Saláta
gyökértetű Saláta levéltetű Salátamoly Salétromsav Salvia
Zsálya Sambucus - Bodza Sarlófű Savanyú
talajok meszezése Sárga
cserebogár Sárgarigó Sáskák Sejt Seregély Sétány Sirály Solanum
- Csucsor, ebszőlő Sólyom, Sólyomfélék Somkóró Somlói
borvidék Sonkoly Soproni
borvidék sortávolság Sóska Sós
talajok Sótűrés Sövény Springcrest
őszibarack Stachys - tisztesfű Staphylea
hólyagfa Statice - sóvirág Statikus
kompozíció Sudaras korona sudár Suháng Suncrest
őszibarack Sündisznó Sütőtök Szállítónyalábok
- edénynyalábok Szállítósejtek Szállítószövet-rendszer Szalmabor Szamárbogáncs Szamóca
atka Szamóca bimbólikasztó Szamóca
eszelény Szamóca fonálféreg Szaporítás Szaporító
sejtek Szarvasgomba Száradás Szárazságtűrés Száraz
talaj Szárféreg Szárított
szőlő Származástan Százlábúak Szegfűbors Szegfűszeg Szelekció Szemzés Szemzőhajtás Szennalevél Szentjánoskenyér
fa Szerbtövis Szerecsendió Szerv Szerves
trágyák Szerzett tulajdonságok szél Szikesedés Szikes
talaj Szikjavítás Sziklakert Sziklanövények Sziklevél Sziliciumdioxid Szilvadarazsak Szilvamoly Szilva
pajzstetű Szimmetria Szín
öröklődés Szipókás rovarok Szisztemikus
szerek Szitakötők Szivárvány Szobanövények Szoliter Szöcske szőlő Szőlő
bogyó Szőlő gutaütése Szőlő
gyökértetű Szőlőilonca Szőlőlevél Szőlő
rügy Szőlő virág Szövőlepke Szú
bogarak Szukcesszió növénytársulás Szűznemzés
|
Savanyú talajok meszezéseA kilúgozásnak
kedvező éghajlati, domborzati viszonyok között a feltalaj szénsavasmésztartalma
csökken. Elfogyásával a kicserélő komplexusban lévő Ca-ra kerül sor, amelynek
helyére Hidrogén-ionok kerülnek. Ennek következtében a talaj erősen tömődötté,
levegőtlenné és nehezen munkálhatóvá válik, vízáteresztő képessége leromlik és
a hasznos talajbaktériumok tevékenysége (nitrifikáció, N-kötés) lanyhul.
A
kilúgozás folytán a talaj kémhatása lecsökken: savanyú talaj keletkezik.
Ha a H-ionok belépése nagyobb mérvű, számottevő kicserélődési savanyúság észlelhető,
ami már jó néhány gazdasági növényünk eredményes termesztését megakadályozza.
Az ilyen talajok feltétlenül javításra szorulnak, ennek leglátványosabb módja
a meszezés. Az alkalmazott mészanyagok hatására az adszorpciós komplexus Hidrogénje
helyét Ca foglalja el s így a talaj ismét kedvező kémhatásúvá, jó szerkezetűvé,
vízáteresztővé válik, termőképessége megjavul, sőt a mészhiányos növények eredményes
termesztése is lehetővé válik.
A javításhoz szükséges meszező anyag
mennyiségét részletes talajfelvételek és a vett minták laboratóriumi vizsgálata
alapján állapítják meg. A talaj savanyúságától és kötöttségétől függően átlag
30-80 q/kh szénsavas mészre van szükség. A mészszükséglet a talaj ún. hidrolitos
savanyúságától, ill. kicserélődési savanyúságából számítjuk ki. Az alkalmazandó
meszező anyag mennyiségét természetesen annak szénsavmész tartalmára figyelemmel
számítjuk ki. Ha a meszezéshez nem szénsavas meszet, hanem égetett meszet
vagy oltott meszet használunk, akkor a táblázat alapján kapott szénsavas meszet
égetett, ill. oltott mészre kell átszámítani (-Talajjavítás).
A meszezés hatékonyságát a mész egyenletes elosztása és talajba keverése biztosítja.
A talajba munkálás legjobb eszköze a tárcsa, amellyel többször hossz-keresztirányba
járva, 15-18 cm mélyen, egyenletesen dolgozzuk be a meszet. A tárcsázás talajba
keverő hatását fokozza az utánna akasztott nehéz fogas munkája. Meszezés után
elengedhetetlen a kiadós istállótrágyázás. A trágya bomlásánál keletkező széndioxid
elősegíti a mész feloldását és így növeli hatékonyságát.
Kertészeti
lexikon >>
<<< Kertészeti lexikon címszavak
- S Savanyú talajok meszezése |
|