Wiandt Kertészet Wiandt Kertészet

Pozsgás növények, Succulensek

Pozsgás növények
Télálló bokorkaktusz virág

A pozsgás növények, succulensek legnagyobb része Amerika száraz sivatagi részeinek lakói, ahol az évi csapadék mindössze 120-160 mm. A pozsgás növények egy része 4000-5000 m magas sziklás hegyvidéken, mások tengerparton, ismét mások a trópusi erdők fáin élnek.

Kérdezhetné valaki, hogy ha a tengerpartról és a trópusi erdőkből származnak - ahol sok a csapadék és a pára -, miért szárazságtűrők?
A tengerparton élőket a dagály sokszor ellepi, de mégis takarékoskodniuk kell a vízzel, mert a tenger sós vizét csak kis mennyiségben vehetik fel, mert a sók erős felhalmozódása pusztulásukat okozza.

Mi a helyzet a trópusi erdőkből származóknál?

A csapadékelosztás itt igen egyenlőtlen, az esős időszakot felváltja a száraz meleg, így a faágak elágazásában összegyűlt humusz gyorsan kiszárad, tehát a felvett vízzel a növénynek itt is takarékoskodnia kell.

Kaktuszok

Egész külsejük mutatja, hogy a szárazságtűrésre és víztárolásra rendezkedtek be. A valódi kaktuszok levelei átalakultak tüskékké, hogy minél kevesebbet párologtassanak. Figyeljük csak meg a tüskéket, vékony hártya veszi körül őket.
Ennek a cigaretta papírnál is vékonyabb hártyának is megvan a jelentősége; a levegő nedvességét mint az itatós veszi fel és juttatja a növénynek.
A szárazságtűrésre jellemző egyes fajok erősen megvastagodott levele, a levél viaszbevonata, a lemezét borító szőrözet, amelyekkel a növény a párolgást a lehető legkisebbre csökkenti.
Nemcsak a levél, de a szár is átalakult, gyakran megvastagodott, a különös alakú szárat levélnek gondoljuk.
Tudjuk már jól, hogy virág csak száron fejlődik, így ez bizonyítja legjobban, hogy nem levéllel, hanem különös alakú szárral állunk szemben a kaktuszoknál. Alakjuk rendkívül változatos, érdekes. Egyik sünre emlékeztet, a másik kavicsnak látszik.
Az apró cserepekben levő növényeket látva, szinte el sem képzeljük, hogy származási helyükön hatalmas oszlopokat vagy áthatolhatatlan bozótot képeznek.
Hazájukban sokat hasznonnövényként nevelnek. Termését gyümölcsként fogyasztják, a levél rostjából kötelet, zsákokat gyártanak, levéből gyantát nyernek, erjesztve erős, bódító szeszes italt készítenek és így tovább.
A kaktuszokkal csak napos lakásokban érdemes foglalkozni.
A szoba száraz levegőjét nagyszerűen tűrik. A fiatal növényeket nyáron is lakásban tartjuk.

Nyáron a kertben - elhelyezés, öntözés

A két-három éves succulens növényeket nyáron a szabadba vihetjük. Megfelel erre a célre az ablakláda is, de még jobb, ha a kertbe süllyesztjük ki őket teljes napra, kivételek ez alól a korhadéklakó Zygocactus, Phyllocactus és Rhipsalis, amelyek ha napra kerülnek, a zöld részek megvörösödnek, lesülnek és szépségükből sokat veszítenek.
Mind a ládában, mint a szabadföldben jó, ha kő törmelék vagy kavics közé süllyesztjük a cserepeket, hogy a víz ne álljon meg alattuk.
Szebbek is maradnak így a növények, mert a csapadék és öntözés következtében a föld, a sár nem csapódik fel. Nyáron aránylag bőven öntözünk. Ősszel a hűvösebb és esős idő beálltával a succulenseket födél alá kell vinni. Télen 8-10 C fokos világos helyiségben érzik jól magukat.
Tehát a rendes szobahőmérsékletnél alacsonyabb hőfokon tartsuk. Igen jól megfelel e célra az ablakok közti rész vagy a fűtetlen szoba. Természetesen figyeljük a hőmérőt, hogy +3, +5 C foknál alacsonyabbra ne szálljon le a hőmérséklet, mert az már a növényre káros.
A nagy melegben a növények kihajtanak, így elvesztik jellegzetes tulajdonságaikat, ez szépségük rovására megy.
Télen nagyon mérsékelten öntözzük, hogy a teljes pihenést biztosítsuk részükre. A talajjal szemben igénytelenek, középkötött kerti földhöz keverjünk mészkőtörmeléket. A cserép aljára helyezzünk vízelvezető réteget! Ez biztosítja a felesleges víz gyors eltávozását. Mindig keményen ültessünk.
A beültetett növény köré a föld színére tegyünk murva törmeléket, ez megóvja a növényeket az öntözésnél felloccsanó sártól. Nagyon lassan fejlődnek, rendszerint csak 2-3 évenként kell átültetnünk. Gyakran előfordul még így is, hogy olyan kicsi a gyökere, hogy ugyanabba a cserépbe ültetjük vissza, csak a földjét cseréljük ki.

Átültetés

Az átültetés ideje a tavasz. Könnyen szaporíthatók otthon. Gyönyörű színpompás, változatos színű és alakú virágjaik megtermékenyülés után sok magot adnak, amelyeket a már ismertetett módon május végén vagy júniusban elvetünk.
A csírázáshoz a pozsgás növények magvainak is sok vízre és 18-20 C fokos melegre van szükségük. Sőt, még az apró tűzdelt növényeket is így tartjuk, de csak a tűzdelés után a második, harmadik napon öntözünk először.
Csak a felnőtt korban tűrik a szárazságot, a hideget és a napot. Gyorsabban látjuk a munkánk eredményét az ivartalan szaporításoknál.

Szaporítás - tőosztás

A bokros, elágazó növényeket az átültetés idején szétoszthatjuk, vagy ilyenkor leválasztjuk a gyökér-, illetve tősarjakat. A gyökeres sarjakat azonnal cserépbe ültetjük, de eltérőleg a többi növénytől, csak 2-3 nap múlva öntözzük be. A gyökér nélküli sarjakat addig ne ültessük földbe, amíg a sebfelület be nem szárad. A növény testén nőtt apró kinövéseket, törzssarjakat bármikor leszedhetjük óvatos csavarással, és azután elültetjük.
Sok növény egyáltalán nem hoz sarjat, vagy csak kevés utódot nevel. Ezeket sarjhozásra kényszerítzhetjük a nagy növény tenyészcsúcsának megsértésével.
Azokat a fajokat, amelyek tőrózsát képeznek a kövirózsához hasonlóak, levéldugványozással is szaporíthatjuk; csak 1-2 nap múlva, ha a seb beszáradt, ültetjük sekélyen, keményen lenyomkodott homokba.

Pozsgás növények szaporítása, oltás, dugványozás

A dugványozásra legalkalmasabb idő a nyár, amikor a hajtások már elég érettek. Különleges, egészen szokatlan alakokat érhetünk el oltással. Különböző, oszlop alakú kaktuszokra gömb vagy taréjos formát olthatunk, nyár folyamán a legerősebb növekedési időszakban. Lássunk munkához az általános részben leírtak szerint.
A pozsgás növényeket két nagy csoportba oszthatjuk: a valódi kaktuszokra és az egyéb pozsgásokra. A valódi kaktuszok kivétel nélkül a Cactaceae-család tagjai.
Az egyéb pozsgás növények különböző családba tartoznak, nem kaktuszok, azonban alakjuk, szárazságtűrésük, víztakarékosságuk, kezelésük azonossága miatt világszerte a kaktuszokkal együtt közös néven succulenseknek, pozsgásoknak nevezik őket.

Fajtanevek
Zygocactus - Schlumbergera - karácsonyi kaktusz
Schlumbergera bridgesii - valódi karácsonyi kaktusz
Schlumbergera truncata - közönséges karácsonyi kaktusz, rák kaktusz
Phyllocactus - Epiphyllum - levél kaktusz, kardlevelű kaktusz
Epiphyllum anguliger - karéjos levél kaktusz
Epiphyllum crenatum - csipkés levél kaktusz
Rhipsalis - vesszőkaktusz, káka kaktusz, fánlakó kaktusz
Rhipsalis baccifera - vékonyágú vessző kaktusz

Növény vásárlás - Webáruház

Go to top of page