Hírlevél
akciókról, újdonságokról | | SzemzésA
szemzés általában egyrügyes, tenyészidőszakban elvégzett oltásmód. A vékony hajtású
(vesszőjű) növények (pl. Betula, Fagus, Carpinus) esetében alkalmazzuk a vesszős
szemzést, amikor nem egy rügyet, hanem rövid szártagú, 1-3 rügyes hajtást helyezünk
az alany vágásába.
A termesztésben, ha lehet, a szemzést részesítik előnyben
a többi oltásmóddal szemben, mert:
1. Hosszabb ideig végezhető, mint
a tavaszi oltások.
2. A nemes felhasználása takarékos, hisz egy rügyet
(szemet) használunk egy alanyhoz, oltáshoz viszont többrügyes oltócsapot. A jó
szemző szinte minden szemet fel tud használni. Különösen előnyös ez a körülmény
az új fajták felszaporításakor.
3. A szemzés termelékenyebb, mint az
oltás. Kisebb az élőmunka-felhasználása. Egy jó szemző naponta 1500-3000 szemzést
is el tud végezni, oltáskor viszont ennek csak 10-20%-át.
4. A szemezéshez
nem kell oltóviaszt használni, nem kell nagy erőt kifejteni a metszlap készítésekor.
5.
A szemzés könnyen elsajátítható, az egyes oltásmódokat azonban csak gyakorlott
személlyel tudjuk elvégeztetni (pl. kecskelábékezés, nyerges lapozás).
6.
A legtöbb növény ilyen módon is kitűnően szaporítható, a forradás tökéletes.
A
szemzés akkor sikeres, ha az alany vegetációban van.
A T-szemzéskor az is
igen fontos, hogy az alany a héját a fatestről simán és teljesen feladja.
Ha
a háncsrészt kapargatni kell, hogy leváljon a fatestről, a T-szemzés általában
nem eredményes.
Vannak azonban kivételek (pl. a Crataegus), amelynek még ilyenkor
is sikeres a szemezése.
A szemzés lehet hajtó- és alvószemzés.
A
hajtószemzést a vegetáció első felében, általában az alany első növekedési
szakaszában végezzük.
A rügyfakadáskor készített hajtószemzéshez a szemeket
az ősszel szedett oltóvesszők, a rózsához pedig többnyire a hajtatott rózsáról
szedett szemek szolgáltatják.
Az ekkor végzett szemzések 2-3 hét múlva kihajtanak.
A hajtószemzést általában a rózsa, pótszemzésre a cseresznye, újabban
a Robinia fajták szaporításakor használják (április második fele, május eleje).
Hajtószemzéshez mindig jól fejlett alanyokat használjunk. Rajtuk a szemzés
helye felett szívóhajtásokat hagyjunk, amelyeket csak a szemzés teljes megeredése
után távolítsunk el.
Az alvószemzést a második növekedési szakaszban végezzük,
általában július közepétől szeptember végéig, a különféle alanyok nedvkeringéséhez
igazodva. Az időjárás nagy hatással van az alanyok növekedésére, tehát a szemez-hetőségére
is. Az alanyba helyezett szem néhány hét alatt összeforr az alannyal, de abban
az évben a nemes szem nem hajt ki, csak tavasszal fakad.
A szemzőhajtás
szedése és tárolása
A szemzés sikere nagymértékben függ a szemek minőségétől.
A szemzőhajtásokat és az oltóvesszőket törzsültetvényről vagy kijelölt növényállományról
szedjük. Csak a fajtára jellemző, egészséges növényről, érett hajtásokról szedjünk
szemet.
Szemzőhajtásnak általában a 6-10 mm vastag, fejlett rügyű hajtások
alkalmasak.
A hajtás a szemzésre akkor érett, ha a levelei a fajra, fajtára
jellemző nagyságúak, a szemek jól fejlettek, ami együtt jár a hajtás bizonyos
mértékű megfásodásával. Az ilyen hajtás rugalmas, meghajlítva nem pattan el. A
bél a fajra jellemző színű (már nem zöld).
A rózsán akkor érett a szemzőhajtás,
ha a tüskék könnyen lepattannak róla, közben a héjrész nem szakad fel. Az említett
növény szemzőhajtása lehetőleg virágban végződjék.
A leszedett hajtásokat azonnal
levelezzük le, úgy, hogy a levélnyélből 1 cm-es csonk maradjon.
A hajtás legalján
lévő fejletlen és a csúcsán lévő éretlen szemeket ne használjuk fel szemzésre.
A
szemzőhajtásokat kötegeljük és jeltáblázzuk. A jeltáblán szerepeljen a fajta neve,
származása. A szemzőhajtásokat a szedés helyén az elszállításig nedves ruhával
(pl. jutával) tekerjük be, illetve fóliával takarjuk le, és minél előbb szállítsuk
a tárolás vagy a felhasználás helyére.
A megszedett szemeket nedves zsákkal
takarva 3-15 napig tárolhatjuk 0-5 °C közötti hőmérsékleten. Nem biztos az eredés,
ha a levélnyél már hullik a hajtásról. Ha a szemzőhajtás fonnyadt, néhány órára
állítsuk vízbe, ügyelve, hogy túlságosan ne szívja meg magát. (Ha van tartalékunk,
a fonnyadt szemzőhajtást dobjuk el.) A rózsa szemzőhajtásai jól tárolhatók árnyékos
helyen, 30 cm-re nyirkos földbe ásva.
Szemezéskor a hajtásokat nyirkos rongyba
csavarva visszük magunkkal a sorokban.
Az alany előkészítése
Célszerű az alany alsó részét
tavasztól kezdve folyamatosan megtisztítanunk. Az előtörő hajtásokat dörzsöljük
le.
A gyökémyakat addig tudjuk ledörzsölni, amíg a hajtások fásodni nem kezdenek.
Fásodáskor a hajtás már nem pattan le, hanem kitörik, kiszakad, káros sebeket
okozva a gyökémyaki részen.
Szemzés előtt legalább három héttel a szemzés helyén
15-20 cm hosszan tőből szedjük le az összes tüskét, vesszőt, hajtást, hogy azok
a munkát ne akadályozzák. A metszés során keletkezett nedvkeringési zavarok a
szemzésig megszűnnek.
Szárazság esetén a szemzés előtt 10 nappal öntözzük meg
az alanyokat, hogy elegendő vizet tudjanak felvenni, így héjkéregük nem ragad
le a szemzésig, az életfolyamatok intenzitása növekszik.
A szemzés folyamata
A
szemzést megelőzi az alanyok gyökémyaki részének kibontása (kapával vagy géppel),
valamint előzetes megtisztítása. Ez utóbbira léteznek speciális (kefével vagy
erős légsugárral működő) tisztítógépek is, ennek híján kézi erővel végezzük el
a tisztítást. Az alanyt a szemzés helyén rongydarabbal töröljük tisztára.
T-szemzés
>>>
Chipszemzés >>>
Oltás
>>>
<<<
vissza Tanácsok-tippek
Szemzés |
Kövess minket
virág
mag, vetőmag
Évelő
vásárlás
Sövény
vásárlás
|
