Öntözővíz, csapadékvíz, forrásvíz, kútvíz

Öntözővíz. A hiányzó csapadék pótlására, fil, a termesztett növények vízellátására felhasznált víz.

Mennyiségén kívül igen fontos a víz minősége is. Az öntözhető terület nagyságát az Öntözővíz-et szolgáltató vízforrás hozamának nagysága szabja meg. Öntözésre felhasználható vizek:

  • 1. Csapadékvíz, erős oldó hatású, lágy, növényi tápsókban szegény.
  • 2. Forrásvíz, kemény, rendszerint hideg, iszapot ritkán tartalmaz.
  • 3. Patakok és folyók vize, öntözésre igen alkalmas, mert többnyire lágy, elég meleg és közepes iszaptartalmú.
  • 4. Tóvíz, folyóvizekhez hasonló, de kevesebb az iszaptartalma.
  • 5. Tárolt csapadékvizek, minőségük származásuk szerint, sokszor magas sótartalmuk miatt (szikes vidékek holtágakba gyűlt belvizei) változó.
  • 6. Kútvíz, ( Kútból öntözés) eredetükre nézve lehetnek talajvizek (ásott kút) v, mélyebb rétegekből származó vizek (csőkút, artézi kút).

A forrás, a tárolt és kútvizeket csak kémiai ellenőrzés után szabad öntözésre felhasználni. Évenként kémiai vizsgálat alá kell vetni mind az öntöző vizet, mind az öntözendő talajt.

Az Öntözővíz vegyi összetétele csakis az öntözendő talaj vegyi összetételének ismeretében, azzal kölcsönhatásban értékelhető.

A jó Öntözővíz vegyi összetételével kapcsolatos kívánalmak:

1. Nem tartalmazhat szódát,

2. oldott sótartalma 500 mg/l alatt legyen. Ez a sóhatár felemelhető 40-50%-kal abban az esetben, ha a sóösszetétel kedvező, különösen akkor, ha a kálciumtartalom nagy.

Az Öntözővíz oldott anyagainak összes mennyiségét bepárlással állapíthatjuk meg; így kapjuk a szárazmaradékot, melyben káros anyagok, különösen nátrium- és vasvegyületek nem lehetnek.

Az Öntözővíz lebegő anyagokat is tartalmazhat. A 0,1 mm-nél nagyobbak károsak, mert gyorsan ülepedve eltömik a csatornákat. Ha a víz nagyobb mennyiségben tartalmaz ilyen hordalékanyagot, akkor öntözés előtt derítőn kell átvezetni. A 0,5-0,005 mm átmérőjű szemcsék, bár javítják a talaj szerkezetét, szerves anyagot nem tartalmaznak. A 0,005 mm-nél kisebb hordalék többnyire növényi tápanyagot is tartalmaz, de eltömi a talaj hézagait, ezért rontja a talaj szerkezetét.

Állami beruházásból létesített v. az állam által fenntartott öntözőrendszerből használt Öntözővíz-ért Ö.-díjat v. vízszolgáltatási díjat kell fizetni.

Öntözővíz-igény az a vízmennyiség, melyet nagyobb termések elérése érdekében a csapadékon kívül a növények öntözésére felhasználunk.

Az Öntözővíz mennyisége a növények vízfelhasználásától és nedvességigényétől függ. Ezt csak a növények tulajdonságainak ismeretében tudjuk megállapítani, ui. fejlődésük egyes szakaszaiban, ill. egész fejlődésük alatt más és más lehet a vízfelhasználásuk. Eszerint megkülönböztetünk:

1, öntözést feltétlenül megkívánó;
2. öntözést esetenként megkívánó és
3. öntözést nem kívánó növényeket. ( Öntözéses zöldségtermesztés)

Öntözővíz norma az egyes öntözéskor kiadagolt vízmennyiség. Kifejezhető m31kh, v. mm-ben. Az egész tenyészidő alatt adagolt vízmennyiség az öntözési idénynorma.
Az Öntözővíz-szükséglet nem azonos az Ö.-igénnyel.
Az Ö.-szükséglet az Ö.-igényen felül magában foglalja a csatornák párolgását és szivárgását is.Öntözés >>>

Öntözővíz csapadékvíz