Wiandt Kertészet Wiandt Kertészet

Nyírfa - Betula pendula - Fák, Kerti fák - nyírfa leírás

A gyors növekedésű nyírfa fehér kérgével és lecsüngő ágaival igen kedvelt kerti díszfa. Egész Európában elterjedt, hazánkban őshonos. A nemzetség képviselői a hűvös, klímájú vidékek pionír fái. A nyírfa törzse többnyire fehér vagy sárgásbarna, az idős ágak alsó részén fekete, repedezett. Levelek szórt állásúak. Egylaki virágai nem díszítők, a porzós barkában, a termős füzérben csoportosulnak.
A nyírfa termése érés után szétesik, a lapos makkocskák szárnyasak. Ha elég nedvességet és fényt kapnak, a talaj iránt nem igényesek, és a légszennyezéet is elég jól tűrik.

Közönséges nyírfa - Betula pendula

A Közönséges nyírfa gyors növekedésű 15 méterre növő idősebb korban fehér törzsűkerti fa, díszfa.
Mutatós fehér kérge, lecsüngő vesszői, üde zöld levélzete és a már ősszel megjelenő barkavirágzata fokozzák díszítő értékét. Háromszög vagy rombusz alakú levelei ősszel sárgára színeződnek.
A nyírfa rendkívül jól alkalmazkodó fa, szépen fejlődik a nedves, nyírkos és a száraz talajokon egyaránt. Hazája Eurázsia. Fényigényes, a talaj vagy klíma iránt viszont nincsenek különösebb igényei. Normál viszonyokat kíván, kisebb szárazságot még elvisel.
Fehér kérgével. kecses habitusával északias hangulatú, karakteres dísze a kertnek. Sárgászöld barkái tavasszal jelennek meg. Tojásdad, élénkzöld levelei ősszel sárgára színeződnek.
A nyírfa a meszes talajokat is jól tűri.

Nyírfa vásárlás

Virágzás április-május. díszfák vásárlása

Nyírfa télen - fotó

Nyírfa Érdekességek

Leveleinek baktérium ölő, vizelethajtó drogja, reumás fájdalmak, vese- és epekövekkezelésére, a vér koleszterinszintjének csökkentésére alkalmas.
Nedvéből szirup, bor és ecet készül.

Betula pendula - Nyírfa
Nyírfa - Betula penduls kérge fotó

Nyírfa
Nyírfa fotó

Vörös levelű nyírfa levél
Vörös levelű nyírfa levele - Betula pendula purpurea

Szőrös nyír - Betula pubescens

A Szőrös nyírfa a közönséges nyírfához hasonló megjelenésű, de valamivel felállóbb ágrendszerű kerti fa, díszfa, ágainak vége nem bókol. A fiatal hajtások és a levelek szőrősek.
Hazája: Közép-Európától Szibériáig. Magyarországon elsősorban a Nyugat-Dunántúlon és a Nyírségben nyírkos, lápos területeken fordul elő. Fásításra ritkán alkalmazzák

Nyírfa szaporítása:

Az alapfajokat legjobb nyár közepén vetni, mihelyt a magvak viaszérésben vannak, így még abban az éveben kikelnek. A fajtákat hagyományosan, alvószemzéssel vagy tél végi, üvegházi oltással szaporítjuk.

Nyírfa - Pallas lexikon

Nyírfa vagy nyír (növ., Betula L.), a barkások rendjébe, a nyírfélék családjába tartozó egylaki fa vagy cserje. Kérge többnyire mint papiros vékonyságu szál könnyen lefejthető vagy magától is lehámlik, vén korában mindig hasadozott. Levele ferde négyszögletü vagy szivforma, fogas vagy fürészelt. Himes, valamint termő virága is barkás.
A himes barka nyáron keletkezik, télen át a lombtalan fán csüng; a termő barka tavasszal lombfakadáskor jelenik meg. Apró szemtermése zászlós.

A nyírfa Fajai kiváltképen a hideg vidéken teremnek. Első csoportja a cukor-Nyírfa (Carpinifoliae), gyertyánfa féle levelekkel. Ide tartozik az Észak-amerikai Betula lenta L. (Betula carpinifolia Ehrb.), kérge fűszeres édes ízü, belőle épp úgy mint a cukorjuhar fáéból, cukrot gyártanak.
Szép rózsaszinü fáját (mountain-mahagony vagy black birch) feldolgozzák. A Betula utilis Don. a Himálaja Északi részén terem, papirost gyártanak belőle.

Második csoportja a négyszögletes levelüek, a hazai fajokkal. Ilyen a Betula papyracea Ait., szép, gyorsan növő, egész 25 cm. magas fa, kérge fehér. Észak-Amerikában, Szibéria Keleti részén és Japán Északi részén terem.
Kérgét 3-5,5 m. hosszú és csaknem 1 m. széles lemezekre lehet lehámozni, s ebből tartós és nagyon könnyü sajkát cisnálni, mely egyik viztől a másikhoz könnyen szállítható. Ilyen sajka 4 személy részére 20-25 kg.-ot nyom.
Az ingovány-Nyírfa (Betula pubescens Ehrg.) kis fa vagy cserje. Fiatal hajtása és levele mindig puhaszőrü. Emez tojásdad, gyakran sziv forma, szabálytalanul fürészelt, a visszája a szőrzetét őszig megtartja. Hegyi, valamint sík lápon hazánkban is nő, fája, mint a következőé, hasznavehető.
Az északi vagy fehér nyírfa, a Betula alba L. (B. verrucosa Ehrh.) egész 18 m. magasra nő. A fiatal ága meg a levélnyél majd mindig szőrös. Ága fekete-szürke, kérge mint vékony szalag feslik le, levele egyszerüen, de szabálytalanul fürészelt, fiatalon, mintha firnisszel lenne belakkozva.
Európa Északi részén s Ázsiában ritkás erdőt alkot - nyíres, nyírves, nyírség, levelének fakadásakor jó illatu, azért Betula odoratának Bechtst. is nevezik. Fajtája a Betula pendula Roth (szomorú Nyírfa, l. vagy csüngő nyírfa egész kopasz, levele ferde négyszögletü vagy deltaforma, kétszer fürészelt. Koronája megnyult tojásdad, vesszeje vékony és hosszant lecsüng, s mivel a levele sz előbbinél kisebb, koronája lazább, átlátszó. Közép-Európában hazánkban, Keleten és Szibériában a nyírest alkotja.
A hazai nyírfák közül a Betula Carpatica Kit. nevezetes.

Harmadik csoport a törpe Nyírfák
Apró cserjék kerekded vagy tojásdad levelekkel. Ilyen a törpe nyírfa (Betula nana L.) csaknem a földön kúszik, legfeljebb 6 cm., alig újjnyi vastagságu.
Hegyi lápon terem. Finom gyökérzetéből a lapp négy szép takarót készít.

íp>A nyírfa fiatal korában gyorsan nő, 140 esztendeig is elél, 25-30 méternyire is megnő, de az átmérője ritkábban lesz 4 dm.
Az erdei fák közt a nyírfának van legkisebb gyökérterjedelme. Legjobban szereti a friss, nem nagyon kötött anyagot, meg a nedves, televényes homokot.
A nyírfa száraz vagy nedves talajon eltörpül. Sarki határa a fenyőével csaknem összeesik. Fejlődése megindulására nagyon kevés verőfényt kiván, lombja 6° R. napi melegben fejlődésnek indul, őszkor akkor hull le, midőn ezt a meleget már nem élvezheti.
Kevés ellensége vagy pusztítója van, ritkán beteges, néha a Liparis monacha L. nevü lepke hernyója koppasztja le.

Noha a nyírfa nálunk nem nagy figyelemben részesül, mégis elegendő haszna van. Fiatal fája fehér, a vén pirosas; finom tükörrostja van, középkeménységü, nagyon szívós, jól hasad, de a szabadon hamar rothad s a férge is nagyon bántja. Inkább a bodnár dolgozza fel, mint az asztalos. Lesz belőle létra, keréktalp, kerékfog, rúd, házi eszköz: faedény, teknő, kerti butor, facipő, nyírpohár, kanál, abroncs, házs stb.
A görcsös fából szép butor, csomorjából, melyet svéd liliomfának is neveznek, apróbb eszköz, pipafej, szelence, vesszejéből virgács és igen jó seprő, koromját könyvnyomatos s rézmetszetes munkák előállításánál, valamint a festők is használják.
A nyírfa lombja jó takarmány, timsóval zöld, kértával pedig sárga festék lesz belőle. Rügye a fajdmadárnak kedves étele, a finn nép teát főz belőle. Tavaszkor megfúrt rörzséből nyírtvíz folyik. Kérgében sok a csersav meg a gyánta.
Mint tüzelőfa a keményfák egyike, tisztán ég, jól melegít és szintúgy mint a szenének állandó jó parazsa van. Szárazon a kérgéből meg a gyökeréből nyírkátrányt, nyírkámfort és nyírolajat (betulin, litván balzsam, oleum betulinu vagy rusci) desztillálnak, mellyel a bagariabőrt dolgozzák vagy rumesszenciát, illatszert stb. csinálnak belőle, sőt orvosilag is használatos. A bagariabőrnek sajátságos szaga a nyírolajtól van.

A nyírfa fajait gyakran parkba vagy kertbe ültetik (Betula nigra L., Betula rubra Mchx a. m. fekete v. piros nyírfa;... Betula lutea Mchx, Betula ulmifolia Lieb. et Zucc. japláni és mandsurvidéki).
A hazaiak közül kiváltképen a szomorú meg a vérszinü nyírfa Betula alba var. purpurea sötétpiros leveleivel tünik ki.

Díszfa vásárlás - Webáruház

Go to top of page