|
Növények
ültetése, ültetési ideje és módja1. Cserepes, edényes,
konténeres növények ültetéseEgész évben ültethető növények a konténerben,
cserépben, ... edényben lévő és abban nevelt növények:
Ezen növények az egész
vegetációs időszak alatt ültethetők.
Ha meleg és száraz az időjárás, akkor
az öntözésre jobban oda kell figyelnünk. Arra ügyeljünk, hogy a frissen beültetett
növények körül a talaj ne száradjon ki.
A tavaszi ültetési idény a fagyok elmúltával május végéig,
június elejéig terjed, de nyugodtan elültethető bármilyen edényes növény ezen
idő után is.
Az őszi ültetési idény augusztus végétől a fagyokig tart.
Gyökérzet fejlődéseAz edényes növények
még mielőtt bekerülnek a faiskolákba, már majdnem fejlett gyökérzettel rendelkeznek.
Ez azt jelenti, hogy az edényben lévő gyökérzet kifejlődött, vagy már megkezdte
fejlődését a rendelkezésére álló helyen a cserépben.
A klf. termelőktől kiadott
és a faiskolába kerülő edényes növények gyökérzete minden esetben alkalmas a kiültetésre.
A gyökérzet 10-15 fokos talajhőmérséklet felett intenzíven fejlődik, ha megfelelő
számára a nedvesség. A tavaszi idényben és kora ősszel ültetett növények gyökérzete
még abban az évben fejlődésnek indul a kiültetést követően.
Az edényes növények
ültetésekor csak le kell venni az edényt a gyökérzetről és egy kicsit nagyobb
ültetőgödörbe tenni, a földet visszatölteni és kis tányért készíteni az öntözővíznek.
A szerves trágyát, tápanyagot (mértékkel) inkább az ültetőgödör tetejére szórjuk,
mert így nem károsíthatja közvetlenül a gyökérzetet és amúgy is lejut az öntözővízzel,
csapadékkal.
2. Szabadgyökerű növények ültetéseA
szabadgyökerű növényeket kora tavasszal és késő ősszel lehet biztonságosan
elültetni.
Fontos, hogy ne legyen nedvkeringés a növényekben.
Ősszel
a lombhullás környékétől, tavasszal a rügypattanásig lehet ültetni szabadgyökerű
növényeket.
A gyümölcsfáknál általános gyakorlat az őszi kitermelés. A kitermelés
előtt lelevelezik a fákat és csak ezután kezdik a kiszántást. Ez minden gyümölcsfára
igaz, tehát az őszibarack fajtákra is.
A klf. lerakatokban ősszel található
a legnagyobb fajtakínálat, hiszen ekkor érkeznek meg a korábban megrendelt fajták.
A lerakatosok gondosan bevermelik a fákat és ha kell nedvesen tartják a földben
lévő gyökérzetet.
A szabadgyökerű növények (díszcserjék, rózsák) általában
erősebbek a konténerben nevelteknél és áruk is jóval olcsóbb azoknál, viszont
az ültetésnél gondosabban kell eljárni.
Olyan mélyre ültessük a növényeket,
amilyen mélyen az eredeti helyén a talajban volt. Ez a gyökérnyaki részen az elszíneződésből
jól látható.
A szabadgyökerű növények ültetése - figyelni kell arra, hogy
a föld szorosan vegye körül a gyökérzetet. Ezt az ültetés utáni sokszor kettős
iszapolással és az iszapolás utáni tömörítéssel érhetjük el. Fontos, hogy
az ültetőgödörbe tett szerves trágya, tápanyag ne érintkezzen közvetlenül
a gyökérzettel. Ezért javasolják, hogy a földdel összekevert szerves trágyát mélyebbre
tegyék, ahol még nincs gyökérzet, de egy év múlva már ott lehet.
Vigyázni
kell az esetleges műtrágya kiszórásával ! Inkább ne alkalmazzuk. Ha a gyökérzet
körül túl nagy lesz a sótartalom, akkor a gyökerek nem tudják felvenni a vizet,
tehát még nedves talaj esetén is kiszáradhat a növény.
Öntözés ...
A szabadgyökerű növények ültetése után fontos a késöbbi időszakban is a talaj
nedvesen tartása. Amíg a talaj hőmérséklete a 10 fokot eléri, addig a gyökerek
is intenzív fejlődésben vannak. Ilyenkor, főleg, ha száraz az időjárás - gondoskodni
kell a nedvesség pótlására. A késő őszi időszakban nem, de a következő tavasszal
fontos, hogy ne feledkezzünk meg az öntözésről. Tudni kell, hogy a növények többsége
még kihajthat akkor is, ha elhanyagoljuk a rendszeres öntözést, de a hajtásfejlődés
elindulása után érheti a meglepetés a gondalan gazdát.
A műtrágya használatáról
már írtunk, de újra megemlítjük, hogy friss ültetéskor a trágya nem játszik, inkább
a víz. Ha a hajtásfejlődést a tavaszi időszakban műtrágya kiszórásával akarjuk
gyorsítani, akkor a legroszabb megoldást választjuk. Ezerszer inkább öntözzünk
rendszeresen, mint műtrágyát szórnánk a tövek köré. Ez természetesen az ültetés
évében, illetve az ültetés időszakra vonatkozik. Megfelelő töménységben a hosszú
lebomlási idejű műtrágyák alkalmazhatók a késöbbiekben.
3.
Földlabdás növények ültetése
A földlabdás növények gyökérzetét általában jutazsákba
burkolják. A gyökérzetet körülvevő föld általában agyagos, tehát kemény tapintású.
(A termelők csak arra alkalmas, agyagosabb talajon folytatnak nevelést, tehát
szinte biztos, hogy agyagos, kemény tapintású a földlabda.)
Ha a gyökérzetet
műanyagfóliába burkolják és ráadásul tapintásra puha a földlabda, akkor kerüljük
el a vásárlást!
A kiszemelt növénynél vizsgáljuk meg a földlabda és növény
kapcsolatát úgy, hogy óvatosan egy picit megemeljük azt - a gyökérnyaknál, közvetlenül
a földlaba fölött fogjuk meg. Ha nem nyaklik el, akkor nincs hiba, máris vihetjük
tovább a pénztárépület felé.
Ültetéskor nyugodtan hagyjuk a jutazsákot a földlabdán,
mert az pár hónap mulva elbomlik, nem fontos levenni azt. Ha mégis le akarjuk
venni a jutazsákot a gyökérzetről, akkor azt a már előre elkészített gödörbe tett
növénynél tegyük meg és csak az oldalakról fejtsük le a zsákot, ne kockáztassuk
azt, hogy esetleg szétessen a kerek labda. Fenyőféléknél különösen fontos, hogy
a földlabda egyben maradjon, mert a gyökérzetet körülvevő földben klf. baktériumok
is vannak, amelyek együtt élnek a gyökérzettel. - Tehát a földlabdát úgy, ahogy
van (juta)zsákostul tegyük a gödörbe!
A gödörbe helyezett földlabdára -
olyan mélységbe tegyük a labdát, hogy annak felső része valamivel alacsonyabban
legyen a talajszintnél - húzzuk rá a korábban kitermelt földet, alaposan nyomkodjuk
meg és öntözzünk. Pár perc mulva a maradék földet is húzzuk a labdára és közel
földtömör állapotig tömöristsük azt. A földlabda körül készítsünk kis tányért,
hogy kb. 1-5 liter víz elférjen benne.
Olvasson
tovább:
---> BAMBUSZ
FAJTÁK ISMERTETÉSE
---> ÉVELŐ
VIRÁGOK ISMERTETÉSE
Vagy nézzen körül áruházunkban:
--->
BAMBUSZ
VÁSÁRLÁS
---> ÉVELŐ
VIRÁG VÁSÁRLÁS
A kertészet kínálatából
Áfonya Algák Alma Árnyék
Avar Bab Bazaltpor Bazsalikom Biokertészkedés Bukszus vagy puszpáng Burgonya Cukkini
Cseresznye Cserjék Csigák Dézsás növények Diófélék Díszfüvek Dombágyás Drótféreg
Édeskömény Egynyári virágok Erkély Esővíz Évelők Fagyosszentek Fagyvédelem Fák
Fenyér, lápi ágyás Fészekodú Fokhagyma Fűnyírás Fürdőtó Fűszernövények Gombabetegségek
Gyászszúnyog Gyepszőnyeg Gyomnövények Gyümölcs Hagyma Hagymás, gumós növények
Hangyák Hasznos állatok Homok Hónapos retek Járdák, ösvények Kajszi (sárgabarack)
Kakukkfű Kapor Káposztafélék Kártevők Kertészeti textilek, flízek (fátyolfólia,
geotextil) Kerti föld Kerti tó Kerttervezés Kiemelt ágyás Komposzt Körte Köszméte,
egres Kút Lestyán Levéltetvek Levendula Liliombogár Lótücsök Magvetés Majoránna
Málna Mediterrán kertek Medvehagyma Menta Metélőhagyma (snidling) Mulcs Növényház
Öngyógyító kert Öntözés Őszibarack Pajorok Pajzstetvek Paprika Paradicsom Patak
Pázsit Petrezselyem Póréhagyma Rebarbara Ribiszke Ribiszkeköszméte Rozmaring Rózsa
Saláta Sárgarépa Sarkantyúka Sövény Spenót Szamóca Szárazon rakott kőfalak Szaruliszt
Szeder Szilva Szurokfű (oregánó) Takácsatka Talajforgatás (ásás) Tápanyag-utánpótlás
(trágyázás) Tetőkert Tök Uborka Ugróvillások Üvegházi molytetű (liszteske) Vadvirágos
rét Vakond Viaszos pajzstetvek Vincellérbogár Virágcserép Virágföld Virágzó gyep
Zeller Zöld homlokzat Zöldborsó Zöldség Zöldtrágyázás Zsálya Zsázsa
Kerti
tanácsok A-tól Z-ig
<<<
vissza Tanácsok-tippek
Növények ültetése növényültetés
|
|
