Savanyú talajok javítása talajjavítás

Egyéni keresés

Saláta gyökértetű
Saláta levéltetű
Salátamoly
Salétromsav
Salvia Zsálya
Sambucus - Bodza
Sarlófű
Savanyú talajok meszezése
Sárga cserebogár
Sárgarigó
Sáskák
Sejt
Seregély
Sétány
Sirály
Solanum - Csucsor, ebszőlő
Sólyom, Sólyomfélék
Somkóró
Somlói borvidék
Sonkoly
Soproni borvidék
sortávolság
Sóska
Sós talajok
Sótűrés
Sövény
Springcrest őszibarack
Stachys - tisztesfű
Staphylea hólyagfa
Statice - sóvirág
Statikus kompozíció
Sudaras korona sudár
Suháng
Suncrest őszibarack
Sündisznó
Sütőtök
Szállítónyalábok - edénynyalábok
Szállítósejtek
Szállítószövet-rendszer
Szalmabor
Szamárbogáncs
Szamóca atka
Szamóca bimbólikasztó
Szamóca eszelény
Szamóca fonálféreg
Szaporítás
Szaporító sejtek
Szarvasgomba
Száradás
Szárazságtűrés
Száraz talaj
Szárféreg
Szárított szőlő
Származástan
Százlábúak
Szegfűbors
Szegfűszeg
Szelekció
Szemzés
Szemzőhajtás
Szennalevél
Szentjánoskenyér fa
Szerbtövis
Szerecsendió
Szerv
Szerves trágyák
Szerzett tulajdonságok
szél
Szikesedés
Szikes talaj
Szikjavítás
Sziklakert
Sziklanövények
Sziklevél
Sziliciumdioxid
Szilvadarazsak
Szilvamoly
Szilva pajzstetű
Szimmetria
Szín öröklődés
Szipókás rovarok
Szisztemikus szerek
Szitakötők
Szivárvány
Szobanövények
Szoliter
Szöcske
szőlő
Szőlő bogyó
Szőlő gutaütése
Szőlő gyökértetű
Szőlőilonca
Szőlőlevél
Szőlő rügy
Szőlő virág
Szövőlepke
Szú bogarak
Szukcesszió növénytársulás
Szűznemzés

<<< Lexikon címszavak - S

Savanyú talajok meszezése

A kilúgozásnak kedvező éghajlati, domborzati viszonyok között a feltalaj szénsavasmésztartalma csökken. Elfogyásával a kicserélő komplexusban lévő Ca-ra kerül sor, amelynek helyére Hidrogén-ionok kerülnek.
Ennek következtében a talaj erősen tömődötté, levegőtlenné és nehezen munkálhatóvá válik, vízáteresztő képessége leromlik és a hasznos talajbaktériumok tevékenysége (nitrifikáció, N-kötés) lanyhul.

A kilúgozás folytán a talaj kémhatása lecsökken: savanyú talaj keletkezik. Ha a H-ionok belépése nagyobb mérvű, számottevő kicserélődési savanyúság észlelhető, ami már jó néhány gazdasági növényünk eredményes termesztését megakadályozza. Az ilyen talajok feltétlenül javításra szorulnak, ennek leglátványosabb módja a meszezés.
Az alkalmazott mészanyagok hatására az adszorpciós komplexus Hidrogénje helyét Ca foglalja el s így a talaj ismét kedvező kémhatásúvá, jó szerkezetűvé, vízáteresztővé válik, termőképessége megjavul, sőt a mészhiányos növények eredményes termesztése is lehetővé válik.

A javításhoz szükséges meszező anyag mennyiségét részletes talajfelvételek és a vett minták laboratóriumi vizsgálata alapján állapítják meg. A talaj savanyúságától és kötöttségétől függően átlag 30-80 q/kh szénsavas mészre van szükség.
A mészszükséglet a talaj ún. hidrolitos savanyúságától, ill. kicserélődési savanyúságából számítjuk ki. Az alkalmazandó meszező anyag mennyiségét természetesen annak szénsavmész tartalmára figyelemmel számítjuk ki.
Ha a meszezéshez nem szénsavas meszet, hanem égetett meszet vagy oltott meszet használunk, akkor a táblázat alapján kapott szénsavas meszet égetett, ill. oltott mészre kell átszámítani (-Talajjavítás).
A meszezés hatékonyságát a mész egyenletes elosztása és talajba keverése biztosítja. A talajba munkálás legjobb eszköze a tárcsa, amellyel többször hossz-keresztirányba járva, 15-18 cm mélyen, egyenletesen dolgozzuk be a meszet. A tárcsázás talajba keverő hatását fokozza az utánna akasztott nehéz fogas munkája. Meszezés után elengedhetetlen a kiadós istállótrágyázás. A trágya bomlásánál keletkező széndioxid elősegíti a mész feloldását és így növeli hatékonyságát.

Kertészeti lexikon >>

<<< Kertészeti lexikon címszavak - S