Telefon: 06-20/981-7694 | E-mail: info(@)tuja.hu

Wiandt Kertészet Wiandt Kertészet

Kertészeti lexikon - Pinus - Fenyő
A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V Z

Pinus - Fenyő

Pinus (fenyő, Abietaceae). Szabálytalan korona alakú, örökzöld fák v. cserjék. Kérgük vastag, érdes, mélyen barázdált, egyes fajoknál vékony foltokban felváló. Az ágak örvösen állnak. Koronáját hosszú és rövid hajtások alkotják. A tűk 1-2-5-ös nyalábokban helyezkednek el és tövüket eleinte hártyás hüvely veszi körül. A tűk metszete háromszögű v. félkör alakú, hoszszuk 2-30 cm között változik. A tobozpikkelyek csúcsa többé-kevésbé négyszögletes, lapos. A toboz általában a második évben érik, magérés után még tovább is a fán marad. A magvak többnyire szárnyasak. Fájuk puha, könnyű, gyantás, ipari feldolgozásra nagyon alkalmas. A többtűs fajokat főleg magról szaporítjuk. A magvakat tavasszal szabadföldbe vetjük, a nehezen kelőket rétegezve előcsíráztatjuk. Egyes esetekben oltással is szaporíthatók. A kéttűs fenyők alanya a Pinus silvestris v. Pinus nigra, az öttűsöké a Pinus strobus. Az oltás módja az oldalékezés v. oldallapozás.
Két-, három- és öttűs fajokat különböztetünk meg.
Kéttűs fajok
Banks-fenyő (Pinus banksiann Lamb.). É-amerikai eredetű, alacsonyabb fa, igénytelen, de a mi viszonyaink között rendszerint rossz, görbe növekedésű. Tűi görbülők, csavarodók. Toboza jellegzetesen görbült, 3-5 em hosszú. Bár több helyen előfordul nálunk, nagyobb példány alig akad köztük.
Páncél fenyő (Pinus heldrechii leucodernis Markgraf.). A Balkán-félsziget mészkőhegységein honos, lassú növekedésű, edzett fenyőfaj. Tűi merevek, sötétzöldek.
Törpe fenyő (Pinus mugo Turra.). Közép-Európa magas hegységeiben az erdő felső határát zárja le. Többnyire elfekvő ágú bokor v. kis fa. Tűi 3-6 cm hosszúak, kissé csavartak, az ág felé görbülők. Toboza fényes, 2-7 cm hosszú, tojásdad alakú. Nagyon változékony. A szárazságot is jól bírja. Nagyobb sziklacsoportokon a hegyi jelleg hangsúlyozására alkalmas. Parkokban, arborétumokban gyakori.
Feketefenyő (Pinus nigra Arnold.). D- és Közép-Európa hegyeitől Ny-Ázsiáig honos, 25-40 m magasra növő faj. Koronája fiatalon gúla alakú, később ernyőszerűen boltozott. Törzse szürkésfekete, mélyen barázdált. Tűi sötétzöldek, merevek, 8-15 cm hosszúak, szúrósak. Toboza 4-8 cm hosszú, csak a harmadik év nyarán hull le. Nálunk különösen mészkő és dolomit kopárainkon, az Alföld száraz homokján ültetik nagyobb mennyiségben. Hazánkban területileg a fenyőfélék közt a második helyen áll, az összes erdők 1,8%-át jelenti. Fatermő-képessége általában gyengébb nálunk. Mégis megvan a létjogosultsága a szárazabb termőhelyeken, ahol az erdeifenyő már csak sínylődik és hamar kigyérül. Erdőgazdasági úttörő szerepét biztosítja, hogy bőséges tűhullásával meggátolja a gyomok felverődését, védi a talajt a további kiszáradástól, sőt a humuszarányt is javítja. Ilyen helyeken jól elegyíthető az akáccal. Fája kevésbé értékes, sok gyantát tartalmaz. Minthogy hazai fenyőink közül a legbőségesebb Gyantahozamot biztosítja, telepítése és nevelése a megfelelő termőhelyeken már csak ezért is indokolt. A faiparban kisebb a szerepe, mert fájának szöveti felépítése gyengébb, mint az erdeifenyőé, Még legjobban használható a Pinus nigra var, austriaca, amelynek minősége lehetővé teszi szélesebb körű felhasználását.
Tengerparti fenyő (Pinus pinaster Ait.). Hazája a Földközi-tenger partvidéke.Gyorsan növő faj. Merev, vastag tűi 12-20 em hosszúak. Toboza 10-20 em. Fagyérzékeny, mészkerülő.
Erdeifenyő (Pinus silvestris L.). Európában és Ázsiában nagy állományokat alkot, 25-40 m magas, idősebb korban jellegzetes, ernyőszerű koronájú fa. Kérge a koronában fénylő, vöröslő, a törzs alsóbb részein szürkésbarna színű, foltokban felváló. Tűi 4-6 cm hosszúak, kékeszöldelv, kissé szúrósak. Toboza fénytelen, 3-4 cm hosszú, tavaszi felnyílása után azonnal lehull. Párásabb, hűvösebb klímában Ny-Dunántúlon, D-Somogyban és a Bakonyban nálunk is erdőt alkotó fa. Nagyon alkalmazkodó; fiatal korában gyorsan nő, mélyen gyökerező. Fényigényes, fagyálló, több ökotípusa terjedt el. Legfontosabb fenyőfajunk, összes hazai erdőségeink területének és fatömegének is 4,3-4,4%-át, képviseli. Elsőrendű értékes ipari fa. Használják a magas- és mélyépítésben, a bútorgyártásban, valamint talpfának és vezetékoszlopnak is, mert jól telíthető. A kereskedelemben borovi fenyő néven kerül forgalomba. A fa, fiatalabb hajtásai (turiones) drogul szolgálnak. A fa törzsének sebzése folytán nyerjük a terpentin-balzsamot, ebből készül a terpentin-olaj. Az olaj elpárologtatása után kapjuk a gyantát, mely a kereskedelemben hegedűgyanta néven (kolofonium) ismert.
Háromtűs fajok
Pinus jeffreyi Balf. Amerikából származik, 30-60 m magasra is megnő. Tűi halvány kékeszöldek, merevek, 12-25 cm hoszszúak, toboza 15-20 cm hosszú, 10 cm széles, világosbarna.
Sárga fenyő (Pinus ponderosa Dougl.). Az előbbi fajhoz hasonló, hatalmas méretűre növő fenyő. Hosszú, sötétzöld tűi és nagy koronája miatt tetszetős. Szurkos fenyő (Pinus rigida Mill.). É-amerikai faj, amely eredeti termőhelyén 10-20 m magasra nő meg. Törzsén gyakoriak a járulékos hajtások. Koronája szabálytalan.
Öttűs fafok
Cirbolya fenyő (Pinus combra L.). Hazája Európa magas hegyvidéke, de K-Szibériáig sík területen is nagyobb erdőségeket alkot. 20 m-nél nagyobb magasságot ritkán ér el. Koronája fiatalon piramis alakú, később szabálytalanul elterebélyesedik. Tűi 5-9 cm hosszúak, tömött csomókban az ágakhoz simulók, merevek. Toboza 6-8 cm hosszú, gömbös, tojásdad alakú. Magvai nagyok, nem szárnyasak, ehetők, egyenlőtlenül csíráznak. Lassú növekedésű.
Selyem fenyő (Pinus griffithii Me. Clelland.). A Himalája vidékéről származó, 30-50 m magasságot is elérő, széles piramis alakú fenyő. Tűi kékeszöldek, 12-20 cm hosszúak, kezdetben felfelé állnak, később lecsüngők. Toboza 15-27 cm hosszú, a hajtásvégeken lelógó, gyantás. Fája értékes.
Sima fenyő (Pinus strobus L.). Kanadában honos, 25-40 m ma, gas, finom lombozatú faj. Koronája fiatalon keskeny piramis alakú, idősebb korban szélesen kiterebélyesedő. Kérge sokáig sima marad, fénylő szürkészöld színű. Fiatal hajtása vékony, tűi 7-10 cm hosszúak, puhák, finomak, szélük kissé fogas. Toboza a hajtásvégeken rövid nyélen csüngő, 10-15 cm hoszszú. A mag kora ősszel érik. Általában kevés jó magot hoz. Fája puha, könnyű, nagyon gyantás.


Pinus - Fenyő
Pinus - Fenyő

Pinus - Fenyő

Go to top of page