| |
Kréta
útikönyv
Szerző:
HANNA, NICK
Kiadó: Booklands 2000 Kft.
Praktikus, ismeretterjesztő és jól
áttekinthető a színes Kréta útikalauz, amely kiemeli a jelentősebb területeket,
bemutatja fő látványosságaikat és megbízható javaslatokat nyújt a kirándulások,
a szállás, az étkezés, a bevásárlás és a pihenés helyszíneinek legjobb kiválasztásához.
Méret
(mm): 129 x 180 x 10
Oldalszám: 128
Megjelenés: 2008.
Kréta
Szerző:
Zaptcioglu, Dilek
Kiadó: CORVINA KIADÓ
A kisméretű, zsebkönyv formátumú,
színes fotókkal teli kötet a legfontosabb információkat közli a magyar turistának
Krétáról. Fontos látnivalók, éttermek, szórakozóhelyek, múzeumok, legjelentősebb
célpontok térképpel, képkockákkal. Általános tudnivalók, vásárlás, közlekedés,
helyi események, programok, nyitvatartási szokások, szálláshelyek stb. A praktikus
kiadvány remek útitárs annak, aki szeretné megismerni a nagyváros legkiemelkedőbb
nevezetességeit.
Méret (mm): 109 x 190 x 10
Oldalszám: 144
Megjelenés:
2008.
Kréta
Szerző:
Wong, Francois
Kiadó: GEOGRAPHIA KIADÓ
Mindentudó zsebkönyvünk bizonyosan
nem engedi elveszni Krétán!
Amíg egyik városrészből a másikba sétál, e kis
kötet lapjain kikeresheti, megismerheti a legfőbb látnivalókat, és további másfélszáz
érdekes, hasznos helyszín - szállodák, éttermek, színházak, üzletek és piacok
- hollétéről, főbb ismérveiről is értesülhet. Tudnivalók, térképek és tanácsok
egyetlen könyvecskében.
Méret (mm): 126 x 176 x 10
Oldalszám: 18
Megjelenés:
2009.
Kréta - Pallas lexikonKréta (Kriti,
Kirid, Kandia), az Égei-tengert Délről határoló hosszúkás sziget a Földközi-tengerben
az É. sz. 34°55' és 35°40' között. Hossza 260, szélessége 12-55 km.
Területe
8580 km2.
A szigeten NyK-i irányban hegyek vonulnak át, amelyek három,
alacsonyabb hegyhátakkal összekötött hegytömeget alkotnak. Nyugaton vannak a Fehér-hegyek
(Leuke, mint a régi, és Aszprovuna mint a modern görögök hivják), vagy másképen
Szfakiottiki, középen az Ida, ma Psziloritisz és Keleten a Lasszithi-hegyek, a
régiek Dikteje. Az Idát (2456 m.) tekintették mindig Kréta legtekintélyesebb hegységének
és valóban, az a legterjedelmesebb, de magasságra nézve az Aszprovuna (2469 m.)
felülmúlja. Krétát csak kisebb, nyáron ki-kiszáradó patakok öntözik.
Az
éghajlat szelid és az eső is gyakoribb mint Görögországban; a föld pedig a völgyekben
igen termékeny. Legértékesebb termékek az olaj, amelyből igen sok szappant készítenek
és ezzel a Levante egy részét el is látják, továbbá a szőllő, a méz és csekélyebb
mértékben a gabona. Az állattenyésztés ágai között csaka juhtenyésztés jelentékeny.
Sok kezet foglalkoztat még a szivacshalászat.
A kivitel főcikkei: olaj, szappan,
bor és az u. n. szfakia-sajt; a bevitelé az iparcikkek és gyarmatárukon kivül
a gabona és pamut.
A lakosság számát 294 000-re becsülik, holott a velenceiek
uralma idejében egy millióra rúgott. A lakosok közül 184 000 keresztény, 93 000
mohammedánus és 3200 izraelita. A keresztények nagyobbára görög eredetüek; nemzeti
jellemüket leginkább megőrizték a róluk elnevezett hegységben lakó szfakioták.
Kréta török uralom alatt áll és Kirid néven külön vilajetet alkot, amely a
következő 5 szandsákságra van fölosztva: Kanea, Kandia, Retimo, Szfakia és Laszithi.
A főváros Kandia vagy Megalokasztron, a régi Herakleion helyén a tenger mellett
egy földnyelven épült, a kormányzónak és egy görög érseknek székhelye, 12 000
lakossal, a velenceiek uralma korából eredő erődítvényekkel. Egyéb jelentékenyebb
helyek még Retimo, az ókori Rhytymna (9000 lak.), Kanea, az antik Kydonia helyén
(12 000 lak.) és a Déli parton Hierapetra az ókori Hyerapytna helyén 2000 lak.
Kréta
legrégibb lakói valószinüleg kariai törzsből valók voltak. Kr. e. a II. században
a feniciaiak több kereskedelmi telepet alapítottak rajta, és a sziget, a hagyomány
szerint Minosz királlyal az élén a Földközi-tengerben a tengeri uralmat gyakorolta.
Görögök is korán kezdtek Kréta-ba bevándorolni; legtömegesebben telepedtek
le a dórok, akik azután a spártaiakhoz hasonló intézményeket honosítottak meg
rajta, de egységes országgá Krétát nem tették.
A Mithridates elleni és a kalózháboruban
Kréta lakói is részt vettek, amiért azután a rómaiak a szigetet Quintus Caecilius
Metellus vezérlete alatt Kr. e. 68-67. meghódították.
A római birodalom kettéosztásakor
Kréta a római birodalomhoz került. Az iszlám elterjedésekor a szaracenek gyakran
föl-fölkeresték rablásaikkal és 823. el is foglalták, de 961. ismét elvesztették.
1204. Kréta, amelyet ezentúl leginkább Kandiának hivtak, Montferrati Bonifacius
birtokába került, aki későbben Velencének engedte át. A velencei uralom alatt
élte Kréta virágzása korát.
A törökök gyakrabban tettek kisérletet a sziget
elfoglalására. 1645. végre sikerült birtokukba venniük Kaneát és Retimot, 1669.
pedig Kandiát és utána az egész szigetet.
Az uralkodó törökök és a régi
lakosság közt a súrlódás csaknem folytonos volt és a szfakioták a maguk hegyei
közt meglehetősen megőrizték függetlenségüket is.
A görög szabadságharc
kitörésekor a Kréta-iak is föllázadtak, de Mehemed Alinak, Egyiptom alkirályának
csapatai a lázadást elfojtották.
1824-40. az egyiptomi alkirály uralkodott
rajta, de ekkor kénytelen volt azt a szultánnak ismét visszaadni. A nyugalom azonban
a szigeten mindig csak rövid tartamú volt.
1858. a terhes adók miatt tört
ki a lázadás, amelyet Ahmed pasa igéretei csillapítottak le.
Mivel azonban
az igért reformokat nem léptették életbe és a török hatóságok visszaélései sem
szüntek meg, 1866 augusztus havában újabb fölkelés tört ki és bár Musztafa Naili
a fölkelőktől Arkadion megerősített kolostort el is foglalta, a hegyek közt a
török uralmat helyreállítani nem tudta, sőt 1867. a fölkelők kerekedtek felül
és gyülésük febr. 13. I. György gögör király nevében ideiglenes kormányt állított
föl.
Ekkor at örök szultán Omar pasát küldötte K. ellen, de az új török vezér,
kisebb győzelmei dacára sem tudta a rendet helyreállítani, mert a fölkelőket a
görögök alattomban támogatták. Végre a török kormány 1868 dec. 10. Görögországba
a támogatás megszüntetése végett ultimatumot küldött és mivel ennek sem volt meg
a kellő hatása, Hobart pasa megkezdte Görögország ellen a támadást. Erre a nagyhatalmak
párisi kongresszusa rákényszerítette Görögországot, hogy a Kréta-i fölkelők támogatásával
fölhagyjon és a sziget török tartomány maradt; de mint külön közigazgatási kerület
némi önkormányzatot nyert. Ennek dacára történtek újabb fölkelési kisérletek 1887.
és 1889. is.
Tenger
hőmérséklet Görögország
|
Évelő
vásárlás
|
