Wiandt Kertészet Wiandt Kertészet

Sárgarépa termesztése sárgarépa fajták betegségek kártevők

sárgarépa
Sárgarépa

Sárgarépa (karotta, murok, murokrépa, csikórépa, Daucus ca- rota L., Umbelliferae).
Őshazája a Földközi-tenger vidéke. Vad alakja, mint gyomnövény, nálunk is gyakori. Egy- v. kétéves növény, erős, mélyrehatoló karógyökérrel. Szára 30-60 cm magas, barázdált. Levelei egy-háromszor szárnyasan szeldeltek. Virágzata összetett ernyő.
Termőhelyétől függően máj.-tól késő őszig virágzik. Az egész országban gyakori száraz réteken, parlagokon, kaszálókon. Szántóföldön főleg lóherésekben, lucernásokban találjuk.

A sárgarépa termesztése 3-4000 évre nyúlik vissza. A görögök és a rómaiak már fogyasztották. Táplálkozási szempontból a benne található A-vitamin (ill. karotin 6 mg) és C- vitamin-tartalma miatt jelentős. Ezenkívül sok cukrot, az ásványi sók közül meszet, foszfort és vasat tartalmaz.
Jelentőségét növeli könnyű eltarthatósága. A konzervgyártásban szintén jelentős.
Az ország minden részén termesztik. Legfontosabb Sárgarépa termesztőhelyek Győr és Makó környékén vannak.
A sárgarépa hidegtűrő növény. Gyökérzete -3, -5 C°-ot hosszabb időn át kibír.
Fejlődéséhez az optimális hőmérséklet 16 C° körül van. A csírázáshoz ós a gyökerek megerősödéséhez sok vizet használ el, de később, száraz viszonyok között is szépen fejlődik. A második évben a dugványok legyökeresedéséhez sok víz kell.

Sárgarépa termesztése

A laza szerkezetű, könnyű talajokat kedveli. Kötött talajon, szárazság idején felülete ráncossá válik, elágazó, ún. lábas gyökérzetet fejleszt. Íze és színe romlik.
A Sárgarépa-t a káposztafélék, paradicsom, paprika, dinnye v. uborka után termesztik. Utána hüvelyesek (bab, borsó) következnek. Kettős termesztésbe jól beilleszthető. Saláta, spenót, zöldfogyasztásra vetett borsó után még kifejlődik. Mák, mustár, borsó közteseként is nagy termést adhat.

A Sárgarépa termesztésre kijelölt területen aratás után azonnal végre kell hajtani a tarlóhántást. Az őszi mélyszántást szept. végén, okt. elején lehetőleg altalaj-túróval végzik, 25-35 cm mélyen.
A szántás iránya az előző szántás irányára merőleges legyen. A szántás után v. fogasolunk, v. simítózunk. A nedvesség megőrzése céljából, tavasszal, mihelyt a talajra rá lehet menni, a szántás irányára ferdén fogasolnak és simítóznak. Vetés előtt a talajt úgy kell előkészíteni, hogy az morzsalékos szerkezetű, légjáratú legyen.
Jó termőerőben levő talajon a Sárgarépa alá közvetlenül istállótrágyát nem adunk. Elegendő a vetés előtt és a tenyészidő folyamán kiszórt műtrágya. Káli-igénye nagy. Tápanyagának nagyobb részét a tenyészidő második felében veszi fel.
Tavasszal, amint lehetséges, azonnal vetjük, mert nagyon soká kel ki.
A ledörzsölt, 24 kg/kh magot, 34-35 cm sortávolságban mintegy 0,5-1 cm mélyen vetjük. Legmegfelelőbbnek mutatkozik a 40 + 20-as ikersoros vetés. Amint kikel és a vetés sora látható, azonnal kapáljuk.

A kapálásokat szükség szerint ismételjük. Fejtrágyázni többször kell. Az első fejtrágyázás 3-4 leveles korban esedékes, majd ezt követően 3-4 hét múlva meg kell ismételni (öntözni nem szokták).
A rövid tenyészidejűek szedése már júniusban megkezdődhet. Kisebb területen kézzel, majd gyökérásóval, üzemi méretekben traktorra szerelt répakiemelő ekével v. répaszedő géppel szedik. A kisebb fajtájú Sárgarépa-t keskenyebb sor- (20-30 cm) távolsággal lehet termeszteni. Arra kell ügyelni, hogy kisebb tenyészterületen is meglegyenek a gépi művelés lehetőségei. Várható termése fajtától és évjárattól függően 100-200 q/kh között változik. Eltartásáról körültekintő vermeléssel kell gondoskodni.
Magtermesztésre csak kifogástalanul fejlett, hibátlan, a termesztett fajta jellegének megfelelő gyökereket lehet használni.

A Sárgarépa vetése után második évben hoz magot. Ősszel, a szedéskor kiválasztott gyökereket 4-6 cm levélcsonkkal gondosan elvermelik és 1-3 C° hőmérsékleten tartják. A tavasszal újból átválogatott gyökereket a fajta nagyságától függően 40 x 20 v. 60 X 30 cm-es kötésben kiültetik, s a répafejeket 4-5 cm vastag földréteggel takarják. Ezt követően az állomány rendszeres gyomirtó kapálása a lényeges.
A sárgásbarna, érett állományt óvatosan aratják, kévében szárítják és géppel csépelik. A várható magtermés: jó 6-8 q/kh, közepes 3-5 q/kh. Több fajta termesztése esetén 500 m-es izolálási távolság szükséges.
Hajtatásra, a rövidebb tenyészidejű karotta csoportba tartozó fajták alkalmasak: Párizsi melegágyi, Duwicki, Gonsenheimi. Vetés után három hónapra szedhető. Hidegágyi hajtatáshoz dec.-től febr.-ig vethető. Melegágyi hajtatás esetén a magvetés ideje dec. végétől febr. végéig tart.

Sárgarépa tartósitása

Feldolgozásra a gyönge Duwicki karottákat használják. Lehetőleg egyenletes méretűeket dolgoznak fel. Gépi tisztítás után előfőzik, majd üvegbe v. dobozba rakva sós lével felöntés után sterilizálják. Vegyes savanyúság készítéséhez, szintén előfőzés után ecetes felöntőlével tartósítják.
Ecetes tartósításra a Nantesi karottát szeletelve szintén fel lehet használni .
Fajtái. Sárgarépa-termesztő tájakon a hosszú tenyészidejű Braunschweigi típusokat termesztik.
A városellátó övezetekben inkább a rövid tenyészidejű fajtákat, az ún. karottákat. A fajtákat tenyészidő, levélnagyság, gyökéralak és nagyság, szín, valamint a termesztési érték szerint csoportosítjuk.
A gyakorlatban rövid, középhosszú ős hosszú tenyészidejű fajtákat különböztetünk meg.

Sárgarépa fajták

Nantesi, Párizsi vásár, - Duwicki, Amsterdami, Guerande, Kerti (Marktgártner) Touchon Aranysárga, - Chantenay, Tompa vörös (- Lange Rote Stumpfe ohne Herz) - Vörös óriás (- Flakker), - Braunschweigi, - St. Valéry, - Sudenburgi.

Fontosabb nemesítési célkitűzések
- a gyökérminőségen kívül - az egyes fajtacsoportoknál a következők:
A hajtatásra szánt fajták tenyészideje legyen rövid (60-80 nap). Gyökere lehet gömbölyded v. ék alakú (Duwicki), tompa véggel, piros v. sötétebb narancssárga színű, lehetőleg nem túl nagy és eltérő színű szívvel. Hozama a rövid tenyészidőhöz viszonyítva legyen megfelelő, a termés átlagos tiszta súlya jó, 70%-on felüli.
A szín - különösen a konzervipari célra termesztendő fajtáknál - legyen kifogástalan piros v. narancspiros, kicsi és a hánccsal egyszínű szívvel.
Fontos, hogy e fajták gyökerei a kissé szárazabb, melegebb nyáron se deformálódjanak, a rost ne legyen durva, a répa íze erős.
Esős nyarakon a répa ne repedjen, mert könnyen romlik és nehezen tisztítható.
A deformálódásra, repedésre hajlamos anyanövényeket v. törzseket tehát a magtermesztés és nemesítés során ki kell selejteznünk.
A nemesítés módszere a répa fejlődési igényéhez, agrotechnikájához és szaporodásbiológiájához alkalmazkodva a következő: Legegyszerűbb a tömegkiválasztás, amikor kiválasztjuk a céljainknak legmegfelelőbb - az ismertetett tulajdonságokkal rendelkező - anyarépákat, ős azokat megfelelő (opt. 23 C° hőmérsékleten) helyen tárolva átteleltetjük.
A kifogástalan minőségű anyarépákat a répamagtermesztésben szokásos módon kiültetjük, biztosítva a legalább 500 m-es térbeli izolációt. Hasonlóképpen fontos, hogy a magtermő táblán v. annak közelében gyomként előforduló vad murkot is a virágzás előtt irtsuk ki, mivel ezzel a S. könnyen kereszteződik.
A szelektált, magtermő anyarépák együttesen begyűjtött magutódjaiból e kiválogatást többször is megismételhetjük, míg a kívánt célt el nem értük.
Ha az egyes magtermő anyarépák magját nem a többivel együttesen, hanem külön-külön gyűjtjük be és vetjük el a következő évben, akkor lényegében egyedkiválogatást végzünk. Az egyedkiválogatás során hasonlóképpen járunk el, mint más kétéves idegenmegporzó növények nemesítésénél ( Családtenyésztés, Családcsoporttenyésztés).
A nemesítési célkitűzések ismeretében, a szaporodásbiológiai sajátosságok figyelembevételével hasonló módon nemesítjük a többi gyökérzöldséget, a - petrezselymet, zellert, pasztinákot, feketegyökeret stb. is.

Betegségek, kártevők


Gombabetegségei: Fehérpenészes rothadás (- Sclerotinia sclerotiorum), a S. fómás rothadása (Phoma rostrupii); állati kártevője: a - Sárgarépa légy.

Növény vásárlás - Webáruház

Go to top of page