Egyéni keresés Áfonya Áfonya értékei Áfonya jellemzői A víz A hőmérséklet A talaj Öntözés Áfonya metszése Szaporítás Abies Cedrus Hamisciprus Leylandciprus Páfrányfenyő Kínai mamutfenyő Oltás Szemzés T-szemzés Chipszemzés A gyep Fűmagvetés ideje és módja Új pázsit létesítése Gyepszőnyeg telepítés Kerti sövények Növények ültetése Gyümölcsfák ültetése Rhododendronok ültetése és ápolása Sziklakert kialakítása Permetezés Gondozás, ápolás ** Ültetés (ültetés ideje, módja) Öntözés Rózsák gondozása Rózsa, rózsafajták Sövénycserjék Clematis és más kúszócserjék Virágos növények Kivifajták és gondozásuk Gyümölcsfák ültetése A metszésről általában Díszcserjék metszése Díszfák metszése Gyümölcsfák metszése Őszibarack metszése Laskagomba csíra faanyagra Shii-take gomba KERTÉSZETI ÁRUHÁZ NÖVÉNYVÁSÁRLÁS ^^^^^ VÁSÁRLÁS^^^^^^ Hírlevél akciókról, újdonságokról - Fel és leiratkozás

Szobanövények ápolása

Kertészeti lexikon címszavak

A B C D E F
G H I J K L
M N O P R
S T U V Z

Metszés - A metszésről általában

Koronaalakító metszés 
A telepítés után következik a koronaalakító metszés. Célunk, hogy a kívánt koronaforma kialakuljon, minél nagyobb legyen a fa termőfelülete, minél erőteljesebb ágak alakuljanak ki, hogy a termést elbírják, valamint a hajtásrendszer minden részét érje a napfény.
Koronaalakító metszés valamennyi gyümölcsfajtánál szükséges.
A koronaalakító metszéssel a beültetett fa gyökérveszteségét igyekszünk öszhangba, egyensúlyba hozni a fa koronájával.
A visszametszett koronavesszők vagy suhángok igen sűrűn hajtanak ki. Ha ezeket nem ritkítjuk meg, a fa koronája túlságosan elsűrűsödik. Az alakító metszésnek törzskialakító és erősítő hatása is van. Az erős törzs képes az ágrendszert megfelelően kifejleszteni és hordani a termést.
A metszés ideje még a nyugalmi időszakban történik, általában kora tavasszal.

Termőre metszés
A koronaalakító metszés után a gyümölcsfák és bokrok túlnyomó részét nem kell többet metszenünk.
A termőre metszés, illetve a fenntartó metszést diónál, gesztenyénél 5-10 évenkéntm almánál, körténél, szilvánál ... 2-3 évenként kell végezni. Az őszibarack termővesszőit évente rendszeresen metszenünk kell.

Koronaritkító metszés
A ritkító metszéssel érhetjük el, hogy a korona ne váljék sűrűvé, mivel a gomba és rovar kártevők ott jól érzik magukat, és ott szaporodnak legjobban. A beárnyékolt részeken a termőrügyek nem tudnak kialakulni és az ágak belső részei felkopaszodnak.
A korona ritkítás időpontja gyümölcsfajonként változó. Az almatermésűeket egész évben metszhetjük, amikor nincs termés a fán, de a legmegfelelőbb a szüret utáni időszak, október, november.
A csonthéjasok (kajszi, cseresznye, meggy, szilva) koronáját a nyár végén, augusztusban, szeptemberben ritkítani, szintén a szüret után. A csonthéjasoknál fontos a sebek beforradása, ami a magasabb hőmérsékleten gyorsabb, és így a mézgásodás nem következik be.

Ifjító metszés
Idősebb fáknál a korona elöregedése és felkopaszodása teszi szükségessé a metszést.
Csak az a fa ifjítható meg, amelynek gyökérzete és törzse, vastag ágai épek, egészségesek. Ha ez nincs így, akkor a legjobb a fát kivágni.
Az ifjítás szükségességét a fa azzal jelzi, hogy sok gyökér vagy tősarjat hoz, és a fa koronája sok vízhajtást nevel.
Az ifjító metszés időpontja almatermésűeknél a lombhullástól a rügypattanásig tart. Ugyanez csonthéjasoknál augusztus második felétől szeptemberig tart.
Idősebb korban feltétlenül szükségessé válik az ifjítás.

<<< vissza Tanácsok-tippek

A metszésről általában
A meggy nyári metszése
Díszcserjék, bokrok metszése, ápolása
Gyümölcsfák metszése februárban
A gyep
Bogyós növények metszése
Sövénycserjék
Évelők 35-90 cm között