Nád, Phragmites

Nád Phragmites communis Trin., Gramineae. Álló és lassan folyó vizeink állományképző évelő növénye, vízinövény.
A vízpartok nádasaiból kitermelt Nád-at az építőipar és a háziipar használja fel.

Megterem nedves réteken és nedves szántóföldeken is, sőt olyan száraznak látszó területen, esetleg agyagos domboldalakon, ahol a talajban vízzáró réteg, és ezért pangó nedvesség van.

Föld alatt kúszó, 1 cm vastag tarackjaival gyorsan terjed. Mint gyom különösen a réti agyagokon gyakori és tömeges. Irtása nehéz.

A mélyszántás meggyengíti és pusztítja. Óriás termetű változata a var. pseudodonax Rabenh., dísznövényként ültethető kertek nedves, vizes részeire. Tőosztással szaporítjuk. A kitermelt Nádat az építőipar és a háziipar használja fel legnagyobb mértékben.

Tűzveszélyessége magnéziumsó-telítéssel kiküszöbölhető.
Az építőipar főleg a mennyezet-vakolat tartóssá tételére ős szigetelésére használja.
A kertészeti üzemekben főleg melegágyi takarók, továbbá árnyékoló függönyök készítésére használják.

Nád - Pallas lexikon

Nád (növ.) általában magas, keményszárú, éleslevelü pázsitkóró, mely rendesen vizparton vagy vizben nő. Speciálisan mint növénygénusz (Arundo L. pro parte, Czernya Presl. 1818., Phragmites Trin. 1820, bognád Brassainál, dordanád Benkőnél) a pázsitfélék magas füve, csöves bütykös szárral, metsző gerincü, hosszú levelekkel, szára tetején dúsvirágú ágboggal.

Három faja (hazánkban 1) mind a két világrésznek mérsékelt és szubtropikus vidékein terem.
Legelterjedtebb a többnyáréltü közönséges nád tetőnád, fedőnád, Cz. Phragmites L., Phragmites communis Trin., vizenyős helyeinknek legmagasabb (néha 3 méteres) és szaporasága miatt gyakran alkalmatlankodó növénye, állandó mocsárban egész dülőkké, nádassá csoportosul.

Laza füzérkéjének alsó virága csak himes, tengelyét hosszu selymes szőr vonja be; polyvái hosszan kihegyesednek. A nádat a jég tükrén vágják, ház fedésére, falak és mennyezet bélelésére, továbbá fuvó-hangszerek nyelvsípjába, motollául stb. használják. Fiatal füve takarmány.

Tőkéjének forrázata vizelethajtó szer hirében áll. Nád néven a nádpálma forró égövi növény szárát (spanyolnád) is ismerjük. Az olasz nád a mi nádunkkal közelről rokon, déleurópai eredetü dísznövény. Homoknád, l. Ammophila. Mézesnád a. m. cukornád. Siskanád, l. Nádperje, Bambusnád.