Kréta (Kriti, Kirid, Kandia), az Égei-tengert Délről határoló
hosszúkás sziget a Földközi-tengerben az É. sz. 34°55' és 35°40' között. Hossza
260, szélessége 12-55 km. Területe 8580 km2.
A szigeten NyK-i irányban
hegyek vonulnak át, amelyek három, alacsonyabb hegyhátakkal összekötött hegytömeget
alkotnak. Nyugaton vannak a Fehér-hegyek (Leuke, mint a régi, és Aszprovuna mint
a modern görögök hivják), vagy másképen Szfakiottiki, középen az Ida, ma Psziloritisz
és Keleten a Lasszithi-hegyek, a régiek Dikteje. Az Idát (2456 m.) tekintették
mindig Kréta legtekintélyesebb hegységének és valóban, az a legterjedelmesebb,
de magasságra nézve az Aszprovuna (2469 m.) felülmúlja. Krétát csak kisebb, nyáron
ki-kiszáradó patakok öntözik.
Az éghajlat szelid és az eső is gyakoribb
mint Görögországban; a föld pedig a völgyekben igen termékeny. Legértékesebb termékek
az olaj, amelyből igen sok szappant készítenek és ezzel a Levante egy részét el
is látják, továbbá a szőllő, a méz és csekélyebb mértékben a gabona. Az állattenyésztés
ágai között csaka juhtenyésztés jelentékeny. Sok kezet foglalkoztat még a szivacshalászat.
A kivitel főcikkei: olaj, szappan, bor és az u. n. szfakia-sajt; a bevitelé
az iparcikkek és gyarmatárukon kivül a gabona és pamut.
A lakosság számát
294 000-re becsülik, holott a velenceiek uralma idejében egy millióra rúgott.
A lakosok közül 184 000 keresztény, 93 000 mohammedánus és 3200 izraelita. A keresztények
nagyobbára görög eredetüek; nemzeti jellemüket leginkább megőrizték a róluk elnevezett
hegységben lakó szfakioták. Kréta török uralom alatt áll és Kirid néven külön
vilajetet alkot, amely a következő 5 szandsákságra van fölosztva: Kanea, Kandia,
Retimo, Szfakia és Laszithi. A főváros Kandia vagy Megalokasztron, a régi
Herakleion helyén a tenger mellett egy földnyelven épült, a kormányzónak és egy
görög érseknek székhelye, 12 000 lakossal, a velenceiek uralma korából eredő erődítvényekkel.
Egyéb jelentékenyebb helyek még Retimo, az ókori Rhytymna (9000 lak.), Kanea,
az antik Kydonia helyén (12 000 lak.) és a Déli parton Hierapetra az ókori Hyerapytna
helyén 2000 lak.
Kréta legrégibb lakói valószinüleg kariai törzsből
valók voltak. Kr. e. a II. században a feniciaiak több kereskedelmi telepet alapítottak
rajta, és a sziget, a hagyomány szerint Minosz királlyal az élén a Földközi-tengerben
a tengeri uralmat gyakorolta. Görögök is korán kezdtek Kréta-ba bevándorolni;
legtömegesebben telepedtek le a dórok, akik azután a spártaiakhoz hasonló intézményeket
honosítottak meg rajta, de egységes országgá Krétát nem tették. A Mithridates
elleni és a kalózháboruban Kréta lakói is részt vettek, amiért azután a rómaiak
a szigetet Quintus Caecilius Metellus vezérlete alatt Kr. e. 68-67. meghódították.
A római birodalom kettéosztásakor Kréta a római birodalomhoz került. Az iszlám
elterjedésekor a szaracenek gyakran föl-fölkeresték rablásaikkal és 823. el is
foglalták, de 961. ismét elvesztették. 1204. Kréta, amelyet ezentúl leginkább
Kandiának hivtak, Montferrati Bonifacius birtokába került, aki későbben Velencének
engedte át. A velencei uralom alatt élte Kréta virágzása korát. A törökök
gyakrabban tettek kisérletet a sziget elfoglalására. 1645. végre sikerült birtokukba
venniük Kaneát és Retimot, 1669. pedig Kandiát és utána az egész szigetet.
Az
uralkodó törökök és a régi lakosság közt a súrlódás csaknem folytonos volt és
a szfakioták a maguk hegyei közt meglehetősen megőrizték függetlenségüket is.
A görög szabadságharc kitörésekor a Kréta-iak is föllázadtak, de Mehemed
Alinak, Egyiptom alkirályának csapatai a lázadást elfojtották. 1824-40. az
egyiptomi alkirály uralkodott rajta, de ekkor kénytelen volt azt a szultánnak
ismét visszaadni. A nyugalom azonban a szigeten mindig csak rövid tartamú volt.
1858. a terhes adók miatt tört ki a lázadás, amelyet Ahmed pasa igéretei csillapítottak
le. Mivel azonban az igért reformokat nem léptették életbe és a török hatóságok
visszaélései sem szüntek meg, 1866 augusztus havában újabb fölkelés tört ki és
bár Musztafa Naili a fölkelőktől Arkadion megerősített kolostort el is foglalta,
a hegyek közt a török uralmat helyreállítani nem tudta, sőt 1867. a fölkelők kerekedtek
felül és gyülésük febr. 13. I. György gögör király nevében ideiglenes kormányt
állított föl. Ekkor at örök szultán Omar pasát küldötte K. ellen, de az új
török vezér, kisebb győzelmei dacára sem tudta a rendet helyreállítani, mert a
fölkelőket a görögök alattomban támogatták. Végre a török kormány 1868 dec. 10.
Görögországba a támogatás megszüntetése végett ultimatumot küldött és mivel ennek
sem volt meg a kellő hatása, Hobart pasa megkezdte Görögország ellen a támadást.
Erre a nagyhatalmak párisi kongresszusa rákényszerítette Görögországot, hogy a
Kréta-i fölkelők támogatásával fölhagyjon és a sziget török tartomány maradt;
de mint külön közigazgatási kerület némi önkormányzatot nyert. Ennek dacára történtek
újabb fölkelési kisérletek 1887. és 1889. is.
Kréta útikönyv
Szerző:
HANNA, NICK Kiadó: Booklands 2000 Kft. Praktikus, ismeretterjesztő és jól
áttekinthető a színes Kréta útikalauz, amely kiemeli a jelentősebb területeket,
bemutatja fő látványosságaikat és megbízható javaslatokat nyújt a kirándulások,
a szállás, az étkezés, a bevásárlás és a pihenés helyszíneinek legjobb kiválasztásához. Méret
(mm): 129 x 180 x 10 Oldalszám: 128 Megjelenés: 2008.
Kréta
Szerző:
Zaptcioglu, Dilek Kiadó: CORVINA KIADÓ A kisméretű, zsebkönyv formátumú,
színes fotókkal teli kötet a legfontosabb információkat közli a magyar turistának
Krétáról. Fontos látnivalók, éttermek, szórakozóhelyek, múzeumok, legjelentősebb
célpontok térképpel, képkockákkal. Általános tudnivalók, vásárlás, közlekedés,
helyi események, programok, nyitvatartási szokások, szálláshelyek stb. A praktikus
kiadvány remek útitárs annak, aki szeretné megismerni a nagyváros legkiemelkedőbb
nevezetességeit. Méret (mm): 109 x 190 x 10 Oldalszám: 144 Megjelenés:
2008.
Kréta
Szerző:
Wong, Francois Kiadó: GEOGRAPHIA KIADÓ Mindentudó zsebkönyvünk bizonyosan
nem engedi elveszni Krétán! Amíg egyik városrészből a másikba sétál, e kis
kötet lapjain kikeresheti, megismerheti a legfőbb látnivalókat, és további másfélszáz
érdekes, hasznos helyszín - szállodák, éttermek, színházak, üzletek és piacok
- hollétéről, főbb ismérveiről is értesülhet. Tudnivalók, térképek és tanácsok
egyetlen könyvecskében. Méret (mm): 126 x 176 x 10 Oldalszám: 18 Megjelenés:
2009.
