Metszés, metszési módok - termőre metszés, koronaalakító metszés, ifjító metszés gyümölcsfák metszése növényápolás

Kertészet - Wiandt Díszfaiskola Bt. - Növényismertetés oldalak virágzó cserjék évelő virágok fenyő fajták bambuszok tavi növények díszfák, kerti tanácsok, fotók növényekről, kertészeti linkek fórumok.
Custom Search
 

Ismertetések, Leírások

 

Online Kertészeti Áruház

Cserjék, bokrok
Díszfák
Évelő növények
Szobanövények
Kerti tanácsok
Rózsák - Fenyők
Fűszernövények
Páfrányok
Gyümölcsfák
Bogyós növények
Vízinövények
Bambuszok
Díszfüvek
Zöldségek
Kertészeti linkek
Tuja videó
Fotók, képek
Arborétumok
Árnyékliliomok
Kertészeti lexikon
Receptek

Cserje vásárlás
Kertészet - Tuja.hu - Kerti tanácsok - Metszés, Metszési módok
Metszés

Metszés, metszési módok, Koronaalakító metszés, Termőre metszés

Koronaalakító metszés

A telepítés után következik a koronaalakító metszés. Célunk, hogy a kívánt koronaforma kialakuljon, minél nagyobb legyen a fa termőfelülete, minél erőteljesebb ágak alakuljanak ki, hogy a termést elbírják, valamint a hajtásrendszer minden részét érje a napfény.

Koronaalakító metszés valamennyi gyümölcsfajtánál szükséges.
A koronaalakító metszéssel a beültetett fa gyökérveszteségét igyekszünk öszhangba, egyensúlyba hozni a fa koronájával.
A visszametszett koronavesszők vagy suhángok igen sűrűn hajtanak ki. Ha ezeket nem ritkítjuk meg, a fa koronája túlságosan elsűrűsödik. Az alakító metszésnek törzskialakító és erősítő hatása is van. Az erős törzs képes az ágrendszert megfelelően kifejleszteni és hordani a termést.
A metszés ideje még a nyugalmi időszakban történik, általában kora tavasszal.

Termőre metszés

A koronaalakító metszés után a gyümölcsfák és bokrok túlnyomó részét nem kell többet metszenünk.
A termőre metszés, illetve a fenntartó metszést diónál, gesztenyénél 5-10 évenkéntm almánál, körténél, szilvánál ... 2-3 évenként kell végezni. Az őszibarack termővesszőit évente rendszeresen metszenünk kell.

Koronaritkító metszés

A ritkító metszéssel érhetjük el, hogy a korona ne váljék sűrűvé, mivel a gomba és rovar kártevők ott jól érzik magukat, és ott szaporodnak legjobban. A beárnyékolt részeken a termőrügyek nem tudnak kialakulni és az ágak belső részei felkopaszodnak.
A korona ritkítás időpontja gyümölcsfajonként változó. Az almatermésűeket egész évben metszhetjük, amikor nincs termés a fán, de a legmegfelelőbb a szüret utáni időszak, október, november.
A csonthéjasok (kajszi, cseresznye, meggy, szilva) koronáját a nyár végén, augusztusban, szeptemberben ritkítani, szintén a szüret után. A csonthéjasoknál fontos a sebek beforradása, ami a magasabb hőmérsékleten gyorsabb, és így a mézgásodás nem következik be.

Ifjító metszés

Idősebb fáknál a korona elöregedése és felkopaszodása teszi szükségessé a metszést.
Csak az a fa ifjítható meg, amelynek gyökérzete és törzse, vastag ágai épek, egészségesek. Ha ez nincs így, akkor a legjobb a fát kivágni.
Az ifjítás szükségességét a fa azzal jelzi, hogy sok gyökér vagy tősarjat hoz, és a fa koronája sok vízhajtást nevel.
Az ifjító metszés időpontja almatermésűeknél a lombhullástól a rügypattanásig tart. Ugyanez csonthéjasoknál augusztus második felétől szeptemberig tart.
Idősebb korban feltétlenül szükségessé válik az ifjítás.



<<< vissza Tanácsok-tippek

Metszés, növényápolás

A metszésről általában
A meggy nyári metszése
Bogyós növények metszése
Díszcserjék, bokrok metszése, ápolása
Díszfák metszése
Gyümölcsfák metszése februárban
Metszéssel alakított kis cseresznyekorona
Őszibarack metszése



Metszés - Metszési módok
Évelő vásárlás Díszfa vásárlás