kezdődik a szabadgyökerű növények értékesítésének időpontja. Sokan kérdezik, hogy nem késő-e ebben az időben ültetni. A válasz minden esetben a "nem késő", hiszen korábban nem is lehetne megkezdeni.
A szabadgyökerű növények ültetési ideje általában november végéig tart, vagy, ha nem fagyos a talaj, akkor még ennél később is lehetséges.

Talajelőkészítés: Az elültetett gyümölcsfák megeredése és fejlődése a talaj előkészítésétől függ.
A korábban szokásos mély ültetőgödrös telepítés nem vált be, ezért jelenleg a sík művelést részesítik előnyben. Két ásónyom mélységig felássuk a felső talajréteget, majd még egy ásónyomra, ha kemény az atalaj.

** PLEASE DESCRIBE THIS IMAGE **

A sík művelés kezdetén az földet 25 cm mélyen és 40 cm széles sávban kiássuk (a). Majd a kiásott barázdába állva az altalajt (b) ássuk fel 25 cm mélyen és javítjuk a szerkezetét. (A kötött talajhoz homokot, a laza talajhoz agyagos földet adunk.)
A felásott altalaj felületére 5-6 dkg/négyzetméter összetett műtrágyát szórunk és az altalajba keverünk. Ezután felül tovább ásunk és ezt a földet a feljavított altalajra forgatjuk.
Végül gyenge humusz és tápanyag utánpótlással fejezzük be a talaj előkészítését.

Faültetés: A faiskolából hozott fát gyökerével néhány órára vízbe állítjuk. Elötte a sérült gyökereit az egészséges részig visszavágjuk.

Lehetőleg nagyon keveset vágjunk le a gyökerekből

** PLEASE DESCRIBE THIS IMAGE **

gyümölcsfa ültetés

A gyümölcsfa ültetés ideje ősszel lombhullás után, vagy tavasszal a rügyfakadás előtt van.

Az őszi ültetés nem mentesít sem az ültetés utáni, sem pedig a kora tavaszi, a fakadás előtti beöntözés szükségessége alól.
Fagyban, télen ne ültessünk. Főleg tavasszal, ültetés előtt szivassuk meg jól az oltványokat néhány órás teljes vízfürdőben.
Ültetés elött ássunk egy megfelelő nagyságú gödröt és verjünk bele egy karót. A karó tartást biztosít a törzsnek és a tűző naptól is védi azt. A fát függőlegesen a gödörbe helyezzük, közel a karóhoz, majd földdel takarjuk a gyökereket. Ezután óvatosan rázva felemeljük egy kissé a fát, hogy a föld a gyökerek alá kerüljön.
Akkor jó a helyzete, ha a szemzés helye 10-15 cm-rel a föld felett van, körténél és birsnél pedig a talajjal egy szintben.
A gyökerekre újra földet dobunk és óvatosan megtapossuk. Ezután a maradék földet is ráterítjük és az ásó lapjával öntözőtányért készítünk, amibe 10-15 liter vizet öntünk. Végül a fát 8-as kötéssel lazán a karóhoz rögzítjük, úgy hogy a a kötés a fán magasabban legyen mint a karón. így a fa a földdel együtt ülepedhet és a gyökerek alatt nem képződnek üregek.

5. SZŐLŐ ÜLTETÉSE

Az ültetés előtt egy-két órára állítsuk vízbe az Csemegeszőlő olványokat. Csak pár centivel vágjuk vissza a gyökereket, ne jobban és olyan mélyre ültessük a vesszőt, hogy az oltott rész majdnem a föld színtjéig érjen. Ha szerves trágyát is teszünk a gödörbe, azt tegyük jóval mélyebbre és terítsünk fölé földet, hogy ültetéskor ne érintkezhessen a gyökerekkel. Alaposan öntözzük be a töveket, majd tömörítsük a földet. Az első tömörítés után újra öntözzünk bőségesen és újra tömörítsük a talajt.
Ezután kupacoljuk fel a foldet a szárak körül kb. 4-5 rügy magasságig, vagy a vesszők teljes magasságáig teljesen.
Tavasszal bontsuk le a kupacot a tövek körül, majd metszük vissza a szárakat a gyökérnyaktól fölfelé 3 rügyre. Az első évben maximum két szárat hagyjunk meg az oltványon a többit távolítsuk el az oltott rész fölött visszavágva.

6. FAGYAL ÜLTETÉSE

A szabadgyökerű Fagyal ültetése kora tavasszal, vagy késő ősszel van.
A fagyal sövény ültetésekor célszerű, ha egy 30 cm széles és ugyanilyen mély árkot ásunk. A növényeket rövid időre, 30-120 percre áztassuk meg, tegyük vízbe, hogy megszívhassák magukat.
Ezután 25-40 cm közötti tőtávolságra elosztva állítsuk be az árokba a növényeket. A kiásott föld egy részét óvatosan lapátoljuk vissza és igazítsuk a töveket a kívánt magasságba és irányba, hogy egyenesen álljanak, majd kissé tömörítsük a talajt. Ezután következik az első iszapolás, - áztassuk meg alaposan az árkot.
Egy kis idő múlva, amikor már átázott és tömörödött is a föld, ellenőrizzük újra a tövek helyes állását, ha kell igazítsunk rajtuk és a maradék földet szórjuk az árokba. Ezután kell tömöríteni, óvatosan, de határozottan, hogy nem maradjon levegő a gyökerek között. Ha ezzel végeztünk, újra öntözzük meg a sövény vonalát.

Miután az ültetéssel végeztünk a növények ágainak, (azévi hajtásainak) 1/3-ad részét vágjuk vissza.

Vigyázzunk arra, hogy a frissen elültetett fagyal sövényt ne hagyjuk öntözés nélkül továbbra sem.
Hetente egy alkalommal öntözzük meg a friss telepítést, hogy segítsük a gyökérzet megerősödését.

Szerves rágyázás: az ültető gödörbe csak kis mértékben keverjünk szerves trágyát, inkább nem túl vastagon, földdel keverve a felszínre terítsük azt. A csapadék és az öntözővíz segítségével hamarosan a gyökerek közelébe kerül.
Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a szabadgyökerű Gyertyán ültetésére is.

7. SZABADGYÖKERŰ RÓZSA ÜLTETÉS

rózsa ültetése

Az ültetés legmegfelelőbb időszaka októbertől a fagyokig, illetve a fagyok elmúltával áprilisig.
A fiatal rózsákat ősszel termelik ki a földből.
A megvásárolt rózsatövek ágait vágjuk vissza 3-5 szemig, a hosszú gyökereket pedig csak kis mértékben, inkább csak a megtört részeket távolítsuk el. Ültetés előtt a szabadgyökerű rózsákat áztatni kell néhány óráig.
Ültetéskor a nemes rész 2-3 cm-rel legyen a talajszint alatt.
Az ültetés legmegfelelőbb időszaka október végétől a fagyokig tart, illetve a fagyok elmúltával áprilisig.
Az ültetéshez olyan mély és széles gödröt ássunk, hogy a gyökérzet jól elférjen benne, és a szemzés helye 2-3 cm-rel a talajszint alá kerülhessen. A gödröt humusszal kevert kerti földdel töltsük fel.
Ültetés után alaposan locsoljuk be a töveket. Miután a víz felszikkadt, gyengén tömörítsük a földet majd újra iszapoljunk!
Miután ismét felszikkadt a talaj még egyszer tömörítsük a földet alaposabban és ezután 15-20 cm magasan földdel töltsük fel a rózsákat.
Csak akkor kell kitakarni, amikor a rügyek már duzzadnak, - kb. április vége felé. Tavasszal, a rendszeres öntözésről gondoskodni kell. A ültetés első évében megjelenő első bimbókat csípjük vissza, pár levéllel együtt, ez elősegíti a bokrosodást.

8. SZAMÓCA - FÖLDIEPER IGÉNYE ÉS ÜLTETÉSE

A földiper - Szamóca a napos, szellős helyet kedveli.
A félárnyékot laza talajon könyebben elviseli, mint a kötötten, ahol nagy a szürkepenész veszélye.
A talajuntság és a vele járó terméscsökkenés elkerülhető, ha olyan területet választunk, ahol több éve nem volt szamóca.
A területet 8-14 nappal az ültetés elött egy ásónyom mélységig felásunk, és az alsó réteget talajlazítóval porhanyítjuk, mert a szamóca nem csak sekélyen, hanem mélyen is gyökerezik.
Humusz és tápanyagutánpótláshoz humusz- vagy komposztföldet használunk és/vagy NPK trágyát (7:7:7).
Ebből ültetés elött négyzetméterenként 50-60 gr.-ot dolgozunk a felső talajrétegbe.
A szamócát csak gyengén kell trágyázni, és kloridmentes trágyára van szükség.
Elgyomosodott talajon nem elég a gyomok gyökereit eltávolítani, hanem a gyommagvak is el kell pusztítani. A talajmunkákat az ültetés elött 14 nappal meg kell kezdeni.